Mit műveltek a kormányok 100 nap alatt?

Antall-kormány

Történelmi okokból érthető módon a rendszerváltás utáni első kormány száz nap türelmi időt kért, hogy felmérhesse a költségvetés tényleges állapotát. Az Antall-kormány első, május 24-én tartott ülésén állást foglalt több nagykövet visszahívásáról és felmentéséről. Horváth Balázs belügyminiszter a kormány elé terjesztette a helyi önkormányzatokról és az önkormányzati testületek választásáról szóló törvényjavaslatokat, a kormány tárgyalt a szovjet csapatok kivonásáról is. Egyebek mellett döntés született arról, hogy Matolcsy György miniszterelnökségi államtitkár a szűkebb gazdasági kabinet titkáraként ezután részt vesz a kormány ülésein.

Az első száz napban több szimbolikus intézkedést hozott az Antall-kormány. Egyértelművé tették, hogy az új kormány tárgyalni akar a Varsói Szerződésből való kilépésről. A szimbolikus intézkedések közé tartozott az ország címeréről szóló döntés. Egy sikertelen országgyűlési szavazás után második nekifutásra végül 1990. július 3-án kapta meg a kétharmados többséget az Országgyűlésben a koronás címer.

1990 június 9-én az ország kormányozhatóságának érdekében módosították az alkotmányt. Csak azoknak a kérdéseknek az eldöntéséhez kellett kétharmados többség, amelyeknek a demokrácia szempontjából garanciális jelentőségük volt. Az így letisztult jogi helyzetben az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpádot a Magyar Köztársaság első elnökévé. Ugyancsak a szimbolikus intézkedések sorába tartozott a társadalmi igazságtétel rendezése. Felállították a Kárpótlási Hivatalt. A kormány már ekkor belevágott a Justitia-terv kidolgozásába. Javasolták a kiemelt nyugdíjakkal és állami privilégiumokkal foglalkozó jogtalan előnyöket vizsgáló bizottság és a múlt rendszer vezetőire vonatkozó politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozását.

Voltak konkrét intézkedések is. A kormány véglegesen leállította a nagymarosi építkezést. A privatizációt előkészítve az Állami Vagyonügynökséget kivonta a parlament ellenőrzése alól, és a miniszterelnök felügyelete alá rendelte, valamint előkészítették a privatizációt lehetővé tevő tulajdonreform téziseit. Bár a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás szerint az 1990-es költségvetési hiány nem haladhatta volna meg a 10 milliárd forintot, az már a kormány hivatalba lépésekor jócskán túllépte ezt a szintet. A választások idején ráadásul a megrendült bizalom miatt mintegy 800 millió dollár összegű külföldi betétet vontak ki Magyarországáról. A kormány ezért a költségvetési egyensúly javítása érdekében július 13-án elkerülhetetlen központi áremelésekről döntött.

Horn-kormány

Horn Gyula kormánya első ülését 1994. július 19-én tartotta. Ekkor máris megbízták a kulturális és az igazságügyi minisztert a médiatörvény előkészítésének meggyorsításával, tárgyaltak Bős-Nagymaros és a világkiállítás helyzetéről. A Horn-kormány első "igazságtételi" intézkedése az volt, hogy megbízták a belügyi tárcát a privatizációs folyamat és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárásával. A kormányváltás előtti két hónapban ugyanis felgyorsult a privatizáció, amely Horn Gyula miniszterelnök értékelése szerint "közel állt az osztogatáshoz". Horn ugyanakkor béketűrő hangot ütött meg a kérdésben. Az volt az álláspontja, hogy a személyes felelősség kérdését magánemberként érdemes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a mindenkori kormány politikáját hajtják végre. Mint mondta, a politikai felelősségre vonást a lakosság a májusi választásokon már megtette. Ugyancsak az igazságtétel jegyében felülvizsgálták az 1990-1994 között született, többnyire bizalmas és titkos minősítésű háromezres kormányhatározatok gyűjteményét.

A nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot keltett, hogy az új kormány 1994. július 29-én úgy döntött: nem javasolja Budapest részvételét az 1996-os, Béccsel közösen rendezendő világkiállításon, amit később az Országgyűlés is szentesített. Az indoklás szerint az ígért és elvárt külföldi beruházások elmaradtak, a magyar államnak pedig  az expo 100 milliárd forintjába került volna. A kormány elvetette azokat a javaslatokat, hogy ezért hiteleket vegyenek fel, vagy extra adót vessenek ki.

Már az első kormányülésen körvonalazódott a szakszervezetekkel és a munkaadókkal előkészítendő társadalmi-gazdasági megállapodás ügye, amelynek köszönhetően a Horn-kormány intézkedéseit később nem érték heves támadások az érdekképviseletek részéről. 1994 augusztusában a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben 8 százalékkal leértékelte a forintot. A lépés azért vált szükségessé, mert az év közepére a folyó fizetési mérleg hiányában további romlás következett be. Az ország eladósodásának a lefékezése, az export versenyképességének javítása indokolta az egyszeri árfolyamszint-kiigazítást.

Az első három hónapban döntés született a nyugdíjrendszerű szociális ellátások és a gyermekgondozási segély jövedelempótlékának emeléséről, valamint a a rokkantsági járadéknak, az átmeneti járadéknak, a vakok rendszeres szociális segélyének az emeléséről. A Bokros-csomagot csak a kormányzás első évének végén, 1995. március 12-én jelentették be. Az intézkedések megszüntették a családi pótlék általános folyósítását, a felsőoktatásban bevezették a tandíjat, a költségvetési intézményekben pedig létszámcsökkentést léptettek életbe.

Orbán-kormány

A közhangulatot és a közbiztonság érzetét romboló robbantásos merényletekre válaszul az Orbán-kormány már az első, 1998. július 9-i ülésen kijelölte a módosításra szoruló jogszabályokat a szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében. Már ekkor elkezdték a munkát az ügyészség kormány alá rendelése érdekében. A kormány első ülésén tárgyalt a Magyar Televízió és a Postabank helyzetéről. Az MTV-nél "a közpénzekkel való gazdálkodás ésszerű és hatékony rendjének" helyreállítása volt a cél, a Postabankot pedig meg kellett erősíteni.

A kormány első intézkedéseként módosította a nyugellátások és a baleseti nyugellátások emeléséről szóló, még az előző kormány által készített rendeletet, mivel abból kimaradtak a kommunista jogsértések áldozatai, mintegy 260 ezer ember. Nagy jelentősége volt a Bokros-csomag által bevezetett tandíj eltörlésének. Az Országgyűlés
1998. július 8-án fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint nem kellett tandíjat fizetnie az első alapképzésben és az első kiegészítő alapképzésben résztvevő hallgatónak, amennyiben tanulmányait a kormányrendeletben előírt módon teljesítette.

Ugyancsak június 8-án döntöttek a társadalombiztosítási önkormányzatok feloszlatásáról és állami felügyelet alá helyezéséről. A döntést az indokolta, hogy az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősítette a tb-önkormányzatok vezetőinek delegálását, de a feloszlatásban szerepet játszottak a tb-önkormányzatoknál tapasztalható vagyonvesztés mellett a korrupciógyanús döntések is.

A kormány személyi döntései közül a legnagyobb visszhangot Simicska Lajos 1998. augusztusi kinevezése váltotta ki az APEH élére, akinek nevét fantomcégek kapcsán emlegették.

Már az első három hónapban megkezdték előkészíteni a családok támogatására szolgáló adótörvényeket. Ekkor döntöttek a 35 év alattiak első lakáshoz jutása esetén érvényesítendő illetékkedvezményről. A kormány elfogadta azt a törvényjavaslatot is, amely alapján 1999. január elsejétől a gyermeket nevelő szülőket alanyi jogon megillette a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyes, a háromnál több kiskorú gyermeket nevelőket pedig a gyermeknevelési támogatás is. A tanköteles korú gyerekek után családi pótlék helyett a pótlékkal azonos mértékű iskoláztatási támogatás illette meg a szülőket.

1998. október elsején a kormány elfogadta Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról és a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A száz napba éppen belefért, hogy a kormány megváltoztatta az új Nemzeti Színház építésének helyszínét. Az Erzsébet tér helyett a városligeti Felvonulási teret jelölték ki.

Medgyessy-kormány

Medgyessy Péter nem 100 nap türelmet, hanem 100 napos programot hirdetett. Az előző kormány nem mondott igazat a gazdaság helyzetét illetően - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök az új kormány első ülését követő sajtótájékoztatón. Medgyessy azt is mondta: nem lesz nehéz az előző kormányénál professzionálisabb gazdaságpolitikát folytatni.

Már a 2002. május 31-ei első kormányülés után bejelentették, szeptembertől átlagosan ötven százalékkal emelik 600 ezer közalkalmazott fizetését, júliusban egyszeri 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést folyósítanak, szeptember 1-jétől pedig adómentessé válik a minimálbér. A Görgey Gábor kultuszminiszter által "góliátnyi lépésnek" nevezett döntésnek persze ára volt. A költségvetés kiadási oldala évente körülbelül 350 milliárd forinttal emelkedett. A béremelések fedezetét 2002-ben hitelből finanszírozták. Az Orbán-féle kétéves költségvetés módosításáról már június 18-án elkezdett tárgyalni a ház. A Magyar Nemzetben ezen a napon jelent meg a Medgyessy Péter kémelhárítói múltját taglaló cikk.

Az igazságtétel jegyében elsőként foglalkozott a kormány a Fidesz-éra két szimbolikus intézményének, a Terror Házának és a Millenáris Parknak a helyzetével. Medgyessy a múzeum nevének megváltoztatásával nem értett egyet ("maradjon a már bevett név, békén kell hagyni azt"). Felülvizsgálták azonban azt a kormányhatározatot, amelynek alapján a Terror Házát működtető alapítvány egy olyan alapítvánnyal kívánt összeolvadni, amely nem volt bejegyezve. Felülvizsgálta a kormány a Millenáris Park tőkejuttatását is, mivel kiderült, hogy a közérdeklődésre valóban számot tartó kiállításra nincs elegendő pénz. A kabinet felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy sürgősen indítson vizsgálatot
a Magyar Fejlesztési Bank és az Országimázs Központ ügyében.

A kormány első intézkedései között szerepelt a vezetőcsere a Magyar Fejlesztési Bank élén. Visszavonták az Orbán-kormány által megígért, a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak szóló összesen 14 milliárd forintnyi kormánygaranciát, ami az új kabinet szerint a felelőtlen gazdálkodást segítette volna.

A kormány nyitottságát azzal is demonstrálni akarta, hogy bejelentette: jegyzőkönyv és CD-re rögzített hangfelvétel is készül a kormányüléseken történtekről. A kabinet az első kormányülés után átvonult a Városligetbe, ahol "ingujjas kormányülésen" vett részt.

A száznapos program keretében azonnali hatállyal megszüntették az Országimázs Központot,  30 százalékkal emelték az egyetemi és főiskolai ösztöndíjakat, és augusztustól iskolakezdés előtt minden évben kéthavi családi pótlékot fizettek.

2. Gyurcsány-kormány

Gyurcsány Ferenc első kormánya csak a Medgyessy Péter által megkezdett utat folytatta, így ezt külön nem foglaljuk össze. Sokkal érdekesebb a 2006-tól hivatalba lépett második Gyurcsány-kormány időszaka. Gyurcsány  második kormánya 2006. június 9-én alakult meg. Június 10-ére összehívták az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülését, amelyen Gyurcsány Ferenc már ismertette a reformokat fölvázoló Új Egyensúly program elemeit. Gyurcsány elképzelése szerint úgy kell elérni gazdasági és költségvetési stabilitást, hogy közben ne boruljon fel a politikai és a társadalmi stabilitás. Itt hangzott el a később sokat idézett mondat: nem kell félni, nem fog fájni. A kormány első, június 12-ei ülése után Gyurcsány Ferenc a legfontosabb feladatnak a gazdaságra nehezedő terhek könnyítését nevezte. A bürokrácia leépítése jegyében elkezdték az államreform előkészítését, és elindul több mint nyolcszáz költségvetési szerv, száz állami épület és palota átvizsgálása. Bejelentették, hogy a felmérés után elkészítik az új kormányzati negyed koncepcióját.

Már júniusban gőzerővel megindult az egészségügyi reform előkészítése. 2006. július 26-án a kormány elfogadta az egészségügy helyzetét bemutató, a reformjavaslatokat ismertető  Zöld könyvet, amelyhez augusztus végéig várták az érdekképviseletek és a szakma visszajelzéseit.

Ezzel párhuzamosan Hiller István több átalakítást kezdeményezett az oktatási rendszerben. A felsőoktatásban lehetővé tették az átjárhatóságot az államilag finanszírozott és a fizetős képzés között, és növelték a hallgatók lakhatási és szociális támogatását.

A költségvetés súlyos helyzetére figyelemmel 2006 augusztusától 30 százalékkal emelkedett a gáz, 10-14 százalékkal a villany ára, két százalékkal több lett az egészségügyi hozzájárulás, négy százalékkal emelkedett az szja felső kulcsa, drágult a cigaretta és az alkohol. A középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelkedett.

Augusztus végére véglegesítették az euró bevezetését előkészíteni hivatott konvergenciaprogramot. Közben Gyurcsány Ferenc elmondta őszödi beszédét, ennek tartalma azonban csak a 100 napon túl került nyilvánosságra.