Hol akadályozhatják meg a kétharmadot?

Az 57 egyéni körzetből, ahol nem osztották ki a mandátumot a választás első fordulójában – miután egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét –, 56 helyen a Fidesz-KDNP, 1 helyen az MSZP jelöltje áll élen az első forduló után. A Fidesznek a már megszerzett 206 képviselői helyéhez ebből az 57-ből, illetve az országos listáról kiosztható 64 mandátumból összesen 52-t kellene szereznie ahhoz, hogy meglegyen a kétharmados többsége.

Megfordítva: ha az MSZP vagy a Jobbik jelöltje az 57-ből 9 körzetben nyerni tudna, akkor a Fidesznek a meglévő 206-hoz 48 egyéni, és számításaink szerint 3 listás mandátuma társulna. Ezt tehát azt jelentené, hogy a kormánypárt eggyel elmaradna a kétharmados többséget jelentős 258-tól.

Az MSZP-nek vagy a Jobbiknak tehát 9 egyéni kerületben kellene megfordítania az állást a két forduló között (feltételezve, Tóth József a budapesti 20-as egyéni választókerületben megőrzi első fordulós első helyét). A kétharmad megakadályozásában bízók abban reménykedhetnek, hogy a második fordulóban nem megy el a most a Fideszre szavazók egy kevésbé elkötelezett része, akik a pártot MSZP ellenes protestszavazattal támogatták. Kérdés emellett, hogy vannak-e akár az MSZP-nek, akár a Jobbiknak még mozgósítható szavazói (erre előbbi pártnál látunk némileg nagyobb esélyt).

A szocialistáknak a legnagyobb esélyük a fordításra – pusztán a számokból kiindulva – Szegeden, a Csongrád megyei 3-as számú választókerületben van. Itt a város MSZP-s polgármestere, Botka László csupán 7 százalékkal van lemaradva a fideszes Bohács Zsolt mögött. A jobbikos Molnár Áron 4165 szavazattal lett harmadik (11,62 százalék), míg negyedik lett, és nem jutott a második fordulóba az LMP 3166 szavazattal 8,83 százalékot elérő jelöltje, Málovics György.

Botka a mostani választáson 12 984 szavazatot kapott, Bohács 15 524-et, előbbi 36,23, utóbbi 43,32 százalékra volt jó, vagyis 2540 szavazat a különbség. A fideszes jelölt támogatottsága csekély mértékben nőtt a négy évvel ezelőttihez képest – akkor Kalmár Ferenc 13 352 szavazattal végzett a második helyen –, az akkor már az első fordulóban győztes Botkától viszont csaknem tízezren elpártoltak (négy éve 22 875 szavazatot kapott). A mostani fideszes eredmény arra utal, hogy itt kisebb volt a Fideszt tiltakozásból választók aránya, vagyis Botka győzelméhez elsősorban saját táborát kell aktivizálnia az MSZP-nek.

A szocialistáknak vagy a jobbikosoknak lehet keresnivalójuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7-es (Kazincbarcika) választókerületében. Itt a fideszes Tamás Barnabás az egyik legalacsonyabb szavazataránnyal, 37,43 százalékkal nyert az első fordulóban (8742 szavazat). A második a jobbikos Endrésik Zsolt lett (28,84 százalék, 6735 szavazat), a harmadik az MSZP-s Szitka Péter (28,51 százalék, 6657 szavazat). Ez a terület hagyományosan az MSZP erőssége volt, korábban Gyárfás Ildikó személyében rendszeresen szocialista képviselő nyert mandátumot. Szegedhez hasonlóan kismértékben javított a fideszes jelölt a négy évvel ezelőtti eredményhez képest, az MSZP viszont itt is csaknem tízezer támogatót veszített.

Szintén szocialista-jobbikos versenyfutás van a Heves megyei 3-as egyéni körzetben, Gyöngyösön is. A képet itt az teszi különösen érdekessé, hogy a szocialisták egy helyi erős embert indítottak, a 2002-ben és 2006-ban is itt megválasztott Magda Sándort, míg a Jobbik jelöltje Vona Gábor volt. Az első fordulót a fideszes Balázs József 39,32 százalékkal nyerte, Magda 28,26, míg Vona 26,1 százalékot kapott (az LMP-jelölt 6,32 százalékkal lett negyedik).

