Ki kapja az iszapmilliárdokat?

A Greepeace kamu hiszti miatt fordult az Unióhoz, a Torna patakba valójában nem engednek mérgező lúgot – derült ki a vörösiszap-katasztrófa területén zajló kormánybiztosi bejáráson.

Takarítás

Az iszapömlés 2010 október 4-én történt, a katasztrófavédelem közleménye szerint mára a belterületek kármentesítése teljes egészében befejeződött. A közterületek felét megtisztították, jelenleg 10 helyen dolgoznak. Eddig több mint 300 000 köbméter szennyezett anyagot szállítottak el a lerakókba, március végére ígérik, hogy befejezik ezeket a munkákat. Büszkék, hogy az eddig 164 926 teherautó elhaladását sikerült úgy szervezni, hogy az a lakott területeket elkerülje.

Kolontáron a 36 lebontásra ítélt házból már 34-et lebontottak, kettő jogviszonya még tisztázatlan. A kocsmában megtudtam, hogy ennek egyik oka az lehet, hogy egyesek így akarnak még több pénzt kizsarolni kártérítésre. „Volt, aki elsőnek állt sorba a plazmatévéért, pedig előtte még áram sem volt a házában” – mesélték. A faluban egy elöntött épületet meghagynak emlékhelynek.

A környéken nem lehet nem emlékezni, mi történt itt: az utakat mossák, a földek vörösek, mert az időjárás miatt sokáig nem lehetett talajmunkát végezni, minden fel van ásva.

Magyar Alumínium

Kossa György, a Mal állami felügyeletét ellátó bizottságának elnöke elmondta, hogy a most folyó munkálatokat mind a cég fizeti. A helyi média képviselője megkérdezte, hogy ezek a kiadások nem teszik-e tönkre a Mal-t. Bakondi György azt válaszolta: „Ha már újraindítottuk a gyárat, nem érdekünk térdre kényszeríteni”. Úgy véli, elsőrendű gazdasági érdek a gyár működése.

A Mal 2011 januárjában a TÜV Rheinland Intercert felülvizsgálata után visszakapta minőségügyi, környezetirányítási és munkavédelmi engedélyeit, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok január 21-én adtak ki neki környezethasználati engedélyt.

A Mal állami felügyelete és Bakondi kormánybiztosi megbízatása a veszélyhelyzet időtartamáig szól. A veszélyhelyzetet korábban március 31-ig rendelte el az Országgyűlés, de ha a külterületek kármentesítése, a vizek védelme azt indokolja, javaslatot tesznek a veszélyhelyzet meghosszabbítására.

Átállás száraz technikára

Hogy a további kockázatokat csökkentsék, eltávolítják a lúgos folyadékot a IX-es tározó tetejéről, megtámasztják a dél-nyugati sarkát 2000 teherautónyi anyaggal, és átállnak száraz technikára. Azaz a kazettákba ezentúl magas szilárdanyag-tartalmú vörösiszap kerül, így nem gyűlik össze annyi víz bennük. Építési engedély erre már van, február 28-án pedig üzembe helyezik a technikához szükséges nyomószűrőt. Hagyományos technikával 1000 tonna szárazanyagnak 5700 köbméter a vízszükséglete, száraz tárolásnál ennek töredéke, 1000 köbméter.

Az ajkai üzemben felderítik a lehetséges veszélyforrásokat, de a teljes csapadékvíz-elvezető rendszer felülvizsgálata és felújítása például két évig fog tartani.

A száraz technikára való átállás 500 millió, a védelmi beruházásokra (gátak építése, övárkok kipucolása, a X-es tározó bezárása, vízrendszerek, semlegesítők, utak építése) pedig 1,5 milliárd forintjába kerül a Malnak.

Lakópark

Az ingatlanjukat elvesztők új lakóházait január óta építi  a VeszprémBer Zrt. Kolontáron húsz házat húznak fel, Devecseren 102 építési telek van, ebből 56 családi házat kezdtek el – tájékoztatott a sajtós. A kolontári mintaházban a héten már a belső vakolást végzik. Az OKF közbeszerzési értesítőben megjelent eredményhirdetése szerint az építkezés nettó négymilliárd forintba kerül.

78 új építésű ingatlanra és 60 használt lakás vásárlására kötöttek eddig támogatási szerződést. Január közepéig 410 kártérítési nyomtatványt nyújtottak be közel egymilliárd forintos kárigénnyel. Voltak olyanok, akik saját felelősségükre sérült ingatlanjaikban maradtak, legtöbbjüknek rokonok, ismerősök nyújtanak ideiglenes szállást, van, akinek a Máltai Szeretetszolgálat fedezi az albérletét. Az új házak várhatóan június végére lesznek kész.

Beszélgettem egy helyi lakossal, aki az épülő lakóparkban választott magának lakást. Elmondta, hogy van, aki jól jár az új házzal, de akinek megvolt mindene, az rosszabbul. „Most az a gondom, hogy csak két redőnyt kapunk az új házhoz, pedig nekünk kilenc redőnyünk volt” – ecsetelte.

Az iszapkárosult emberek eközben úgy érzik, nem kapnak elég pénzt. Azt beszélik, a kármentő alapba összegyűlt milliárdokat nem köztük osztják szét, mert úgy tudják, majd Devecser városa fog közterületeket megújítani belőle. Az egyik kolontári károsult szerint nem igazságos a kártérítések menete, vannak, akik már milliomosok lettek, miután elvitte a házukat az iszap, új autót vettek, ékszereket kezdtek hordani, pedig előtte rosszul éltek. „Most kaptunk 500 ezer forint gyorssegélyt” – tudtuk meg egy másik helybélitől.

