Nem engedélyezték a melegfelvonulást
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél - Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
A Szivárvány Misszió Alapítvány június 18-ára, délutánra tett bejelentést egy rendezvényre, amely a Hősök terét, az Andrássy utat, a Bajcsy-Zsilinszky utat és a Kossuth teret érintette volna. Budapest rendőrfőkapitánya nem engedélyezte az útvonalat. A döntés jogerős, fellebbezésnek helye nincs.
A BRFK kommunikációs osztályán kérdésünkre egyelőre nem erősítették meg az információt, azt ígérték, írásban válaszolnak.
A Büszkeség menetének szervezői már tavaly szeptemberben megkeresték a BRFK-t, hogy egyeztessék a 2011-es felvonulás útvonalát. "A hagyományok szerint idén is az Andrássy úttól az Erzsébet térig szerettünk volna felvonulni - mondta az Indexnek Steigler Sándor a Szivárvány Misszió Alapítvány vezetője. A rendőrség akkor nem emelt kifogást ez ellen, ami azt jelentette, hogy tudomásul vették az útvonalat."
Az Alapítvány a múlt hét szerdán az útvonal meghosszabbítását kérte. "Szerettük volna, hogy a menet egészen a Parlamentig vonuljon el. Fel akartuk hívni a figyelmet a tervezett alkotmánymódosításra, amely a házasságot továbbra is csak egy férfi és egy nő kötelékének ismerné el" - mondta Steigler Sándor. "A másnap tartott egyeztetésen a rendőrség azt kérte, hogy csak az Alkotmány utca Kossuth téri sarkáig vonuljunk, mert az Országgyűlés külügyi hivatalának egy kiállítás miatt területfoglalási engedélye van a téren június 16-ig. Ez is elfogadható volt számunkra. Ehhez képest minket is váratlanul ért, hogy a rendőrség végül az egész útvonalra tiltó határozatot adott ki" – mondta Steigler Sándor.
A határozatot, amiben a forgalom aránytalan mértékű korlátozására hivatkozik a rendőrség, a szervezők nemsokára felteszik a demonstráció honlapjára. Steigler szerint a felvonulást mindenképpen megtartják, legfeljebb más útvonalon. A rendőrség – bár ígért tájékoztatást az ügyben – hétfő késő estig ezt nem tette meg.
A melegfelvonulás betiltására reagálva Schiffer András, az LMP frakcióvezetője közölte: az LMP döbbenetesnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendőrség a kormányváltás dacára folytatja a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok "gyülekezési joggal kapcsolatos ámokfutását", és "mondvacsinált" okból próbálják a polgárok szabadságjogait korlátozni.
A Szema - Liberális Párt közleményében elítéli a melegfelvonulás betiltását, elutasítja annak hazug és alattomos indoklását, és követeli a döntés felülbírálását. Mint írták, az alkotmány előírásainak megfelelően a melegeknek is joguk van felvonulást tartani. Ezt a jogukat nem lehet "nevetséges indokokkal" megkérdőjelezni.
A Szivárvány Misszió Alapítvány a TASZ, a Helsinki Bizottság, valamint az Amnesty International budapesti és londoni irodájának támogatásával bíróság előtt akarja megtámadni a határozatot. Kérdésünkre, hogy más útvonal elfogadható-e, Steigler Sándor azt válaszolta: nem akarnak a város szélén felvonulni, készek egyeztetni más belvárosi útvonalról, a Parlament elé azonban mindenképpen szeretnének elmenni, mert azt szimbolikus helyszínnek tartják.
Magyarországon 1997-ben volt az első melegfelvonulás. A menetet az elmúlt években többször megzavarták ellentüntetők. Köveket, tojásokat, Molotov-koktélokat dobáltak, több embert, köztük politikusokat és rendőröket is megvertek.
Tavaly július 10-én volt a meleg méltóság menete Budapesten, igaz a szokottnál rövidebb útvonalon, és néhány ellentüntető hangos kiabálásától eltekintve a hatalmas rendőri biztosítással zajló rendezvény békésen ért véget.
Strasbourg tavaly elmarasztalta Oroszországot
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. október 21-én elmarasztalta Oroszországot a moszkvai meleg méltóság menetének 2006 és 2008 közötti sorozatos betiltása miatt, írja budapestpride.hu. A moszkvai polgármester a közérdekre, a közerkölcsre, a közegészségügyre és mások jogainak védelmére tekintettel tagadta meg a szükséges engedély kiadását. A döntések rendre arra hivatkoztak, hogy a felvonulást számos szervezet megfenyegette, és mivel ezek egy része kifejezetten erőszakra hívta fel követőit, a menet engedélyezése könnyen zavargásokhoz vezethetett volna.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésében kiemelte: az Egyezmény gyülekezési szabadságot biztosító 11. cikke védelemben részesíti azokat a nem erőszakos demonstrációkat is, amelyek esetleg zavarják vagy felháborítják a gyülekezők által képviselt elveket ellenző kívülállókat. A közvetített üzenettől függetlenül mindenkinek joga van ahhoz, hogy gyülekezési szabadságát a fizikai erőszaktól való félelem nélkül gyakorolja. Az állami szervek feladata biztosítani, hogy a demonstrálók és az ellentüntetők mindannyian békésen kifejezhessék véleményüket anélkül, hogy ez erőszakos összecsapásokba torkollana.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
