A sajtója rossz, de él a magyar EU-elnökség

A médiatörvényt érő elképesztően erős támadásokkal övezve elkezdődött a magyar elnökség az Európai Unióban. Hétfő óta minden reggel videókonferenciát tart három stáb: a miniszterelnökség, a Brüsszelben működő magyar állandó képviselet és a budapesti külügyminisztérium. Az esetenként félórásra tervezett szeánszokon a napi feladatokat veszik át. A hétköznapi munka csak a jövő héten indul, bár ez a mostani sokkal látványosabb lesz.

Zene, tánc, vándorzászló, Szent Korona

Protokolláris szempontból csak csütörtökön veszi át Magyarország az elnökséget. Aznap délután a Parlament kupolatermében – ahol a koronát is tartják – a belga miniszterelnök átadja az elnökségi zászlót Orbán Viktornak. (2010 második félévében a belgák voltak az elnökök, Orbán majd Varsóban adhatja tovább a lobogót a lengyel kormányfőnek nyáron.)

A rendezvényen zenés-táncos műsor szórakoztatja az egybegyűlteket. Nem lesz ott köztük Angela Merkel német kancellár, de nem azért, mert Peter Frey, a német közszolgálati tévé főszerkesztője azt mondta, hogy „szégyen lenne, ha Angela Merkel és a többiek közös fotón szerepelnének egy cenzorral az EU-elnökség átadásakor”, és nem is azért, mert a német külügyi államtitkár szokatlanul éles hangot ütött meg.

Ez a ceremónia ugyanis egyébként sem volt annyira fontos, hogy a belga kormányfőn kívül más ország vezetője is eljöjjön, vagyis közös Merkel–Orbán-képről az elnökség átadásakor nem volt szó. Tárgyalás vagy döntés itt nem lesz, csak zene és tánc.

Februárban lesz csúcs

Merkel leghamarabb február 4-én fejezheti ki megvetését magyar kollégájának – ha ezt akarja –, mert a tagállamok első számú vezetői akkor találkoznak legközelebb. A csúcs Brüsszelben lesz, és a tervek szerint az energiabiztonságról tárgyalnak. Itt fontos ambíciója a magyar kormánynak, hogy pénzt szerezzen az EU-tól a közép-európai gázvezetékek összekapcsolására. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az euró védelme vagy egy addig becsődölő tagállam (mondjuk, Portugália), vagy akár a német és a magyar kormányok elmérgesedő vitája teljesen más tematika felé viszi a csúcsot.

Jönnek a biztosok

Persze, addig is lesz még fontos program, rögtön most pénteken. 7-én Budapestre érkezik a teljes Európai Bizottság, vagyis eljönnek a huszonhét tagállam biztosai. A soros elnökség csak a kormányokat összefogó Tanácsra vonatkozik, vagyis a magyarok ezen a találkozón nem elnökölnek, hanem egyeztetnek csupán. Azért fontos egy ilyen találkozó, mert a Bizottság terjeszti elő a magyarok vezette Tanácsnak az EU-s jogszabálytervezeteket.

A Parlamentben először a magyar kormány és a biztosok együtt üléseznek, utána a magyar miniszterek külön-külön is tárgyalnak a szakterületükért felelős biztosokkal. Volt már egy ugyanilyen program novemberben is, akkor az egész magyar kormány kiutazott a biztosokhoz Brüsszelbe. Most azt nézik át, hogy a tanács különböző formációiban a magyar elnökök milyen témákat erőltessenek.

Védekezésre kényszerül a kormány

Biztosan szó lesz a Magyarországgal szembeni kifogásokról is ezen a pénteken. Hangos tetemre hívás azonban legfeljebb a színfalak mögött várható. Egészen biztos például, hogy semmilyen eljárás megindítását sem jelentik be pénteken a bizottság részéről.

Két ügyben gondolkozik azon a bizottság, hogy indítson-e eljárást Magyarország ellen. Egyrészt a válságadók, másrészt a médiatörvény miatt. A válságadók közül a telekomszektort sújtót magától is nézegeti a bizottság, mert ez az egyetlen terület az érintettek közül, aminek adóztatásáról az EU-nak közös irányelve van.

Tizenhárom európai nagyvállalat kérésére azt is vizsgálják, hogy a válságadók általában a külföldiekkel szemben diszkriminatívak-e. Telekomügyben már levelezik a bizottság a fejlesztési minisztériummal, a másik ügyben még odáig sem jutottak el, hogy kérdéseket tegyenek fel a kormánynak. Rosszul kivetett telekomadóért a bizottság idén már eljárást indított Spanyolország és Franciaország ellen is, és információink szerint a magyar diplomácia e kifogástól jobban tart, mint a tizenhármak levelétől.

