A kommunizmus megbukott, nincs mitől félni

Kun Béla

Híres politikus, újságíró. 1886-ban született Kohn Béla néven. Középiskolái elvégzése után rövid ideig jogot hallgatott, de már 18 évesen újságírónak állt Kolozsváron. A budapesti baloldali értelmiségi körökkel a kiváló költő, Ady Endre ismertette meg. Újságcikkei időnként felhergelték a hatalmat, emiatt fél évet ült Szegeden. Az I. világháborúban besorozták, orosz hadifogságba esett, ez jól jött neki: egyrészt megtanulta a nyelvet, másrészt végképp kommunista lett. Később az orosz forradalmárok legbelső köreibe is bejáratos lett, megismerte Lenint, ám a radikálisabb elvtársakat jobban kedvelte. 1918-ban hazatért, megalapította a Kommunisták Magyarországi Pártját. 1919-ben Tanácsköztársaságot kiáltott ki, hatalmat ragadott magához államcsínnyel, vörösterrort foganatosított. Különösen utóbbi miatt utálták meg a magyar emberek, el is kergették 133 nap után. Bécsben próbálta meghúzni magát, kiutasították, mehetett vissza az oroszokhoz. Leninnek herótja volt tőle, Sztálin sem kedvelte, mégis elég sokáig húzta. A híres 1937-es év tette be neki a kaput, letartóztatták. Hogy pontosan mikor halt meg, nem tudni, lehet, hogy 1938-ban, lehet, hogy csak 1939-ben.

Lenin Vlagyimir Iljics

Híres politikus, forradalmár, államférfi. 1870-ben született Szimbirszkben, eredeti neve Uljanov. Eleinte bongyor hajú kisfiú volt, és kiválóan tanult. Később egyetemre járt és megkopaszodott. Forradalmárrá válásában fontos szerepet játszott, hogy a cár elleni merénylettervben részes Alekszandr bátyját felakasztották. Kisebb nehézségek közepette elvégezte a jogi egyetemet, de ahelyett, hogy ügyvédnek állt volna, a marxizmust tanulmányozta, sőt tovább is fejlesztette a maga módján. Nagyszabású dolgozatokat írt, az egyik címében az empiriokriticizmus szó is szerepel. 1917-ben az ő vezetésével győzött a nagy októberi szocialista forradalom. Ennek köszönhetően előbb polgárháború tört ki, majd létrejött a Szovjetunió. Közben sokan meghaltak. Maga Vlagyimir Iljics 1924-ben, 54 évesen hunyt el. Vannak, akik szerint ha tovább él, Sztálinból nem lett volna akkora májer, és kevesebb embert irtott volna ki. Mások azt mondják, pont olyan tömeggyilkos bolsevik volt Lenin is, mint az utóda, egyik kutya, másik eb.

Liszt Ferenc

Híres zeneszerző, zongoraművész. 1811-ben született, ha élne, 200 éves lenne októberben. Azok közé tartozik, akikre igazán büszkék vagyunk, ezt megünnepeljük az idén. Az is elképzelhető, hogy róla nevezik el a Ferihegyi repülőteret, de ennek nem feltétlenül van köze a keresztnevéhez. Kb. száz éve valamiért vitatkozni kezdtek azon, hogy magyar volt-e egyáltalán, vagy inkább német, esetleg szlovák. Első életrajzírója szerint apja magyar volt, anyja osztrák. Liszt Ferenc csodagyereknek számított, kilencévesen koncertezett, még gyermekként figyelt fel tehetségére többek között Beethoven. Tanította Salieri is, akit Mozart gonosz és irigy riválisaként ismerünk az Amadeus c. Milos Forman-filmből. Liszt az egyik legnagyobb romantikus zeneszerző, rendkívül termékeny volt, biztos, hogy van egy csomó dallam, amit mindenki ismer tőle, ha nem is ugrik be azonnal, hogy ez bizony Liszt. Közönség előtt is remekül nyomta, minden idők legkiválóbb zongoraművészeinek egyikeként emlékszik rá a hálás utókor. 1886-ban hunyt el, abban az évben, amikor Kun Béla és Münnich Ferenc született.

Marx Károly

Híres filozófus, közgazdász. 1818-ban született Trierben, Karl Heinrich Marx néven. Jellegzetes szakálla akkor még természetesen nem volt meg. A szocialista munkásmozgalom teoretikusaként tartják számon, ő állította a feje tetejéről a talpára Hegelt. Materialista történelemszemlélete következtében úgy vélte, az osztályharc irányítja a dolgok folyását. Van egy frappáns idézet, ami kifejezi gondolkodásának lényegét: "A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy megváltoztassuk." 1844-ben találkozott Friedrich Engelsszel, jó barátok lettek, megtermékenyítették egymást szellemileg. Legfontosabb műve a Tőke, egy roppant hosszú könyv, nem könnyű végigolvasni. A marxi világlátást, sőt univerzumot előbb marxizmusnak, később marxizmus-leninizmusnak nevezték, a kifejezés másik fele aztán megint lekopott. Marx Károly 1883-ban hunyt el, de eszméi örökké élnek; sokan úgy vélik, marxistának lenni ma sem ciki. Ebből a szempontból Marx jobban teljesít, mint Lenin, pedig a kommunisták régen fordítva gondolták.

