Hortenzia, Gergő
-1 °C
8 °C

Mit műveltek a kormányok 100 nap alatt?

2010.04.26. 21:26
A költségvetés helyzetének áttekintése, igazságtétel, személycserék, szimbolikus intézkedések. A rendszerváltás óta hivatalban volt kormányok tevékenységének első 100 napjában szinte csak erre futotta. A kemény, tényleges intézkedések inkább mindig az első év végén voltak jellemzőek.

Antall-kormány

antall józsef

Történelmi okokból érthető módon a rendszerváltás utáni első kormány száz nap türelmi időt kért, hogy felmérhesse a költségvetés tényleges állapotát. Az Antall-kormány első, május 24-én tartott ülésén állást foglalt több nagykövet visszahívásáról és felmentéséről. Horváth Balázs belügyminiszter a kormány elé terjesztette a helyi önkormányzatokról és az önkormányzati testületek választásáról szóló törvényjavaslatokat, a kormány tárgyalt a szovjet csapatok kivonásáról is. Egyebek mellett döntés született arról, hogy Matolcsy György miniszterelnökségi államtitkár a szűkebb gazdasági kabinet titkáraként ezután részt vesz a kormány ülésein.

Az első száz napban több szimbolikus intézkedést hozott az Antall-kormány. Egyértelművé tették, hogy az új kormány tárgyalni akar a Varsói Szerződésből való kilépésről. A szimbolikus intézkedések közé tartozott az ország címeréről szóló döntés. Egy sikertelen országgyűlési szavazás után második nekifutásra végül 1990. július 3-án kapta meg a kétharmados többséget az Országgyűlésben a koronás címer.

1990 június 9-én az ország kormányozhatóságának érdekében módosították az alkotmányt. Csak azoknak a kérdéseknek az eldöntéséhez kellett kétharmados többség, amelyeknek a demokrácia szempontjából garanciális jelentőségük volt. Az így letisztult jogi helyzetben az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpádot a Magyar Köztársaság első elnökévé. Ugyancsak a szimbolikus intézkedések sorába tartozott a társadalmi igazságtétel rendezése. Felállították a Kárpótlási Hivatalt. A kormány már ekkor belevágott a Justitia-terv kidolgozásába. Javasolták a kiemelt nyugdíjakkal és állami privilégiumokkal foglalkozó jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság és a múlt rendszer vezetőire vonatkozó politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozását.

Voltak konkrét intézkedések is. A kormány véglegesen leállította a nagymarosi építkezést. A privatizációt előkészítve az Állami Vagyonügynökséget kivonta a parlament ellenőrzése alól, és a miniszterelnök felügyelete alá rendelte, valamint előkészítették a privatizációt lehetővé tevő tulajdonreform téziseit. Bár a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás szerint az 1990-es költségvetési hiány nem haladhatta volna meg a 10 milliárd forintot, az már a kormány hivatalba lépésekor jócskán túllépte ezt a szintet. A választások idején ráadásul a megrendült bizalom miatt mintegy 800 millió dollár összegű külföldi betétet vontak ki Magyarországáról. A kormány ezért a költségvetési egyensúly javítása érdekében július 13-án elkerülhetetlen központi áremelésekről döntött.

Horn-kormány

Búcsú a hatalomtól

Horn Gyula kormánya első ülését 1994. július 19-én tartotta. Ekkor máris megbízták a kulturális és az igazságügyi minisztert a médiatörvény előkészítésének meggyorsításával, tárgyaltak Bős-Nagymaros és a világkiállítás helyzetéről. A Horn-kormány első "igazságtételi" intézkedése az volt, hogy megbízták a belügyi tárcát a privatizációs folyamat és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárásával. A kormányváltás előtti két hónapban ugyanis felgyorsult a privatizáció, amely Horn Gyula miniszterelnök értékelése szerint "közel állt az osztogatáshoz". Horn ugyanakkor béketűrő hangot ütött meg a kérdésben. Az volt az álláspontja, hogy a személyes felelősség kérdését magánemberként érdemes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a mindenkori kormány politikáját hajtják végre. Mint mondta, a politikai felelősségre vonást a lakosság a májusi választásokon már megtette. Ugyancsak az igazságtétel jegyében felülvizsgálták az 1990-1994 között született, többnyire bizalmas és titkos minősítésű háromezres kormányhatározatok gyűjteményét.

A nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot keltett, hogy az új kormány 1994. július 29-én úgy döntött: nem javasolja Budapest részvételét az 1996-os, Béccsel közösen rendezendő világkiállításon, amit később az Országgyűlés is szentesített. Az indoklás szerint az ígért és elvárt külföldi beruházások elmaradtak, a magyar államnak pedig  az expo 100 milliárd forintjába került volna. A kormány elvetette azokat a javaslatokat, hogy ezért hiteleket vegyenek fel, vagy extra adót vessenek ki.

