Orbán: A távolmaradók is a kormányt támogatták

Nem kapott megyei listát, így csak a helyi testületre, illetve polgármesterjelöltjére szavazhatott az első tizenkét választó a Nógrád megyei Bokor községben. A hibát egyenkénti megkeresésekkel próbálta meg kijavítani a helyi helyi választási bizottság. Barta László, Nógrád megye főjegyzője, a Területi Választási Iroda vezetője elmondta, hogy feledékenységből kaptak az első bokori szavazók eggyel kevesebb lapot, a hibát észlelve egyenként keresték meg őket a helyi választási iroda munkatársai, és utólagosan töltették ki velük a megyei önkormányzati szavazólistát. Az érintett tizenkét ember közül tíznél délelőtt 11-ig pótolták a hiányosságot, a maradék két választó pedig délután szavaz ismét, közölte Nógrád megye főjegyzője. Bokor község Árpád-kori település, az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Népessége a 2008-as adatok szerint 113 fő. (FH, Wikipédia)

A Baranya megyei Husztót községben a választásra jogosultak 42,11 százaléka szavazott kilenc óráig. A forrásokban 1542 óta emlegetett falu népessége a 2009-es adatok szerint 53 fő. (OVI, Wikipédia)

A Pest megyei Tésán reggel hét óráig a választásra jogosultak 15,48 százaléka szavazott. A falut fennmaradt írott forrás először 1221-ben említette, Tyse néven, de 1288-ban már mai nevén említik. A falu a szlovák határ mellett fekszik, a 2008. januári adatok szerint teljes népessége 87 fő. (OVI, Wikipédia)

A Baranya megyei Almamelléken, az 1-es szavazókörben egy ember a szavazóhelyiség előterében rosszul lett, a szavazatszámláló bizottság mentőt hívott. Az első írásos emlék a faluról 1492-ből származik. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség alapító oklevelében szerepel.

A Békés megyei Orosházán, a 9-es szavazókörben az egyik választó a szavazóhelyiségbe érkezéskor elesett, és megütötte többször műtött karját, a bizottság itt is mentőt hívott. Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. Népessége a 2010-as adatok szerint 29629 fő. (OVI, Wikipédia)

Budapest XX. kerületében, a 49-es szavazókörben rosszul lett a jegyzőkönyvvezető. Helyette a helyi választási iroda új jegyzőkönyvvezetőt küldött. (OVI)

Az önkormányzati választással egy időben népszavazás kezdődött vasárnap Hatvanban arról, hogy az önkormányzat kibocsásson-e a kétmilliárd forint értékű kötvényt a helyi kórház felújításának fedezetére. „Egyetért-e ön azzal, hogy 2011 évben Hatvan Város Önkormányzata 2 milliárd forint összeghatárig kötvényt bocsásson ki a hatvani kórházi épületegyüttes felújítására?” – erre a kérdésre válaszolhat a 22 300 lakosú település 17 781 választópolgára.

Mint azt Bóta Julianna, a helyi választási iroda vezetője elmondta, hogy a referendum akkor érvényes, ha a jogosultak legalább ötven százaléka plusz egy szavazó szavazott, és akkor eredményes, ha több mint ötven százalékuk azonosan nyilatkozik. A település polgármestere korábban azt mondta, hogy az összeg fedezné a kórház épületeinek teljes felújítását és új műtőblokkok kialakítását is.

A mai város területén az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg, a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. Népessége a 2010-as adatok szerint 20718 fő. (MTI, Wikipédia)

A választásra jogosultak 8,44 százaléka, 18 570 ember volt szavazni a vasárnapi kisebbségi önkormányzati választásokon reggel 9 óráig az Országos Választási Iroda adatai szerint. A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legnagyobb, 10,43 százalék, ami 1141 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Fejér megyében volt, 7,06 százalék, ebben a megyében 324-en szavaztak. A fővárosban a szavazók 4,53 százaléka, 829 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A négy évvel ezelőtti kisebbségi önkormányzati választáson a választásra jogosultak 8,22 százaléka szavazott 9 óráig. (MTI)

Míg most a választásra jogosultak 6,6 százaléka, az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka szavazott eddig az időpontig. (MTI)

Megyei bontásban továbbra is Somogy megye vezet a részvételi adatok alapján, a somogyiak 8,01 százaléka ment el a szavazókörökbe. A lista másik végén Pest megye van, ott 6,09 százalékos a részvételi arány. Budapesten csupán 4,56 százalék ment el szavazni. (OVI)

Az a 7500 választópolgár, aki korábban igazolást kért, hogy a tartózkodási helyén szavazhasson, már nem gondolhatja meg magát, azaz nem szavazhat az állandó lakcímén. Az igazolással szavazás szabályai sokkal szigorúbbak az önkormányzati választáson, mint az országgyűlésin. A parlamenti választáson bárki kérhetett igazolást, ha előre tudta, hogy a szavazás napján nem a lakóhelyén tartózkodik, és ez az igazolás bármely magyarországi településre szólhatott.

Az önkormányzati választáson azonban csak az kérhetett igazolást (péntek délutánig), akinek a lakóhelyén kívül volt bejelentett tartózkodási helye is (ezt korábban ideiglenes lakcímnek nevezték). Ők is csak akkor szavazhatnak a tartózkodási helyen, ha azt június 16. előtt jelentették be, és az a szavazás napjáig nem szűnik meg.

A négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson körülbelül 3500 igazolással szavazó volt, most ennek több mint a kétszerese, 7500. A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi az igazolással szavazó választó lakcímkártyáját, és ha kiderül, hogy az igazolás kiállítása után megszűnt a tartózkodási helye, akkor nem lehet felvenni a névjegyzékbe, tehát nem szavazhat. (MTI)

A kilenc órás részvételi arány 6,6 százalékos. (OVI)

Véleménynyilvánító népszavazást tartanak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen a helyhatósági választással együtt vasárnap. A Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület még a nyáron kezdeményezte a helyi véleménynyilvánító szavazás kiírását. A szavazólapon egy kérdés szerepel: „Fontosabbnak tartja-e a Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?”

A költségek csökkentése érdekében döntött úgy a város képviselő-testülete, hogy az önkormányzati választással egy időben tartják a népszavazást. A kezdeményezés előzménye: Szerencsen egy befektetői csoport munkahelyteremtéssel járó szalmatüzelésű erőművet kíván építeni, ezt többek között a tokaj-hegyaljai szőlészek, borászok, civil szervezetek ellenzik. Érveik szerint a világörökség részeként nyilvántartott történelmi borvidéken egy ilyen ipari létesítményt nem szabad felépíteni, a szerencsi önkormányzat azonban azzal is érvelt, hogy a városban a legutóbbi évekig cukorgyár működött, amelyet több mint száz évvel ezelőtt építettek.

Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Népessége a 2009-as adatok szerint 9444 fő. (MTI, Wikipédia)

A kiesett (azaz visszalépett vagy elhalálozott, esetleg választójogát elvesztő) jelölteket a szavazás napján lehúzzák a szavazólapról a szavazatszámláló bizottságok. Amennyiben a jelöltek az után léptek vissza, hogy a szavazólapokat kinyomtatták, és már ki is szállították a településekre, új szavazólapok nyomtatására már nincs mód. Ezért a visszalépett jelölteket a szavazatszámláló bizottság húzza ki a szavazólapról.

Minden választáson előfordul, hogy a jelöltek a szavazólapok kinyomtatása után lépnek vissza, a mostani önkormányzati választáson is több tucatnyi jelölt lépett már vissza. A választási eljárási törvény szerint a kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról.

A jogszabály szerint a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. (MTI)

A második részvételi adat a 9 órás állapotot fogja mutatni, a szavazókörök adatainak összegyűjtése körülbelül háromnegyed órát vesz igénybe, így háromnegyed tíz táján ismerhetjük meg a számokat. (OVI)

Most 7 óráig 0,99 százaléknyian szavaztak az arra jogosultak közül. Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka sza vazott7 óráig. (MTI)

Miközben az országos átlag 0,99 százalék volt, addig Budapesten csupán 0,64 százalékos volt a részvételi arány 7 órakor.

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza, de mai formájában csak 1873. november 17-én jött létre, miután 1872 decemberében elfogadták Pest, Buda és Óbuda egyesítését. Népessége a 2010-as adatok szerint 1721556 fő. (OVI, Wikipédia)

A vasárnapi kisebbségi önkormányzati választásokon reggel 7 óráig a választásra jogosultak 1,19 százaléka, 2.623 ember szavazott. A részvételi arány 7 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 1,82 százalék, ami 84 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Fejér megyében volt, 0,72 százalék, ebben a megyében 33-an szavaztak. A fővárosban a szavazók 0,57 százaléka, 104 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig. A négy évvel ezelőtti kisebbségi önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,16 százaléka szavazott 7 óráig. (MTI)

A legmagasabb részvételi arány Somogy megyében volt a reggel 7 órás adatok alapján, 1,29 százaléknyi Somogy megyei választásra jogosult járult az urnákhoz. Komárom-Esztergom megyében viszont úgy gondolják, ráérnek ők még, ott csak 0,89 százalékos volt a részvételi arány, megyei bontásban a legalacsonyabb. (OVI)

Az első mérési pontnál, a választás kezdete után egy órával, reggel hét órakor a jogosultak 0,99 százaléka adta le szavazatát. (OVI)

A szavazás megkezdése előtt valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság a vasárnapi önkormányzati választáson, továbbá egy ellenőrző lapot is az urnába helyeznek még az első szavazat bedobása előtt. (MTI)

Az urnába helyezett ellenőrző lapot a szavazatszámláló bizottság tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak alá kell írniuk. Az elsőként szavazó választópolgár nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja. Az ellenőrző lap hiányában a szavazás nem tekinthető kétséget kizáróan érvényesnek. (MTI)

Az önkormányzati képviselők választásában csak azok szavazhatnak, akik a szavazatszámláló bizottság előtt bemutatják valamelyik érvényes személyazonosító okmányukat és lakcímigazolványukat. Az érvényes igazolványok hiányában még azok sem szavazhatnak, akiket egyébként a bizottság tagjai személyesen ismernek.

Szavazni kizárólag személyesen és - a korábban igazolást kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már - az igazolással szavazók kivételével - senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. (MTI)

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az önkormányzati és kisebbségi választáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés, közölte vasárnap reggel fél 7-kor az Országos Választási Iroda vezetője. A több mint 12 ezer szavazókörben rendben megkezdték a munkát, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat, mondta Sári Miklós. A szavazókörök reggel hat órától este hét óráig vannak nyitva. (MTI)