Ocsúdás

Lassan négy hónapja, hogy jött a vörösiszap. Az emberek Kolontáron kezdenek felocsúdni a rémálomból, hogy egy másik rémálomba kerüljenek, amelyikben az utcákat folyamatosan mossa egy narancssárga munkagép. Újra kell kezdeniük mindent, száll a vörös por, és ki tudja, mit hoz 2012. „Tudja, most, hogy kisütött a nap, minden más lesz” – mondja egy középkorú kolontári nő. Szomorú, mert eddig zajlottak az események, de amikor múlt vasárnap kint állt a faluban, és nagy csönd fogadta, akkor feltolultak benne az érzelmek. „Egy év biztos kell, hogy feldolgozzuk, ami itt történt” – mondja.

Az embereknek a faluban tetszenek a Kós Károly Egyesülés által tervezett, régi devecseri házakról mintázott házak, de arról nem nagyon beszélnek, hogy a polgármester vajon miért nem fogadta el a devecseri kirendeltséggel rendelkező Leier cég felajánlását, miszerint saját költségen 15 házas lakóparkot épít fel 140  millió forint értékben . Devecseren arról panaszkodtak a lakók, hogy a helyreállítási munkákat nem helyi cégekkel végeztetik, messziről hoznak embereket, pedig sok helybélinek adhatnának munkát. „Le van osztva minden” – vélekedtek páran.

Zöld a béke

A bejárás nagyszerű lehetőség volt a Mal Zrt. illetékeseinek arra, hogy tisztázzák a pont az előző nap kirobbant Greenpeace-botrányt. Az MTI arról adott hírt, hogy a Greenpeace szerint a Mal továbbra is folyamatosan erősen szennyező anyagot pumpál a természetes vizekbe, ezért az Európai Bizottsághoz fordulnak. A Greenpeace Magyarország kampányfelelősének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint két független laboratórium - a Bécsi Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a budapesti Bálint Analitika Kft.- mérései alapján a méreganyagok magas koncentrációja mutatható ki a Torna patak vizében.  „A víz arzén-, alumínium-, és szervesszén-szennyezettsége jelentősen meghaladja a megengedett határértéket” – írták.

Kossa György rutinosan leiskolázta a Greenpeace helyszínen feltűnt igazgatóját, miután elbeszélgettek, Kossa már úgy nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy a szervezet maga is beismerte, hogy tévedett. A sajtótájékoztatón Bakondi György és Kossa György is felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a Greenpeace fel sem vette velük a kapcsolatot, hanem egyből az EB-hez fordult, ráadásul valótlanságot állítva.

„Biztosítok mindenkit, hogy éjszakánként titokban nem pumpáljuk a Tarnába az iszapot” – jelentette ki Bakondi. „A Greenpeace amint meglát egy csövet, egyből valami sundumbundumot sejt” – magyarázta el egyszerűen, hogy mi történt. „Ezzel visszautasítják az emberi és szakmai hozzájárulásunkat, illetve a tisztességünket. Örömmel látnánk a greenpeace-eseket lapáttal a kezükben” – tette még hozzá szigorúan. A bejáráson részt vett az LMP-s Jávor Benedek, a parlament fenntarthatófejlődés-bizottságának elnöke, aki saját szemével győződött meg arról, hogy nem kerül lúgos víz a Tornába.

Kossa György elmagyarázta, hogy minden gáttestből folyik csurgalékvíz, vízteleníteni kell őket. „Valóban folyik a lúgos folyadék leeresztése, de semelyik folyóba nem eresztjük bele. A Greenpeace tévedett, olyan folyadékot mértek, ami még nem ment át a semlegesítőpontokon. A lúg amúgy nagyon drága, nem érdeke a cégnek, hogy kieressze, több milliós kárt okozna” – magyarázta a katasztrófavédelmi szakember, mikor megmutatta az épülő automata semlegesítőt. „A gátkörmök víztelenítésétől stabilabb lesz a gáttest, az olvadás miatt most eresztjük le a vizet” – mutatta, miért folyik a gátból a víz.

A Greenpeace magyarországi igazgatója azzal érvelt, hogy kiadtak egy közleményt, amire semmilyen reakció nem jött a cégtől, ezért fordultak az EB-hez.

Bútorüzlet

Az újságírókat elvitték egy bútorbemutató terembe Devecseren, ahol jutányos áron juthatnak majd a károsultak magyar gyártmányú bútorokhoz új lakásukba. Nem kell mást tenniük, csak egyeztetni egy időpontot a Magyar Bútor és Faipari Szövetséggel a Bem utcai bemutatóteremben, és kiválaszthatják a mintából a bútort, amit a cég köteles 30 napon belül legyártatni valamelyik magyar gyártóval. A boltot nem találtuk nyitva délután kettőkor és háromkor sem. „Mi erről nem is tudtunk” – mondta az egyik kolontári nő, akinek a házát fejmagasságig elöntötte az iszap, mindenük odaveszett. „Az a baj, hogy minket semmiről sem tájékoztatnak, mindent csak hallomásból tudunk meg” – panaszkodott.

Kolontárt láthatóan felélénkítette egy napra, hogy újra a figyelem középpontjába kerültek a kormánybiztosi szemlének köszönhetően.
„Hogy nézett ez ki, te Jézusom!” – emlékezett vissza Bakondi György a kolontári művelődési ház előtt a falu legjobban elöntött része felé tekintve. „A Torna torkolatában nemrég fogtak egy 30 kilós harcsát” – büszkélkedett mellette Szabó Csaba kormánybiztos a bejárás végén. „A természet csodákra képes, a föld is regenerálódni fog”.