Magdolna
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Harmincmilliárdnyi készpénz az Emfesz-sztori mozgatórugója

2011.01.10. 10:26
Szerény mértékű üzleti körbetartozásra hivatkozik az Emfesz a fizetésképtelensége miatt, miközben hatalmas összegek jöttek-mentek számláján az elmúlt időszakban. A működési engedélyét vesztett gázszolgáltató magyar viszonylatok között csillagászati összegű készpénzvagyonnal rendelkezett, amikor 2009 áprilisában egyetlen dollárért eladta a vezérigazgató, a 150 millió dollár - több mint 30 milliárd forint - azonban eltűnt valahol a „rendszerben”. A cég ellen a 3 milliárdos körbetartozás mértékét sokszorosan meghaladó, tisztázatlan hátterű kifizetések miatt indítottak nyomozást, és szerte Európában legalább tucatnyi pere van függőben.

Amikor 2009 áprilisában az Emfesz menedzsmentje belevágott egy nagyszabású, tulajdonosváltással járó nemzetközi pókerjátszmába, kockázatos lépéseit azzal indokolta, hogy a hazai fogyasztók biztonságos gázellátását akarja garantálni. Az ellenféllé váló régi tulajdonos viszont végig azt állította, az akció kizárólag az ő pénzének megszerzésére ment.

Az elmúlt több mint másfél év alatt az derült ki, hogy az Emfesz-vezetők ígéretéből nem lett semmi, hiszen az új tulajdonos 2009-ben és 2010-ben sem tudott egyetlen molekula gázt hozni az országba, az cégnek pedig a hazai konkurenciától vásárolt gázzal kellett a konkurenciánál olcsóbb árat adnia a fogyasztóknak. Mindeközben 150 millió dollár viszont eltűnt a cég számlájáról.

A héten az Emfesz játszmájában kis időre biztosan szünet következik: az energiahivatal döntése alapján 60 napra kikerül a hazai gázszolgáltatók sorából. Január 13-tól más cégek fognak őrködni több százezer fogyasztó biztonságos gázellátásán, ami a pénztárcájukat is érzékenyen érinti majd. A döntés azt követően született, hogy kiderült, a gázcég üzletmenete kissé megdöccent. Az Emfesz vezetése eddig egy hárommilliárdos körbetartozási lánccal indokolta a fizetési problémákat, és azt állította, hogy az engedély felfüggesztésének két hónapja elég lesz az elhárításukhoz.

Az Emfesz újrakezdésének azonban sokkal nagyobb méretű akadályai lehetnek. A cégnek Svédországban, Svájcban, Magyarországon több mint tíz pere van folyamatban, összességében legalább százmilliárd forintot követelnek tőle, és a rendőrség is vizsgálja a cég gazdálkodását. Természetesen az Emfesznek is vannak ellenkövetelései, de a végkifejlet egyáltalán nem biztos, hogy a magyar cégnek fog kedvezni.

Dmitrij Firtas
Dmitrij Firtas

A hazai gázforgalmazó 2009 áprilisáig Dmitrij Firtas ukrán üzletember tulajdona volt, másfél éve azonban az Emfesz két magyar vezetője átjátszotta a tulajdonjogot egy kis svájci offshore cégnek. Az Emfesz körül azóta folyamatos a jogi csatározás. A régi tulajdonos cége, a Mabofi a működési engedély felfüggesztésének hírére azonnal közleményben szólította fel a hatóságokat, hogy ne hagyják kimenekülni a cégvezetőket, folytassák a nyomozást az Emfesz-ből „eltűnt 150 millió dollár után”, amely szerintük bahreini, ciprusi és seychelles-szigeteki bankszámlákon landolt az elmúlt időszakban.

