Mesterházy nyugdíjasozott a csepeli munkásotthonban

A csepeli munkásotthon magába szívta a hatvanas-hetvenes éveket, és nem engedi ki magából. Ebbe az időkapszulába várják Mesterházy Attilát, a vereségminimalizásra készülő MSZP miniszterelnök-jelöltjét. Nem tudom, vannak-e még munkások Csepelen, vagy léteznek-e még egyáltalán munkások Magyarországon, de ide csak egykori csepeli munkások jöttek. Főként nyugdíjasok.

A kampánynyitóra érkezőknek fiatal srácok osztanak szórólapot, amelyek arról szólnak, hogy mit nem szavazott meg a parlamentben a szocialisták egyik csepeli képviselőjelöltje, Podolák György. A szórólapokon semmi nem jelzi, de az egyik fiú elárulja, hogy a helyi Fidelitastól vannak.

Hirtelen megjelenik az ajtóban egy középkorú úr, aki szigorú iskolaigazgatóként elzavarja őket.  "Tizenöt méter! Tizenöt méter! Ti is tudjátok, hogy tizenöt méter!" - mondja nekik.

Bent az épületben megkérdezem tőle, hogy mi tizenöt méter. Az MSZP-kitűzőt viselő úr azt feleli, hogy egy kampányrendezvény tizenöt méteres körzetében nem lehet szórólapot osztani. "Amúgy ismerem az összes gyereket, tanítottam is őket", mondja mosolyogva az úr, aki csepeli, MSZP-s és rendőrtiszt is volt.

Remélem, még nincs bekapcsolva a mikrofon

Hamarosan befut a baloldal (utolsó?) reménysége, Mesterházy Attila. Rövid interjúkat ad az előtérben, majd egy mikroportot csippentenek a zakója hajtókájára. Mielőtt bevonulna a nagyterembe, Mesterházy teljes természetességgel a csepeli munkásotthon vécéje felé veszi az irányt. "Remélem, még nincs bekapcsolva a mikrofon", mondja nevetve, majd eltűnik egy-két percre. Aki látta a Csupasz pisztoly 33 1/3-ot, az tudja, hogy kockázatos dolog egy nyilvános rendezvényen mikroporttal a vécére menni.

Mesterházy a Coldplay egyik üde számára vonul be a nagyterembe, aminek a szövege valahogy úgy kezdődik, hogy régen én uralkodtam mindenen, de egyedül maradtam és most söpörgethetem az utcákat. Nehezen jut el a színpadig, mert azonnal nyugdíjas nénik kezdik el ölelgetni, csókolgatni és valamit sugdosnak a fülébe. Nagyon úgy tűnik, hogy ugyanezek az ősz hajú asszonyok ölelgették egykor Horn Gyulát, mosolyogtak tartózkodóan az elegáns Medgyessyre, és paskolták a cuki kis Gyurcsány Ferenc arcocskáját.

Változóban az MSZP. A Coldplay után nem az Internacionálét, hanem a Himnuszt játsszák.

Ne legyen politikai habfújás

Ezután egy rövid film következik a kivetítőn, amelynek leginkább elgondolkodtató jelenete az, amelyben egy MSZP feliratú tortát vágnak fel azok, akik a közelébe jutottak, ebből néhányan esznek, majd pezsgővel koccintanak.

A filmecske után a hangulatot a két helyi jelöltnek kellene felrázni, az ötgenerációs csepeliként bejelentett Podolák Györgynek, és az MSZP nehézsúlyú bajnokaként színpadra szólított Averkeszi Dezsőnek. Podolák, aki esztergályosként kezdte a pályáját a gyárban, majd a Schwinn-Csepel vezérigazgatója lett, a csepeli panelkorszerűsítésről, az SZTK fejlesztéséről, a napkollektorokkal felszerelt óvodáról beszél. Az már kicsit túlzás, hogy az energetikai albizottság elnöke szerint kifejezetten jó a csepelieknek, hogy sikerült elérnie az országgyűlésben a paksi atomerőmű műszakhosszabbítását, az MVM és a Mol állami tulajdonban tartását és a stratégiai gáztárolók feltöltését. Beszéde végén egy pillanatra visszazökken a múltba, amikor a Magyar Népköztársaság költségvetéséről beszél, majd azt mondja "ne legyen politikai habfújás, és a csepeliek szédítése".

