Bajnai országot értékel

A kereszténydemokraták nevében Hargitai János szólalt fel, aki szerint Bajnai, bár nem akart korszakot csinálni, mégis egy nagyon sikertelen korszakot teremtett. Igaz, szerinte ez a korszak 2002-ben kezdődött. Szerinte a szocialisták mindent annak rendeltek alá azóta, hogy hatalmon maradjanak, majd a következő mondatában azt állította, hogy koncepciótlan volt a szocialista kormányzás - bár a hatalomban maradás kétségtelenül koncepció. Aztán mégis engedett egy kicsit, amennyiben szerinte mégsem Bajnai- hanem Gyurcsány-korszakról beszélhetünk.

2008. október 6. fordulópont volt Hargitai János szerint, mert szerinte ekkor az ország elvesztette függetlenségét, az IMF és az Európai Unió gyámsága alá került. "Minden egyes magyar választópolgár életéből önök egy évtizedet elvettek" - mondta a gazdasági helyzetet elemezve. Azzal viszont egyetért, hogy az eurót célszerű lenne bevezetni, bár ez szerinte csak eszköz, nem cél. Szerinte is szükség van a gazdaság dinamizálására és a foglalkoztatás bővítésére is, azaz végső soron egyetért Bajnaival. Abban is egyetértett Bajnaival, hogy a bajok már a válság előtt elkezdődtek, de szerinte nem az ország, hanem a kormány teljesített rosszul. Bajnai amúgy azt mondta, hogy a bajok 2001-ben kezdődtek, tehát Hargitai kvázi elismerte, hogy már az Orbán-kormány is rosszul teljesített.

A szabad demokraták frakcióvezetője, Kóka János szerint az SZDSZ, amikor Bajnai mögé állt, azt vállalta, hogy jobb állapotban adja át az országot a következő kormánynak. Szerinte a munka sikeres volt, ezt alátámasztják a piacok értékelései, a forint stabilitása, és az, hogy Magyarország összességében megerősödve került ki a válságból. Dícsérte magukat, amiért "gyakorlatilag egykulcsos adót" hagynak a következő parlamentre. Dícsérte még a költségvetési plafontörvény intézményét is.

Két nagy probléma van azzal, ha egy állami vállalat vezetőjét bilincsben viszik el. Rámutat a korrupcióra és növeli a szélsőségesek szavazótáborát, mondta Kóka János. A demokráciát nem a politikai váltógazdaság, hanem a szélsőjobb és a mindent elárasztó korrupció fenyegeti. Reméli, hogy mindkettőt lesz erő leküzdeni. A szabad demokraták nevében köszönte Bajnai munkáját.

"Navracsics úr valamit összetévesztett. Navracsics úr ebben a házban nem tanárként van, és nem diákjait oktatja. Elvárjuk, hogy tisztelettel beszéljen képviselőtársaival és a köztársaság miniszterelnökével" - kezdte válaszát Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint Navracsics egy két-három hónapja előre megírt választ adott, ahelyett, hogy figyelt volna Bajnai mondandójára.

Kóka János ugyan ott beszél még a parlamentben, de egy gyakorlatilag megszűnt pártnak, az SZDSZ-nek a frakcióvezetője. Az ő politikusi szerepvállalása amúgy is egy nagy talány: Gyurcsány találta ki őt gazdasági miniszternek, onnan ejtőernyőzött az SZDSZ-be, sőt, annak is az élére. Képviselői pályafutása véget ért, habár egy darabig még tartotta magát az a pletyka, hogy az MSZP felveszi a listájára, de hát szűkös az a lista, a felmérések szerint jó, ha 60-70 képviselőt ad majd a háznak az új ciklusban.

"Ebben a házban egy ember van, aki sosem hazudott, de ő most nincs itt" - utalt Orbán távollétére, majd felidézte a hétszázalékos gazdasági növekedés és a 400 százalékos orvosi béremelés orbáni ígéretét. Szerinte az emberek azért ábrándultak ki a politikából, mert az ellenzék csak támad. Ő inkább összefogást javasolna az ország modernizációja érdekében. "Történelmi lehetőséghez jutottunk, de önök el fogják játszani ezt a lehetőséget. Ha így van, akkor isten óvja ezt az országot" - mondta. "Így van" - kiabálták vissza a fideszesek. Végül számon kérte Navracsicson, hogy a Fidesz megint nem határolódott el a Jobbiktól. "Nemzetmentő munkát végeztünk" - köszönte meg végül Bajnai tevékenységét.

"Amit fontosnak gondoltam, elmondtam, ami itt elhangzott, az véleményemet nem változtatta meg, inkább megerősítette" - reagált az elhangzottakra Bajnai Gordon

Húsz év után búcsúzik ez a frakció, mert senki sem indul SZDSZ-esként a választásokon, búcsúzott a parlamenttől és a választóktól Pető Iván, szabad demokrata képviselő, a párt egykori elnöke. Majd arról beszélt, hogy a demokrácia jó, hogy az SZDSZ olykor tudatosan képviselt népszerűtlen álláspontokat, kötött kompromisszumokat, néha rosszakat. De szégyenkezésre nincs okuk, mindig a köztársaság érdekeit védték. Rossz szájíze csak azért van, mert egykori ideáikhoz képest máshogy alakult az ország sorsa. Ebben van felelősségük, de szerinte, "még ha meg is duplázzuk átlagos parlamenti részarányunkat", ez csekély.

"Útelágazás. Azért választottam beszédem címéül ezt a nehezen kimondható szót, mert minden baj ezzel kezdődött" - kezdte napirend előtti felszólalását Harrach Péter kereszténydemokrata képviselő. Szerinte az ország nyolc éve a lejtőn indult el, most viszont új út nyilik. A kérdés, hogy ennek mentén megvalósítható-e a nemzeti egység. Szerinte az elmúlt nyolc évet a nyereségcentrikus gondolkodás jellemezte, és szerinte ez rossz. A jövőt a felelősség fogja jellemezni, ezért van esély a nemzeti egységre, mondta.

Varga Mihály szerint a miniszterelnök féloldalas értékelést adott. Mert nem beszélt arról, hogy ki vitte el a szakadékig az országot. "Úgy tűnik néha, hogy a kormány Makó problémái helyett Makaó problémáit akarná megoldani" - utalt tréfásan Veres János keleti kapcsolatokért felelős kormánybiztos és titkárságvezetője, Dobolyi Alexandra kínos kínai utazására. Szerinte a következő kormánynak egy csődtömeget kell átvennie, ezért meg is érti Bajnait, hogy inkább itthagyja az egészet.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Hol van az a pénz, ami a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése után jár a magyar államnak? - kérdezte a pénzügyminisztériumtól a fideszes Németh Zsolt. Katona Tamás pénzügyi államtitkár válasza szerint a kormánynak ez ügyben nincs válaszadási kötelezettsége, de ha kérdezik, válaszol. Majd nem válaszolt, csak azt, hogy vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Németh nem fogadta el a választ, a parlament szocialista többsége viszont igen.

Katona Béla házelnök az interpellációkat megszakítva értékelte a parlamenti ciklus munkáját, bár erre szerinte is alkalmasabb lenne Szili Katalin, aki a ciklus nagy részében házelnök volt. Katona szerint az elmúlt négy év volt az elmúlt húsz év legmozgalmasabb parlamenti ciklusa. Hiányolta az összefogást, illetve konstruktív kampányt kívánt, illetve bejelentette, hogy húsz év után visszavonul, így búcsúzik is. Azt még hozzátette, hogy most sokkal jobb az élet, mint húsz éve volt.

Hogy áll most Szijjártó Péter ügye, mikor hallgatják meg a Szijjártó-Zuschlag ügyben Gyopáros Alpár, Deutsch tamás és Szijjártó Péter urakat - kérdezte a legfőbb ügyésztől Török Zsolt. Az MSZP egyik ostora végig Szijjártó-Zuschlag ügyként emlegette Zuschlag János büntetőperét, Deutsch Tamást pedig hamis tanúzással gyanúsította.

Hivatali visszaélés bűnténye miatt vizsgálat indult a képviselő által felvetett ügyekben, de még senkit sem gyanúsítottak meg, mondta Kovács Tamás legfőbb ügyész - azaz az ügyészség vizsgálatot folytat Szijjártó Péter ügyében. Kovács megismételte, hogy sajtóértesülések alapján az ügyészség nem indít nyomozást - Török az Egyenlítő nevű szocialista-közeli nettévé és a Stop értesüléseire hivatkozott. Arról nem merült fel adat, hogy Deutsch Tamás vallomása hamis lenne, Deutsch a Zuschlag-ügyben nem tudott releváns információkkal szolgálni, mondta Kovács. Gyopáros Alpár ellen pedig nincs folyamatban eljárás. Török elfogadta a választ.

