Az ultraliberálisok szavaznak direkt érvénytelenül

Az Index-olvasók körében – csak úgy, mint általában az internetezők között - változatlanul a Fidesz (31%), a Jobbik (22%) és az LMP (19%) a legnépszerűbb, a februári toplista tehát nem változott, ahogy az sem, hogy ez a minta az Index-olvasókon kívül semmilyen társadalmi csoportra nézve sem reprezentatív.

A kérdőívet kitöltő több mint 37 ezer olvasónk 82 százaléka férfi, 87 százaléka Budapesten vagy más városban lakik.  Az áprilisi válaszadók még a februárinál is fiatalabbak: 64 százalékuk 35 év alatti, és 69 százalékuknak felsőfokú végzettsége van. A kérdőívkitöltő Index-olvasók átlagosan inkább jobboldali érzelműek, míg a konzervatív-liberális tengelyen kevéssel ugyan, de inkább a liberális táborhoz teszik magukat.

A Jobbik és az LMP a februárinál még nagyobb rajongótáborral rendelkeznek. Főleg az LMP tört előre: két hónapja az Index-olvasók 12, most már 19 százalékja szeretné a Parlamentben látni őket. A számok azonban akár április tréfának is tűnhetnek, annyira eltérnek a nagy közvéleménykutatók legfrissebb adataitól. A kutatócégek a Fideszt a biztosan szavazó pártválasztók körében 55-61, a Jobbikot 10-17, az MSZP-t 12-22, az LMP-t 2-3, az MDF-et pedig 1-3 százalékra teszik. Az Index-olvasók között ezzel szemben az MSZP csupán 9, az MDF 5, és a Civil Mozgalom 2 százalékot kapott.

Február óta nőtt a biztos szavazni akaró Index-olvasók aránya. Két hónapja a válaszadók 78 százaléka, most 81 százaléka mondta, hogy ha a kérdőív kitöltését követő vasárnap lennének a választások, biztosan elmenne szavazni.

Direkt érvénytelen szavazat

Van azonban az Index-olvasók között egy nem elhanyagolható, 11 százaléknyi ember (4300 fő), akik vagy nem tudják hogy kire fognak szavazni, vagy direkt érvénytelen szavazást terveznek, vagy akik semmi szín alatt nem mennek a szavazófülkébe.

A válaszadók között 1187-en (3,1%) mondták azt, hogy direkt érvénytelen szavazatot adnak le. A törvény szerint minden olyan szavazat érvénytelen, ahol a jelölt vagy a párt emblémája melletti karikában nincs egyértelműen egymást keresztező vonal, vagy a cédula több szavazatot tartalmaz.

Az érvénytelenül szavazni vágyók jó ha tudják, hogy a törvény szerint nem számít érvénytelennek, ha szabályosan egy jelöltet beikszelnek, és még rajzolnak a lapra egy nyuszit vagy pöcsöt, esetleg megjegyzést írnak, vagy kihúzzák valamelyik jelölt nevét. Ha biztosra akarnak menni, több jelöltet kell ikszelniük.

Az érvénytelenül szavazók között nagyon kevés a nyugdíjas, viszont felülreprezentáltak a budapestiek, a fiatalok, a 2006-ban az SZDSZ-re szavazók, és akik magukat ultraliberálisnak gondolják. Egyharmaduk notórius az érvénytelen szavazásban, ők már a legutóbbi választáson, 2006-ban is ezt a módját választották a véleménynyilvánításnak.

A bizonytalanok aránya február óta jelentősen csökkent. Akkor még a válaszadók közel 8 százaléka mondta, hogy elmegy ugyan, de még nem tudja, kire szavaz. A választások közeledtével erősödik a választási hajlandóság, most már csak 5 százalék az, aki nem tudja még, hova ikszel majd. Ők saját értékrendjüket a jobboldal-baloldal tengelyen inkább a balhoz, a konzervatív-liberális tengelyen a mérsékeltebb liberálishoz kötik.

Megkérdeztük a biztosan nem szavazókat, hogy ha mégis választaniuk kellene, vajon kire szavaznának. A biztosan nem szavazók toplistája az LMP, Fidesz, Jobbik, MSZP, MDF-SZDSZ lett, vagyis a legtöbb hipotetikus szimpatizánst a Lehet Más a Politika veszti az Index olvasók közül.