Averkeszi Dezső az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára beszámol arról, milyen sikeres volt, hogy kéthavonta ingyenes jogi tanácsadással segítették a csepelieket. Azzal igyekszik felrázni a hallgatóságot, hogy ha ők vérrel verejtékkel kihozták a válságból az országot, akkor ezeket az eredményeket meg kell védeni a vörös bástyákon, Csepelen, Komárom-Esztergom megyében, Borsodban és Szegeden.

Miért is kellene szégyellnie magát az MSZP-nek?

Ezután jelentik be a "temperamentumos és újító" Mesterházy Attilát, aki "büszkén és alázattal" küzd a baloldalért. A reménység azzal kezdi beszédét, hogy a Bajnai-kormány eredményes válságkezelését ma már a nemzetközi szervezetek is elismerik, sőt példaként állítják más országok elé. Mivel ez nem interaktív fórum, azt nem lehet megkérdezni tőle, hogy a világgazdasági válság hatásain túl vajon miért is volt szükség ilyen nagy válságkezelésre Magyarországon. Másfelől Mesterházy lehet hálás, hogy nem interaktív fórumon van, mert szerencséjére senki nem akarja megválaszolni azt a költői kérdését, hogy miért is kellene szégyellnie magát az MSZP-nek.

Nem sokkal ezután fény derül arra, miért is kellett az a bizonyos mikroport. Mesterházy ellép a pulpitustól és a zemberek közé megy, ott folytatja beszédét föl-alá járkálva, néha még a széksorok közé is bemerészkedve. A gallérjára csíptetett mikrofon ugyan nem működik, de a jelölt hangja így is betölti a teret. Az megállapítható, hogy Mesterházy képes folyamatosan beszélni, és nem hadonászik annyira, mint Gyurcsány Ferenc.

Akárcsak az MSZP kampánya, Mesterházy beszéde is 90 százalékban Orbán Viktorról és a Fideszről szól. Hol van a Fidesz programja? Atomtitok? Mivel valószínűleg sem a kampánystáb, sem Mesterházy nem olvas újságot, újra felteszi a hetek, sőt hónapok óta cáfolt és megválaszolt kérdéseket. Vajon akar a Fidesz a Jobbikkal együttműködni? Vajon a Fidesz 7 százalékos GDP arányos hiányt is elképzelhetőnek tart?

Mesterházy Attila láthatóan aggódik a Fideszért, nehogy a sok ígéret után nekik is rögtön egy őszödi beszéddel kelljen kezdeni a kormányzást. "Bolondnak nézik a választókat, mindent megígérnek, azt bezzeg nem árulják el, honnan és miből lesz erre pénz".

Igen, igen, igen

Aztán jön a nyugdíjasozás, és jönnek az MSZP ígéretei: a nyugdíjak megőrzése, a méltányossági kassza emelése, a nyugdíjkorrekció, a kegyeleti járandóság, az utazási kedvezmény, több műsor az időseknek az MTV-n, a nyugdíjasok ellen elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélése. És persze lesz miből, hiszen a "mostani költségvetési irány megtartásával 2011-2014 között 2000 milliárd forintot lehet már visszaadni az embereknek".

Az ígéretek láthatóan nem hozzák annyira tűzbe a hallgatóságot, így Mesterházy ismét visszatér kedvenc témájára, Orbán Viktorra. Nekünk szocialistáknak a demokrácia nem nyűg, mi együtt tudunk élni azzal a tudattal, hogy valakik másképpen gondolkoznak, de látni lehet, hogy ismét félni kell, riogatja a csepelieket. Nem jó, ha az embernek mérlegelnie kell, hogy a gyereke tanára vagy az orvosa milyen párttal szimpatizál, vagy az ember milyen újsággal a kezében utazik a villamoson.

Ezekre a szavakra helyeslő mormogás fut végig a termen, és már meg is marad, egészen a végkifejletig, ami viszont átfordul egy kisegyház vidám vasárnapi összejövetelének hangulatába. "Én hiszek abban, amit csinálok, de ez egyedül nem megy, válaszoljatok arra, hogy segítetek-e végigcsinálni ezt a harcot, válaszoljatok" - mondja Mesterházy. És a csepeli munkásotthon közönsége, erre azt válaszolja, hogy: igen, igen, igen.