Elértéktelenítette a támogatási normatívákat, nem növelte a fogyatékosok juttatásait a kormány, jelentette ki interpellációjában a kereszténydemokrata Soltész Miklós, aki ezután azt kérdezte, hogy rendben van-e ez így. Korózs Lajos szociális államtitkár szerint Soltész egy olyan kormányhatározat kapcsán kérdezi ezeket, amelyik határozat egyáltalán nem foglalkozik az érintett témákkal. Szerinte a határozatban foglaltak teljesültek, a 2007-2013 közötti fogyatékosügyi programból meg még hátra van három év. Soltész szerint Korózs "maszatol", ezért nem fogadta el a választ. A parlament ellenben igen.

A szabad demokrata Bőhm András a múlt feltárását igénylő interpellációjában emlékeztetett rá, hogy Demszky Gábor már húsz évvel ezelőtt törvényjavaslatot nyújtott be az ügyben a parlamentben, ám azóta sem teremtődött meg az állambiztonsági adatbázisok hozzáférhetősége. Pedig immár sikerült lementeni a számítógépes adatbázisban tárolt adatokat, azokat könnyen megismerhetővé lehetne tenni. "Ugye még a választások előtt nyilvánosságra hozzák a szalagok tartalmát" - kérdezte a miniszterelnöktől.

"A nemzetet az emlékei tartják össze" - kezdte válaszát Bajnai Gordon, aki elismerte, hogy ehhez hozzá tartozik a sötét múlt megismerése is. Szerinte azonban ez nem azon múlik, hogy egy adatbázis megismerhető-e, hanem azon, ha az állambiztonsági múlt kontextusában megismerhető. A mágnesszalagokon található hálózati nyilvántartás több tízezer ügynök nevét tartalmazza. Szerinte ezen adatokat a nyilvánosságra hozatal előtt előbb fel kell dolgozni, minősítésüket pedig felül kell vizsgálni - lehetőleg civil kontroll mellett. Létre is hoztak egy bizottságot, aminek a vezetésére hétfőn már fel is kérte Kenedi Jánost. A kormány egy évet ad a bizottságnak és a titkosszolgálatoknak arra, hogy az állambiztonsági adatbázis megismerhetővé és elérhetővé válljon. Bőhm András nagyra értékeli az elmondottakat, de tart tőle, hogy az elkövetkező parlamenti ciklusban nem lesz olyan politikai erő, amelyik tovább vinné az ügyet. A választ elfogadta.

Áder János utódja, Gyopáros Alpár szerint igen. Ennek bizonyítéka az, hogy még mindig nem épült elkerülőút Csorna körül - azaz ez egy olyan karantén, amin át lehet utazni, amit napi harmincezer jármű meg is tesz. A kamionok például a hét hat napján juthatnak be a karanténba, és erről is a szocialisták tehetnek. Az elkerülő út nyomvonalán pedig Gyurcsány Ferenc valakijének a valakije rendelkezik földbirtokkal. Oláh Lajos közlekedési államtitkár szerint az lehet, hogy Csornán nem épült elkerülőút, de máshol épült egy csomó autópálya. A csornai elkerülőút építését meg Gyopáros is meggyorsíthatná, ha a helyi önkormányzat nem módosítaná folyton az építkezés feltételeit. Az építkezés egyébként hamarosan megkezdődhet. Gyopáros nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A ciklus utolsó interpellációját Balog Zoltán, a Fidesz fő jogvédője mondhatja el, a szocialista frakció nagy örömére. Balog arra kiváncsi, hogy "meddig folytatódhat még a roma pénzek elherdálása". Azt kifogásolja, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány forrásait jelentősen csökkentette a kormány. A fennmaradó pénzekből pedig szerinte tanulmányokat ollóznának össze, azaz egy részét el akarják lopni. A közalapítványt Balog a magyarországi cigányság felzárkóztatása legsikeresebb intézményének nevezte. Korózs szerint a közalapítvány 2009-es forrásait utólag kiegészítették, és erre 2011-ben is lehetőség lesz, ha a 2010-es források elégtelennek bizonyulnának. Balog nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.