A médiatörvény kritikái látványosabbak, főleg, hogy már több alkalommal is több mint tíz percig csak ezzel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia Barroso bizottsági elnök szóvivőjének szokásos hétköznap déli brüsszeli sajtótájékoztatóin. Különösen nagy a nemzetközi figyelem, és az újságírók várhatóan most is nyomasztani fogják a biztosokat, hogy mit léptek Magyarország ellen.

Ugyanakkor jogi szempontból itt sem tart előrébb az ügy, mint az adóknál. Az illetékes holland biztos – ő foglalkozik a telekomszektort ért adóval is – ebben az ügyben is írt levelet a magyar kormánynak, mire az válaszul elkezdte lefordíttatni a médiatörvényt. Ez összhangban van azzal az első számú kormányzati érvvel, hogy „aki még nem olvasta, az nem tudhatja” (illetve „én végigolvastam, és semmi olyan nincs benne...”).

A teljes fordítás végső változatát kedden is csinosítgatták, vagyis egészen biztos, hogy pénteken Neelie Kroes biztos még nem tud majd semmi újat mondani. Ráadásul egyelőre csak azt vizsgálják, hogy a törvény összhangban van-e az EU audiovizuális irányelvével – például azt, hogy a külföldről adó tévéket is szankcionálhatja-e a magyar hatóság. A sajtószabadságot mint elvet érintő kérdéskör viszont benne van az alapszerződésben. Hogy ezt is vizsgálja a bizottság, azt a német külügyi államtitkár kedden kezdeményezte ugyan, de a bizottság erre még nem reagált.

Német–magyar háború

A magyar kormány az „olvassák végig, és mutassák a problémás pontokat” ismételgetésén túl azzal is készülhet, hogy kétségbe vonja a német támadások tisztaságát. Azt sulykolhatják a miniszterek, hogy a politikai oldalon eddig legélesebb kifogásokat megfogalmazó német kormány valójában a német vállalatokat ért sérelmekért áll bosszút. Legalábbis erre utalt Győri Enikő EU-államtitkár egy kedd délelőtti sajtótájékoztatón, amikor a médiatörvényt ért kritikákról többek között azt mondta, hogy „ott nagy a hörgés, ahol nagy vállalatok szenvedtek sérelmet”. Ugyanakkor az Index kérdésére nem kívánt további diplomáciai vitába bocsátkozni, ahogy azt sem erősítette meg, hogy a német kormány támadásai és a válságadók közti kapcsolatról egyértelmű információi lennének a magyar külügynek.

A magyar érvek között biztosan előjön még, hogy sok alpári újságcikk politikai motivációból szidja a magyar kormányt, és hogy milyen nagy kárt okozott az elmúlt nyolc év, és hogy azért lehet a médiát felügyelő hatóság összes tagja egyetlen párt által delegálva, mert Európában szokatlan többsége van a Fidesznek a magyar parlamentben.

Jövő héten indul az igazi üzem

A jövő héten már megkezdődnek a különböző szintű tanácshoz tartozó ülések, többségük Brüsszelben lesz, és a magyar tagok először elnökölhetnek. Jövő csütörtökön-pénteken az EU külügyminiszterei jönnek Magyarországra, egy informális megbeszélésre – vagyis itt végleges döntéseket nem hoznak. Ekkor használják először az EU-csúcsra felújított gödöllői kastélyt.

Orbán tiltakozásokra számíthat Strasbourgban

Aztán január 19-én várható még egy látványos esemény. Orbán Viktor Strasbourgban, az Európai Parlamentben ekkor ismerteti a magyar elnökség programját. Jó eséllyel – és erre a magyar kormány is számít – a médiatörvény miatt látványos tiltakozást mutathatnak be a zöldek, a szocialisták és talán a liberálisok is.

Ez nem volna teljesen példa nélküli. Amikor a cseh elnökség idején Vaclav Klaus cseh köztársasági elnök beszélt az EP-ben, a képviselők nagy része elhagyta a termet. Klaus akkor azt mondta, a lisszaboni szerződés antidemokratikus, és a Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Uniót.

A támadásokat tehát túl lehet élni, még az sem lenne példa nélküli, ha eljárást indítana a bizottság valamelyik napirenden lévő vitás ügyben Magyarország ellen az elnökség alatt. Ugyanakkor a magyar kormány rendkívül rossz európai sajtója, és a német, a luxemburgi és a cseh kormány kifejezetten éles támadásai biztosan megnehezítik a magyar elnökség dolgát. Nem véletlen, hogy hiába mondta Orbán Viktor néhány napja, hogy eszük ágában sincs változtatni a törvényen, azóta már két miniszter és a Fidesz frakcióvezetője is jelezte, ha szükséges, lehet korrigálni rajta.