Már az első kormányülésen körvonalazódott a szakszervezetekkel és a munkaadókkal előkészítendő társadalmi-gazdasági megállapodás ügye, amelynek köszönhetően a Horn-kormány intézkedéseit később nem érték heves támadások az érdekképviseletek részéről. 1994 augusztusában a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben 8 százalékkal leértékelte a forintot. A lépés azért vált szükségessé, mert az év közepére a folyó fizetési mérleg hiányában további romlás következett be. Az ország eladósodásának a lefékezése, az export versenyképességének javítása indokolta az egyszeri árfolyamszint-kiigazítást.

Az első három hónapban döntés született a nyugdíjrendszerű szociális ellátások és a gyermekgondozási segély jövedelempótlékának emeléséről, valamint a a rokkantsági járadéknak, az átmeneti járadéknak, a vakok rendszeres szociális segélyének az emeléséről. A Bokros-csomagot csak a kormányzás első évének végén, 1995. március 12-én jelentették be. Az intézkedések megszüntették a családi pótlék általános folyósítását, a felsőoktatásban bevezették a tandíjat, a költségvetési intézményekben pedig létszámcsökkentést léptettek életbe.

Orbán-kormány

1998

A közhangulatot és a közbiztonság érzetét romboló robbantásos merényletekre válaszul az Orbán-kormány már az első, 1998. július 9-i ülésen kijelölte a módosításra szoruló jogszabályokat a szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében. Már ekkor elkezdték a munkát az ügyészség kormány alá rendelése érdekében. A kormány első ülésén tárgyalt a Magyar Televízió és a Postabank helyzetéről. Az MTV-nél "a közpénzekkel való gazdálkodás ésszerű és hatékony rendjének" helyreállítása volt a cél, a Postabankot pedig meg kellett erősíteni.

A kormány első intézkedéseként módosította a nyugellátások és a baleseti nyugellátások emeléséről szóló, még az előző kormány által készített rendeletet, mivel abból kimaradtak a kommunista jogsértések áldozatai, mintegy 260 ezer ember. Nagy jelentősége volt a Bokros-csomag által bevezetett tandíj eltörlésének. Az Országgyűlés
1998. július 8-án fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint nem kellett tandíjat fizetnie az első alapképzésben és az első kiegészítő alapképzésben résztvevő hallgatónak, amennyiben tanulmányait a kormányrendeletben előírt módon teljesítette.

Ugyancsak június 8-án döntöttek a társadalombiztosítási önkormányzatok feloszlatásáról és állami felügyelet alá helyezéséről. A döntést az indokolta, hogy az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősítette a tb-önkormányzatok vezetőinek delegálását, de a feloszlatásban szerepet játszottak a tb-önkormányzatoknál tapasztalható vagyonvesztés mellett a korrupciógyanús döntések is.

A kormány személyi döntései közül a legnagyobb visszhangot Simicska Lajos 1998. augusztusi kinevezése váltotta ki az APEH élére, akinek nevét fantomcégek kapcsán emlegették.

Már az első három hónapban megkezdték előkészíteni a családok támogatására szolgáló adótörvényeket. Ekkor döntöttek a 35 év alattiak első lakáshoz jutása esetén érvényesítendő illetékkedvezményről. A kormány elfogadta azt a törvényjavaslatot is, amely alapján 1999. január elsejétől a gyermeket nevelő szülőket alanyi jogon megillette a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyes, a háromnál több kiskorú gyermeket nevelőket pedig a gyermeknevelési támogatás is. A tanköteles korú gyerekek után családi pótlék helyett a pótlékkal azonos mértékű iskoláztatási támogatás illette meg a szülőket.

1998. október elsején a kormány elfogadta Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról és a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A száz napba éppen belefért, hogy a kormány megváltoztatta az új Nemzeti Színház építésének helyszínét. Az Erzsébet tér helyett a városligeti Felvonulási teret jelölték ki.

Medgyessy-kormány

medgyessy kovacs

Medgyessy Péter nem 100 nap türelmet, hanem 100 napos programot hirdetett. Az előző kormány nem mondott igazat a gazdaság helyzetét illetően - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök az új kormány első ülését követő sajtótájékoztatón. Medgyessy azt is mondta: nem lesz nehéz az előző kormányénál professzionálisabb gazdaságpolitikát folytatni.