A kazincbarcikain kívül a szabolcsi 3-as egyéni körzetben (Tiszavasvári) is viszonylag csekély, 8 százalékos volt a Fidesz-jelölt előnye a jobbikossal szemben. Itt Karakó László 41,77 százalékkal végzett az élen Császár József előtt (33,05 százalék). A szocialisták jelöltje, a volt honvédelmi miniszter Juhász Ferenc mindössze 18,17 százalékkal lett harmadik. Hasonló arányban nyerte az első fordulót Ózdon (B.-A.-Z. megye 5. egyéni körzet) a fideszes jelölt a jobbikos előtt: Riz Gábor 40,85 százalékot, a második helyezett Kisgergely András 32,07 százalékot kapott (a szocialista Tóth István 22,3 százalékkal lett harmadik).

Két olyan egyéni körzet van, ahol független jelölt is bejutott a második fordulóba, és mindkét jelölt boríthatja is a papírformát. A borsodi 8-as (edelényi) körzetben a fideszes Daher Pierre 36,54 százalékot kapott – ez a legkisebb szavazatarány, amit fideszes jelöltre adtak –, a volt fideszes Molnár Oszkár függetlenként 24,14 százalékkal lett második, a jobbikos Miklós Árpád 19,13 százalékkal a harmadik, és itt a negyedik helyezett, az MSZP-s Gúr Nándor is bejutott a második fordulóba 18,7 százalékos eredménnyel.

A másik független jelölt, aki újrázhat, a Pest megyei 2. számú egyéni körzetben (Vác) a verőcei polgármester, a jobboldali elkötelezettségű Bethlen Farkas. Ő a harmadik helyet szerezte meg 16,7 százalékkal a fideszes Bábiné Szottfried Gabriella (37,79 százalék) és az MSZP-s Jakab Zoltán (22,43 százalék) mögött. A Jobbik-jelölt Fehér Zsolt 13,94 százalékot kapott, így ő nem juthat be a második forduióba. Ha a szavazói egyöntetűen Bethlent támogatják, akkor a Fidesz-szavazók egy részének már említett esetleges távolmaradásával itt akár Bethlen is megszerezheti a mandátumot.

Elvileg még Miskolc négy egyéni körzete lehetne az, amikben az MSZP reménykedhetne (Borsod volt egyébként is a szocialisták egyik legjobb megyéje, itt a 13 egyéni mandátumból csak hármat osztottak ki az első fordulóban). A borsodi megyeszékhelyen hagyományosan erősek a szocialisták, és most egyetlen körzetben sem dőlt el a választás az első fordulóban. Azonban a Jobbik mind a négy helyen nagy erős, 22-27 százalékos eredményeket tudott elérni, és az egyik körzetben meg is verte az MSZP-jelöltet (a szocialisták 21-31 százalékokat szereztek). A Fidesz-jelöltek azonban 12-15 százalékokkal többet kaptak, mint az MSZP-sek, így Miskolctól túl sokat most aligha várhatnak a szocialisták.

A fővárosban az MSZP, ha csak a számokat nézzük, két helyen reménykedhet a fordításban (itt, főként az LMP jó szereplésének köszönhetően, a 32-ből csak 11 egyéni mandátum sorsa dőlt el az első fordulóban). Abban a 20 körzetben, amit fideszes jelölt nyert meg, mindenhol második az MSZP-s, de jellemzően tíz százalékosnál nagyobb, sőt, helyenként a húsz százalékot is eléri a hátránya.

A legszorosabb a verseny a budapesti 19-esben (a XIII. kerület déli részében), ahol a fideszes Szalay Péter 38,33, az MSZP-s Szanyi Tibor 36,79 százalékot kapott. Itt az utolsóként kiértékelt szavazókör eredményei – ide irányították az igazolással szavazókat – fordították meg az eredményt, Szanyi nagyjából negyven szavazatos eredményét több mint négyszáz szavazatos hátránnyá változtatva.

Ezen túl csupán a 16. egyéni körzetben (ez az egyik XI. kerület egyéni választókerület) van tíz százalékon belül a szocialista jelölt az élen álló fideszeshez képest. Itt. Simicskó István 44,48 százalékot, a szocialista Molnár Gyula 38,22 százalékot szerzett (az LMP-jelölt 9,4, a jobbikos 7,8 százalékkal zárt).

Összességében tehát az 57-ből mindössze 9 olyan egyéni körzet van (Szeged, Kazincbarcika, Gyöngyös, Tiszavasvári, Ózd, Vác, Edelény, Budapest 16. és 19.), ahol esély lehet a fordításra. Az MSZP-sek által első körben megnyert további eggyel együtt tehát tíz helyen képzelhető el, hogy nem a Fidesz, hanem az MSZP vagy a Jobbik jelöltje – illetve egy helyen egy független jelölt – szerez majd egyéni mandátumot, és akadályozza meg a kétharmados Fidesz-többséget. Ez az esély igen csekély, mindenesetre ezeken a helyeken várhatóan igen eseménydús lesz a következő két hét.