Két határidő is lejár négykor

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (választókerületében) élni kíván a választójogával, igazolással szavazhat. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján ma 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti jegyzőtől. Ezt péntek reggelig 61 756-an tették meg az első és 51 740-en a második fordulóra. (2006-ban az első fordulóra 57 999-en kértek igazolást, a második fordulóra pedig 46 144-en.)

Ha valaki mindkét fordulóra igazolást kér, a két igazolást egy nyomtatványon kapja meg, és ha valaki az egyik fordulóra már kért igazolást, és a másik fordulóra ezt követően szeretne igazolást kérni, az előzőleg kapott igazolást vissza kell adnia, és a két igazolást egy új nyomtatványon kapja meg.

Az igazoláson szerepel, hogy a választópolgár melyik településen élhet választójogával, valamint annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol leadhatja szavazatát.

Van egy újdonság

Fontos, a korábbiaktól eltérő szabály, hogy ha valaki igazolást kapott (akár az első, akár a második, akár mindkét fordulóra), a második fordulóban csak akkor szavazhat, ha az első forduló - abban a választókerületben, ahol szavazott vagy szavazhatott volna - nem volt eredményes. Ha az első forduló eredményes volt, hiába jelentkezik a választópolgár az igazolásával a második fordulóban, mivel a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi, hogy érvényes volt-e az első forduló ott, ahol a választópolgár szavazott vagy szavazhatott volna, és ha az volt, akkor nem engedik voksolni.

Nyilvános a névjegyzék

Ma 16 óráig lehet megtekinteni a polgármesteri hivatalokban az áprilisi országgyűlési választás első fordulójában szavazásra jogosultak névjegyzékét.

A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az áprilisi országgyűlési választáson. A névjegyzék segítségével ellenőrizhetik a választási szervek az urnához járulók választójogosultságát, és ennek alapján kiszűrhetik azokat, akik esetleg többször is szavazni próbálnak.

A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (a jegyző) állította össze a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. A névjegyzéket február 10-től egy hétre közszemlére kellett tenni, hogy a névjegyzékből kihagyás, vagy éppen az abba való jogosulatlan felvétel miatt kifogást lehessen benyújtani.

Sok adat megváltozik

Február 17-én ugyan lezárult a névjegyzékbe betekintés lehetősége, ám a jegyzőknek tovább kellett vezetniük a választásra jogosultak jegyzékét. Erre azért van szükség, mert a választás napjáig körülbelül 200 ezer adat változik meg, amit át kell vezetni a névjegyzékben. Ilyen adatváltozást jelent például az, ha házasságkötés vagy válás miatt megváltozik a választópolgár neve, költözés miatt megváltozik a lakcíme, állampolgárságot szerez, vagy veszít el, esetleg ebben az időszakban hal meg.

Az, ha valakinek megváltozik a neve, lakcíme, nem lehet akadálya annak, hogy gyakorolhassa választójogát.

Abban az esetben, ha valaki a névjegyzék elkészítése után elköltözik, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője - a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi őt a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja.

Felveszik az újdonsült állampolgárokat

A jegyzőnek fel kell vennie a névjegyzékbe azt is, aki időközben magyar állampolgárság megszerzése vagy házasságkötés révén választójogosulttá vált, vagy időközben visszanyerte a választójogát, valamint azt is, aki jelentkezik, hogy igazolással kíván a településen szavazni.

Törölni kell ugyanakkor azt, akinek a részére a tartózkodási helyen szavazást lehetővé tevő igazolást adtak ki, illetve akit kérelmére felvettek a külképviseleti névjegyzékbe.