Mostantól az LMP-é a politikai közép

A Jobbik és az LMP révén két új párt került be a parlamentbe, de míg előbbi egyértelműen a gyenge kormányzati-parlamenti teljesítménynek köszönheti orbitális sikereit, utóbbi eredményességében más motívumok is szerepet játszottak. Mindenekelőtt az, hogy az SZDSZ összeomlásával és az MDF elhibázott stratégiájával balközéptájon rajtuk kívül nem maradt más hiteles politikai erő.

Az országosan ismert politikusok nélkül harcba induló párt elsősorban protestszavazatokat kapott, azokét a főként liberális értelmiségiekét, akiknek elegük lett az MSZP-ből, de a Fideszhez mégsem voltak hajlandók átállni. Ezen szavazók egy része hónapokkal ezelőtt még inkább az MDF-hez húzott, ahogy azonban közeledtek a választások, úgy álltak át a még kipróbálatlan LMP-hez.

A kispárt a 2009-es európai parlamenti választásokon mérette meg magát először, és már akkor is figyelemre méltóan teljesített, 2,61 százalékot ért el, ezzel megelőzte a 2,16 százalékos SZDSZ-t, és feleannyi szavazatot kapott, mint az 5,31 százalékos MDF. Ha a három párt akkori és mostani eredményeit összeadjuk, hasonló számot kapunk – valamivel több mint 10 százalékot értek el együtt mindkét alkalommal –, ami ugyanannak a szavazótábornak az átrendeződését valószínűsíti.

Minekutána az SZDSZ és az MDF újjépítésére a közeljövőben aligha kerülhet sor, az LMP okos politizálással megragadhat a centrumban. Két közvetlen riválisának súlyos bukása azonban jelzi, örökbérletes helyek nincsenek már a magyar pártrendszerben.