Sólyom: A Fidesz egyes döntései idegenek a magyar alkotmányos kultúrától
További Belföld cikkek
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
A Közép-európai Egyetemen tartott előadást szerda délután az alkotmányos kultúráról Sólyom László. A dugig telt auditóriumban az egyetem diákjai mellett elsősorban szakmai közönség volt kíváncsi rá, hogy – különösen az utóbbi hetek történéseinek fényében – hogyan értékeli a helyzetet a volt köztársasági elnök.
Az alkotmányosság nem vész el, csak átalakul
Sólyom az előadása elején kijelentette, hogy bár a kormány hivatalos kommunikációja szerint az új alkotmányt a régi ellenében, annak tagadásaként kéne megalkotni, a hazai alkotmányos kultúra elég erős ahhoz, hogy bármilyen, ma racionálisan elképzelhető alkotmányszöveg alapján megőrizze az alkotmányosságot. Azt is kijelentette, hogy nem ért egyet médiatörvény nemzetközi kritikájába foglalt korai és megalapozatlan általánosításokkal, mert még a törvény alapos bírálata sem vezethet arra a következtetésre, hogy az ország diktatúra felé halad, vagy hogy könnyen elveszíthetné demokratikus jellegét.
Ezután Sólyom hosszan beszélt a 89-es nemzeti kerekasztalról, a jelenlegi alkotmány létrejöttéről, az alkotmányos kultúra formálódásáról és az általa vezetett első Alkotmánybíróság (AB) szerepéről, szokásához híven nem kisebbítve saját érdemeit. Az alkotmány, mint mondta, jól betöltötte a szerepét a politikai fordulópontok idején, és az Alkotmánybíróság döntései mindig kellő alapot adtak a stabil demokratikus működéshez.
Sólyom arra is kitért, hogy mindeközben egyre népszerűbbek lettek az olyan, kissé homályos elképzelések, mint az ezer éves íratlan alkotmány és az azzal való kontinuitás helyreállítása, a valódi rendszerváltáshoz feltétlenül szükséges alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, és a Szent Korona-tant követő alkotmányszerkezet. Sólyom szerint az Alkotmánynak van szerepe a rendszer sorsának alakulásában, de szokatlan az alaptörvényt hibáztatni a rossz kormányzásért és a politikai hibákért.
Fontos ténynek tartja ugyanakkor, hogy az Alkotmány kritikusai soha nem jelöltek meg konkrét szövegrészt, ami e hibákat okozta volna. Ehelyett szimplán sztálinistának nevezték az 1949-es származási éve miatt, jóllehet 1989-ben egyedül azt a cikkelyt hagyták benne változatlanul, mely szerint az ország fővárosa Budapest. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a rendszerváltás azt jelentette, hogy a törvény többé nem a politika eszköze, politikai célokat mostantól csak az Alkotmány elveivel és szövegével összhangban lehet megvalósítani – fordult Sólyom az aktuálpolitika felé.
Az AB akadályozása az alkotmánybíróság végét jelenti
Az előadás legfontosabb kijelentése az volt, amikor a volt államfő arról beszélt, hogy a mostani kormány a súlyos gazdasági nehézségeket olyan intézkedésekkel próbálja orvosolni, amelyek alkotmányba ütközhetnek. Mint mondta, az Alkotmánybíróság kizárása e döntések felülvizsgálatából és az alkotmány hasonló célú módosítása idegen az alkotmányos kultúránk szellemétől és örökségétől. Az AB akadályozása, hogy vizsgálhassa és megsemmisíthesse az alkotmányellenes törvényeket, az Alkotmánybíróság megszüntetését jelenti, ami Európában politikailag elfogadhatatlan – fogalmazott Sólyom László.
Szerinte az a politikai kommunikáció, mely szerint a hatályos alaptörvény a bukott, régi világ szimbóluma, az új pedig az új rendé lesz, ami a választóktól kapott kétharmados felhatalmazáson alapul, zene a jobboldalra szavazók fülének. Csakhogy az alkotmány tekintélyének a rombolása Sólyom szerint az alkotmányosságra üt vissza, mert magába a jogállamba vetett hitet rendíti meg.
Sólyom úgy véli, hogy az újdonság erejét azzal is biztosítani lehetne, ha az új alkotmány preambulumába bekerülne egy-egy utalás Istenre és a Szent Koronára. A normatív szabályok azonban a laikusok számára többnyire értelmezhetetlenek.
Sólyom szerint az alkotmányelőkészítő bizottság által lefektetett irányelvek olyan összhangban vannak az alkotmányos tradícióval, mintha tankönyvbe szánták volna őket. Ugyanakkor biztos benne, hogy azok a népszerű újdonságok, amelyek konkrét intézményekre vonatkoznak, biztosan kikerülnek a végső szövegből. Ilyen a felsőház, valamint az államfő joga, hogy politikai válság esetén feloszlathassa az Országgyűlést.
Javaslat a dilemma feloldására
Mint mondta, az új alkotmányra való igény kielégíthető a régi formája és tartalma közötti ellentmondás feloldásával. A kormány a szimbolikus változásokra koncentrál, és nem javasol lényegi újdonságot a demokratikus intézményrendszer normatív szabályozása terén, pedig az alkotmányon lenne mit érdemben javítani, és erre a célra egy új alkotmány jó eszköz lehetne.
Ilyen terület Sólyom szerint az adatvédelem, az információszabadság és a környezetvédelem. Akár foglalkozik ezekkel az új alkotmány, akár nem, ezek a problémák így is-úgy is felmerülnek. Az alkotmánynak vagy az AB-nak szerinte foglalkoznia kell majd a genetika, a klónozás, az emberi test gyógyszeres és nanotechnológiai manipulálásának kérdéseivel.
Médiatörvény: csak óvatosan
A médiatörvény által megtépázott országimázzsal kapcsolatban Sólyom leszögezte, hogy a törvényről nem valamelyik EU-biztos, hanem az épp ülésező Alkotmánybíróság fogja a végső, kötelező érvényű döntést meghozni.
"A demokrácia és a szabadság elvesztése mindig hosszú folyamat, és – hacsak nem külső kényszer hatására történik – azokban a társadalmakban fordulhat elő, amelyek eleve hajlanak a feladásukra. Meggyőződésem, hogy a magyarokra ez nem jellemző – zárta előadását Sólyom László.
A kérdések első két körében csak egy foglalkozott az európai bírálatok kereszttüzébe került médiatörvénnyel. Sólyom, mint mondta, nemrég újraolvasta, és ma is jónak tartja azt az 1992-es AB-döntést, mely kimondta, hogy a médiafelügyeleti testület fölött egy politikai oldal (eredetileg a kormány) sem szerezhet meghatározó befolyást.
Hozzátette ugyanakkor, hogy akkor egészen másmilyen volt a médiahelyzet, nem voltak például kereskedelmi televíziók, és a hatályos médiatörvény sem létezett, így a 92-es állásfoglalás nem alkalmazható az új törvényre. Az ügyben tehát, hogy alkotmányosnak tartja-e a médiatörvényt, így végül nem foglalt állást.