Münnich Ferenc

Híres politikus. 1886-ban született, éppen, mint Kun Béla, de jócskán túlélte. További egyezés, hogy az I. világháborúban orosz hadifogságba esett, Szibériába deportálták, nyelvet tanult. Ott volt a KMP 1918-as megalakulásakor, a Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztosként tevékenykedett. A bukás után Bécs érintésével mehetett ő is a Szovjetunióba. Miközben azonban Kun meghalt a sztálini represszió következtében, Münnich elment harcolni a spanyol polgárháborúba. A II. világháború alatt rádiózott Moszkvában, a negyvenes évek második felében rendőrfőkapitány volt Budapesten, utána diplomata 1956-ig. Benne volt Nagy Imre második kormányában, de az 1956-os forradalom leverésében játszott szerepe figyelemre méltó igazán. A Kádár-rendszer kezdeti szakaszában a második legfontosabb ember volt, fő műve a munkásőrség megszervezése. 1967-ben halt meg.

Reagan Ronald

Híres amerikai filmszínész, elnök. 1911-ben született. Nehéz gyermekkora volt, mégis le tudott diplomázni szociológiából és közgazdaságtanból. Először rádióriporterkedett, majd Hollywoodba ment. Magas volt, jóképű, felfigyeltek rá, sokat foglalkoztatták. Elsősorban mellékszerepeket kapott, lehet, emiatt gondolták róla még elnök korában is, hogy nem annyira okos. Mindenesetre játszott Humphrey Bogarttal és Errol Flynn-nel is. Menet közben a politika felé fordult; bár eleinte a demokratákkal rokonszenvezett, később republikánus lett. 1966-ban Kalifornia kormányzójává avanzsált, olyan jól csinálta, hogy duplázhatott. Elnökként is sikerült neki ez: 1980-ban leverte a demokrata Jimmy Cartert, majd 1984-ben úgy választották újra, hogy az elektori kollégiumban 525-13-as többséget ért el. Hihetetlenül népszerű volt, minden bejött neki. 1983-ban meghirdette a csillagháborús programot, az összefüggéseket átlátó elemzők szerint ez a lépése vezetett a Szovjetunió összeomlásához, nem bírták a tempót az oroszok. 93 évesen hunyt el 2004-ben. Még életében elneveztek róla egy anyahajót és egy repülőteret. Magyaroszági utcát és teret tudomásunk szerint még nem neveztek el róla.

Ságvári Endre

Híres politikus, munkásmozgalmi harcos. 1913-ban született, a Tanácsköztársasághoz fiatal volt, a kommunisták II. világháború utáni hatalomra kerülését nem érhette meg. Eredeti családneve Spitzer. A marxizmussal egyetemi évei alatt ismerkedett meg, diplomát 1936-ban szerzett. Belépett az MSZDP-be, szervezte az ifjúsági mozgalmakat, megtámadta a nyilasokat, becsukták miatta. 1940-ben MKP-tag lett, két évvel később illegalitásba vonult. Szervezésben egészen kiváló volt állítólag. Harminckét neve volt, legalábbis ezt mondta a csendőröknek, akik 1944-ben lelőtték. Cukrászdába ment azon a július végi napon, nem fagylaltozni, hanem találkozni egy másik kommunistával. Le akarták kapcsolni őket, lövöldözés lett belőle, Ságvári halálos sebet kapott. Megítélése ma is vitatott, egyik emléktábláját 2008-ban távolították el Debrecenben.

Szamuely Tibor

Híres politikus, újságíró. 1890-ben született, az MSZDP-ben kezdett politizálni. Az I. világháború idején őt is behívták, ő is orosz hadifogságba esett, ő is Szibériába került, ő is nyelvet tanult. Moszkvában barátkozott össze Kun Bélával. Már ekkor megérezte a vér szagát, több magyar tisztet kivégeztetett, akik nem óhajtottak belépni a vörös gárdába. Ilyetén tevékenysége a Tanácsköztársaság idején virágzott ki a maga teljességében. 1919 januárjában tért haza, tagja lett a KMP központi bizottságának, terrorkülönítményt állított fel. A vörösterror idején hozzávetőleg félezer embert végeztek ki, Szamuely vezető szerepet játszott ebben. Addig járt a korsó a kútra, amíg el nem tört: a bukás után Ausztria felé vette az irányt, de egy osztrák járőr lekapcsolta. Egy verzió szerint a fogdában szíven lőtte magát, egy másik szerint magyar csendőrök iktatták ki még a határ átlépése közben.

Varga László

Híres politikus, ügyvéd, író. 1910-ben született Budapesten. Katona volt, később jogot végzett, a II. világháborúban részt vett a németellenes mozgalmakban, kis híján kinyírták a nyilasok. A Demokrata Néppárt alapítója, 1947-től parlamenti képviselő, 1948-ban elmenekült az országból. Svájcban, majd Amerikában élt, dolgozott a Szabad Európánál, utána ügyvédkedett. 1989-ben látogatott haza először, részt vett a KDNP újjászervezésében. 1992-ben cakkpakk visszaköltözött Budapestre.1994-től parlamenti képviselő, a párt 1997-es szakadása után a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapítója, 1998-ban és 2002-ben a Fidesz listáján szerzett mandátumot, korelnök volt. 2002-ben a giczytlenített KDNP elnöke. 2003-ban, 93 évesen halt meg. Minden idők egyik legjófejebb magyar országgyűlési képviselője volt, a szintén kereszténydemokrata Isépy Tamással (1924–2004) karöltve. Hiszik vagy sem, voltak ilyenek a KDNP-ben.