Orbán: A választás után a jövő kormányzása jön, nem bosszúkormányzás. De a jövő kormányzása nem jelenti azt, hogy átlépünk a dolgokon. Kodály egyszer vendégségben járt, ahol a házi kisasszony hegedűjátékát kellett meghallgatnia. Hány éve hegedül? - kérdezte. Nyolc. Mind a nyolcat letagadhatná, mondta Kodály.
Orbán: Megérti a volt baloldali szavazók csalódottságát. Hittek egy eszmében. A jobboldaliak nem várják, hogy megváltoztassák felfogásukat, de rájuk is számítanak az ország újjáépítésében, mert nélkülük nem fog menni. Legyenek a változás részesei, nyertesei.
Az ország egyik fele csalódott, a másik dühös. Csalódott és dühös emberek milliói. A düh és csalódottság földjéről átjáró kell a remény világába. Fel kell szítani a reményt a magyar szívekben, hiszi, hogy sikerület. Nincs reménytelen ország, csak reménytelen kormány.
Orbán: Április 11-én mindenki kell. Puskás Öcsi szavait a helyzethez igazítva: kis különbség kis változás, nagy különbség nagy változás. Magyarországnak változás kell. Hisz abban, hogy a magyarok a hazugság helyett az igazságot válasszák, hatalmaskodás helyett a szolgálatot. Ne csak az új kormánytól, saját életükben is várják ezt el.
Orbán: Itt az ideje, hogy a gyengéket leváltsák az erősek. Orbán és pártja készen állnak az erős, felelős, cselekvő kormányzásra. Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok.