Emőke
4 °C
20 °C

A médiatörvény árnyékolja be első soros-elnöki napunkat

2011.01.01. 12:57
Budapesti keltezésű, elemző tudósításokban számolt be az AFP francia és dpa német hírügynökség arról, hogy szombattól fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A hírügynökségek kiemelték, hogy a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió rendkívül nehéz kihívások előtt áll, ugyanakkor tudósítottak arról is: Magyarország olyan időszakban vette át az elnökségi stafétabotot, amikor a parlament által elfogadott médiatörvény mind belföldön, mind külföldön heves tiltakozásokat váltott ki.

Az AFP francia hírügynökség a kihívások között első helyen az euróövezet válságát, a roma kisebbség integrálódását, továbbá az unió hosszú távú költségvetésével kapcsolatos, kemény tárgyalásokat említette. Egyidejűleg  emlékeztetett, hogy Magyarország - mint arra a közelmúltban a német kormány is utalt - különös felelősséggel bír az egész unió képéért a világban, olyan időben, amikor az AFP megfogalmazása szerint vitatott reformok sorozatával mind az országon belül, mind külföldön vihart keltett.

A hírügynökség szerint ezek sorában mindenekelőtt a messze ható médiareform vetett fel kérdéseket azzal kapcsolatban, vajon Magyarország - mint írta - alkalmas-e a soros uniós elnöki tisztség ellátására. Az AFP ennek kapcsán ismertette a törvény főbb pontjait, és emlékeztetett arra, hogy azt az EBESZ azt a sajtószabadságot veszélyeztető jogszabályként bélyegezte meg, az Európai Parlament, valamint egyes országok, köztük Németország pedig nyílt bírálatot fogalmazott meg.

Az euróövezet válsága, a költségvetési tárgyalások, valamint a roma kisebbség integrálódása mellett a francia hírügynökség a kihívások között említette a schengeni övezet bővítését, utalva arra, hogy Franciaország és Németország korainak tartja, és ellenzi Románia és Bulgária - Magyarország által támogatott - 2011 márciusától remélt csatlakozását.

Az elnökség egyik legkiemelkedőbb eseményeként említette az AFP a májusban Budapesten tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozót, és utalt arra is: Magyarország reméli, hogy elnöksége idején előrehaladást érhetnek el Horvátország uniós csatlakozása terén.

Félelem és rettegés

A médiatörvény kiváltotta tiltakozásokkal kezdte a magyar uniós elnökséggel foglalkozó tudósítását a dpa német hírügynökség is. Bevezetőjében utalt arra, hogy az ország az euróválság kellős közepén vette át az elnökséget, ugyanakkor médiapolitikája vitákat váltott ki. Németország és néhány más ország azt a gyanút fogalmazta meg, hogy Magyarország - mint a dpa írta - eltávolodik a "demokratikus erényektől". AZ EU-ban és a magyar ellenzék soraiban attól tartanak, hogy a törvény cenzúrát készít elő - tette hozzá a hírügynökség.

A dpa utalt arra, hogy a német, a cseh és a luxemburgi kormány mellett mértékadó emberi jogi, valamint szakmai szervezetek is bírálták a törvényt. Kiemelte, hogy Angela Merkel német kancellár az uniós normák betartására intette Magyarországot. Majd idézte Werner Hoyert, a német külügyminisztérium államminiszterét, aki szerint a német kormány azt várja, hogy Magyarország átdolgozza a törvényt.

Ezt követően a dpa ismertette a magyar uniós elnökség prioritásait, kiemelve a közös Duna-stratégiát, valamint a romák integrálódásával kapcsolatos összeurópai terv kidolgozását. Utalt arra is, hogy a súlypontok között szerepel az unió kulturális sokszínűségének elősegítése, a további bővítés, a "csúcspontot" pedig a májusi keleti partnerségi találkozó jelenti, amelyre Budapestre várják Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!