Az óriási összegek bemondásával zajló vita a Firtas-birodalom meglehetősen egyedi belső elszámolási rendszerében gyökerezik. Az eredeti, Firtas által kidolgozott szisztémában az Emfesz Magyarországon keletkező bevételeinek jelentős hányadát a Cipruson bejegyzett tulajdonoscég, a Mabofi rendszeresen kölcsönvette, a kasszából kiemelt összeget pedig továbbadta az ukrán üzletember cégeit kezelő DF (Dmitrij Firtas)-csoportnak. A pénzkihelyezésre azért volt lehetőség, mert a gázt Magyarországra szállító RosUkrEnergo (RUE) 50 százalékban szintén Firtas-érdekeltség volt, így roppant előnyös megállapodást kötött az Emfesszel: a magyar gázszolgáltatónak évente csak egyszer, egy összegben kellett kiegyenlítenie a tizenkét hónap alatt importált gáz ellenértékét.

A kölcsönügyletre a RUE nyeresége volt a fedezet. Az ukrán cég ezt szintén évente egyszer, májusban, osztalékként fizette ki tulajdonosainak, 50 százalékot Firtasnak és 50-et a Gazpromnak.

emfesz 0110.png

Az évi 300-400 millió dolláros osztalék a DF-csoport számlájára érkezett, amely a Mabofin keresztül visszafizette a kölcsönt az Emfesznek, némi banki papírmunkával rendezték az egyenleget, és fizették a RUE követelését.

2008 végéig a könyvelés szerint az akkor aktuális „gázévben” az Emfesz 350 millió dollárral tartozott a szállításokért az RUE-nak. Az Ukrajnából érkezett hírek szerint azonban a RUE 2009. január 1-től nem rendelkezett gázzal az ukrán vezetékrendszerben, Firtast az orosz-ukrán nagypolitika kizárta a gázbizniszből.

Az akkor még Firtas-érdekeltségbe tartozó Emfesz azonban nem vett tudomást az ukrán helyzetről, Beregszásznál zavartalanul átvette, és elvámolta a szokásos mennyiségű „türkmén eredetű” gázt. Az egyetlen különbség a korábbi ügymenethez képest az volt, hogy a magyar gázkereskedő senkinek sem igazolta le a vételt. A Mabofi és a DF továbbra is kölcsönvett a kasszából 270 millió dollárt, de az OTP-nél vezetett számlán is gyűltek a fogyasztók befizetései.

2009 áprilisában, amikor Góczi István vezérigazgató 1 dollárért eladta a tulajdonos tudta nélkül az Emfeszt a svájci Rosgas-nak, néhány hét volt a Firtas-birodalom esedékes egyenlegrendezéséig, és 150 millió dollár, mostani árfolyamon mintegy 30 milliárd forint parkolt a cégnél.

A tulajdonosváltással ez a 150 millió dollár is gazdát cserélt, és onnantól az sem volt egyértelmű, hogy kinek a zsebébe vándorol. Az Emfesz ugyanis április végétől tagadta, hogy 2009 első négy hónapjában mégiscsak a RUE - hivatalosan nem létező - gázát vette ki az ukrán vezetékrendszerből. A 400 millió köbméter gáz eltűnését egyébként más piaci szereplő nem kifogásolta. A RUE azonban igen: Stockholmban a gazdasági bíróságon indított pert, amelyben 500 millió dollárt követelt az Emfesztől. Góczi Istvánék ebből csak a 350 milliós, 2009 januárja előtt keletkezett részt ismerték el jogosnak, de hogy fokozzák az elszámolási zűrzavart, előálltak egy jóval nagyobb, 1,7 milliárd dolláros követeléssel, amely a Mabofinak nyújtott kölcsönből, illetve az elmaradt szállítások miatt kiesett – kalkulált – haszonból tevődött össze.

Az elhúzódó eljárás közepette a 150 millió dollárnyi készpénz felett mindenesetre az Emfesz vezetői rendelkeztek, és az összeg nem is maradt a számlán sokáig.

A csődközelbe jutott gázszolgáltató a napokban azt állította, hogy a rendezetlen sorsú pénz egy része, 110 millió még mindig „benne van a rendszerben”. Az Index birtokába jutott dokumentumok szerint azonban a cég átjátszásánál eleve számoltak a magyar viszonylatban csillagászati készpénzvagyon megszerzésével. A titokban előkészített akció során Góczi mint az Emfesz vezérigazgatója és cégbeli helyettese, Gazda Tamás egy másik minőségében, mint a Rosgas vezetője előre megkötötték a két cég gázszállítási szerződését, amely 2009 január 1. és 2018 december 31. közötti időszakra szólt. A Rosgas nem szállított, ám a szerződéssel megszerezhette a fennhatóságot a vitatott 150 millió felett, amihez csak annyi kellett volna, hogy Moszkvában, a Gazpromnál szintén kössenek egy szerződést a Rosgas-zal.

Góczi István
Góczi István

Ez a terv azonban nem jött össze, hiába töltött Góczi heteket-hónapokat az orosz fővárosban. A korábban kegyvesztett Firtasnak viszont tavaly hivatalosan is sikerült rendeznie kapcsolatait a Gazprommal, miután egy másik stockholmi perben neki ítéltek 12 milliárd köbméter Ukrajnában betározott gázt.

A régi tulajdonos számos jogi frontot nyitott, hogy visszaszerezze az Emfeszt, és közben megakadályozza a cég vagyonvesztését. Rendőrségi bejelentés született arról, hogy a RosGas a körülötte lévő teljes bizonytalanság ellenére a magyar cégtől rögtön kapott 33 millió dollár előleget gázbeszerzésre, miközben az Emfesz a hazai piacon eseti vásárlásokkal fedezte a fogyasztók ellátásához szükséges gázmennyiséget.

Feljelentés érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához arról is, hogy az Emfesz összesen 43 millió dollárt és 8 millió eurót utalt át egy ciprusi cég számlájára. A Darisima Investments Ltd. a magyar gázforgalmazó 100 százalékos tulajdonú vállalata, vezetője pedig szintén Gazda Tamás volt. A Darisimától a pénzek az Integrity Investments Ltd.-hez mentek. Furcsa kapcsolat, hogy az emfeszes pénzeket elnyelő Integrity székhelye ugyanabban a Seychelles-szigeteki épületben van, mint a RosGas egyetlen ismert tulajdonosáé, az RGE Investments Ltd-é.

Az Integrityn keresztül egyébként egy hosszú cégháló elvezet ahhoz a Szergej Prokofjevhez is, aki az orosz sajtóban a RosGas tulajdonosának vallotta magát, és azt nyilatkozta, hogy az Emfeszt "felülről kapott útmutatás alapján" szerezte meg, mert Oroszország számára meg kellett tartani a magyar piacot, a Gazpromnak pedig a pénzt.

A tulajdonosváltás után indult APEH-ellenőrzés szintén nagy összegű kifizetések jogosságát kérdőjelezte meg. Az adóhatóság szerint az Emfesz indokolatlanul fizetett ki 6,5 milliárd forintot egy Light & Power Development Inc. nevű British Virgin szigeteki bejegyzésű cégnek. Az Emfesz felügyeleti díjként utalta ki az összeget, ám az APEH szerint az üzleti partnernek egyáltalán nem állt módjában a szerződésben előírt gázminőség-ellenőrzési feladatokat ellátni a külföldi átadási pontokon.

Az Emfesz vezetése eddig egyszer sem cáfolta, hogy a nagy összegű kifizetések megtörténtek.

Az Emfesz egyébként 2008-ban még 6 milliárdos nyereséget produkált a 220 milliárdos forgalom mellett. A tulajdonosváltás évében megkezdődött a visszaesés, 2009-ben már „csak” 180 milliárd forint volt az éves bevétel, és a cég durván veszteségessé vált. A cégadatok szerint az Emfesz adózás utáni eredménye 13 milliárdos mínuszban volt.