Már a 2002. május 31-ei első kormányülés után bejelentették, szeptembertől átlagosan ötven százalékkal emelik 600 ezer közalkalmazott fizetését, júliusban egyszeri 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést folyósítanak, szeptember 1-jétől pedig adómentessé válik a minimálbér. A Görgey Gábor kultuszminiszter által "góliátnyi lépésnek" nevezett döntésnek persze ára volt. A költségvetés kiadási oldala évente körülbelül 350 milliárd forinttal emelkedett. A béremelések fedezetét 2002-ben hitelből finanszírozták. Az Orbán-féle kétéves költségvetés módosításáról már június 18-án elkezdett tárgyalni a ház. A Magyar Nemzetben ezen a napon jelent meg a Medgyessy Péter kémelhárítói múltját taglaló cikk.

Az igazságtétel jegyében elsőként foglalkozott a kormány a Fidesz-éra két szimbolikus intézményének, a Terror Házának és a Millenáris Parknak a helyzetével. Medgyessy a múzeum nevének megváltoztatásával nem értett egyet ("maradjon a már bevett név, békén kell hagyni azt"). Felülvizsgálták azonban azt a kormányhatározatot, amelynek alapján a Terror Házát működtető alapítvány egy olyan alapítvánnyal kívánt összeolvadni, amely nem volt bejegyezve. Felülvizsgálta a kormány a Millenáris Park tőkejuttatását is, mivel kiderült, hogy a közérdeklődésre valóban számot tartó kiállításra nincs elegendő pénz. A kabinet felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy sürgősen indítson vizsgálatot
a Magyar Fejlesztési Bank és az Országimázs Központ ügyében.

A kormány első intézkedései között szerepelt a vezetőcsere a Magyar Fejlesztési Bank élén. Visszavonták az Orbán-kormány által megígért, a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak szóló összesen 14 milliárd forintnyi kormánygaranciát, ami az új kabinet szerint a felelőtlen gazdálkodást segítette volna.

A kormány nyitottságát azzal is demonstrálni akarta, hogy bejelentette: jegyzőkönyv és CD-re rögzített hangfelvétel is készül a kormányüléseken történtekről. A kabinet az első kormányülés után átvonult a Városligetbe, ahol "ingujjas kormányülésen" vett részt.

A száznapos program keretében azonnali hatállyal megszüntették az Országimázs Központot,  30 százalékkal emelték az egyetemi és főiskolai ösztöndíjakat, és augusztustól iskolakezdés előtt minden évben kéthavi családi pótlékot fizettek.

2. Gyurcsány-kormány

D KOS20090414015

Gyurcsány Ferenc első kormánya csak a Medgyessy Péter által megkezdett utat folytatta, így ezt külön nem foglaljuk össze. Sokkal érdekesebb a 2006-tól hivatalba lépett második Gyurcsány-kormány időszaka. Gyurcsány  második kormánya 2006. június 9-én alakult meg. Június 10-ére összehívták az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülését, amelyen Gyurcsány Ferenc már ismertette a reformokat fölvázoló Új Egyensúly program elemeit. Gyurcsány elképzelése szerint úgy kell elérni gazdasági és költségvetési stabilitást, hogy közben ne boruljon fel a politikai és a társadalmi stabilitás. Itt hangzott el a később sokat idézett mondat: nem kell félni, nem fog fájni. A kormány első, június 12-ei ülése után Gyurcsány Ferenc a legfontosabb feladatnak a gazdaságra nehezedő terhek könnyítését nevezte. A bürokrácia leépítése jegyében elkezdték az államreform előkészítését, és elindul több mint nyolcszáz költségvetési szerv, száz állami épület és palota átvizsgálása. Bejelentették, hogy a felmérés után elkészítik az új kormányzati negyed koncepcióját.

Már júniusban gőzerővel megindult az egészségügyi reform előkészítése. 2006. július 26-án a kormány elfogadta az egészségügy helyzetét bemutató, a reformjavaslatokat ismertető  Zöld könyvet, amelyhez augusztus végéig várták az érdekképviseletek és a szakma visszajelzéseit.

Ezzel párhuzamosan Hiller István több átalakítást kezdeményezett az oktatási rendszerben. A felsőoktatásban lehetővé tették az átjárhatóságot az államilag finanszírozott és a fizetős képzés között, és növelték a hallgatók lakhatási és szociális támogatását.

A költségvetés súlyos helyzetére figyelemmel 2006 augusztusától 30 százalékkal emelkedett a gáz, 10-14 százalékkal a villany ára, két százalékkal több lett az egészségügyi hozzájárulás, négy százalékkal emelkedett az szja felső kulcsa, drágult a cigaretta és az alkohol. A középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelkedett.

Augusztus végére véglegesítették az euró bevezetését előkészíteni hivatott konvergenciaprogramot. Közben Gyurcsány Ferenc elmondta őszödi beszédét, ennek tartalma azonban csak a 100 napon túl került nyilvánosságra.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?