Külügyesek ellen nyomoznak Mr. Green miatt

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást a Legfőbb Ügyészség egy 2009-ben kötött, a magyar külügyminisztérium és egy amerikai adótanácsadó cég közötti szerződés miatt. A szerződést két külügyes, Horváthné Fekszi Márta volt kabinetfőnök és Faller Jenő szakállamtitkár írták alá. Horváthné gyanúsított egy moszkvai ingatlan eladása utáni nyomozásban is.

Még 2009 márciusában a magyar külügyminisztérium megbízott egy amerikai adótanácsadó céget, a Floridában bejegyzett H. Elliott Greene & Associatest, hogy alkudja le a magyar állam ingatlanadó-tartozását New York városával szemben. A magyar állam egy jogvita miatt 1990 óta nem fizetett ingatlanadót egy New York-i épület után, amelyben többek között a magyar konzulátus, az ENSZ-képviselet, kulturális irodák és vendégszobák vannak. New York 2009-re már 121 millió dollárt követelt Magyarországtól.

A Harris E. Green magyar gyökerekkel is rendelkező ügyvéd által vezetett amerikai cég furcsa körülmények között kapott lehetőséget a magyar állam képviseletére. Mire lealkudott 88 milliót, addigra az USA kormánya elengedte az egész tartozást, de az ügyvédi iroda így is megpróbálta megfizettetni sikerdíját a magyar állammal. A cég igyekezett 44 millió dollárt (mintegy 8 milliárd forintot) behajtani. Végül néhány tízezer dollár kifizetésével peren kívül megegyeztek tavaly nyáron a magyar külüggyel.

A szerződés legfontosabb problémái a következők voltak:

Az ügyvédi iroda úgy állapodott meg a magyar államadósság kétharmadának elengedéséről New York városával, hogy néhány nappal ezután az USA kormánya adómentesnek nyilvánította minden diplomáciai testület ingatlanát. Vagyis a nagy alku után néhány nappal kiderült, egyetlen centet sem tudna New York behajtani a magyar államtól. (A magyar állam végül felbontotta a szerződést az amerikai adósságelengedés hírére, Greenék ekkor bíróságon igyekeztek behajtani a sikerdíjukat. Mivel 88 millió dollárt alkudtak le, ezért 44 milliót követeltek.)

A magyar állam 50 százalékos sikerdíjat ígért amerikai partnerének. Ez az Index kutatásai szerint szokatlanul magas hasonló üzletek esetén.

Ha a szerződést kötő külügyesek esetleg tényleg nem tudtak arról, hogy az USA arra készül, hogy elengedje az ingatlanadót, arról biztosan tudniuk kellett, hogy a 121 milliós követelés jelentős része eleve behajthatatlan volt. A kifejezetten diplomáciai célra használt helyiségek után New York nem szedhetett volna ingatlanadót, legfeljebb az épületben lévő vendégszobák és egyéb irodák után. New York viszont az egész épületre számolta ki a 121 millió dollárt, mert az amerikai adóellenőröket nem engedték be a magyarok korábban a házba, így nem tudták felmérni, hogy mennyi az adóköteles négyzetméter belül. Ha tényleg alkudni akart a magyar kormány New Yorkkal, akkor előbb ezt kellett volna tisztázni, és nem 121 millióról indítani a licitet.

Furcsa, hogy a magyar állam egy külső partnert bízott meg, hogy ekkora összegről teljes felhatalmazással tárgyaljon igen jelentős összegről.

Az Index több helyről megerősített információi szerint a Green és New York között megkötött alku és az amerikai adósságelengedés hivatalos bejelentése közötti nehány napban több MSZP-s politikus is keményen lobbizott a pénzügyminisztériumban, hogy a pénzt gyorsan fizessék ki az amerikai ügyvédeknek. Úgy tudjuk, hogy az akkoriban Oszkó Péter vezette tárca vonakodott a kifizetés teljesítésére.

Az Index e témában megjelentett cikksorozata után, még a Bajnai-kormány idején a Fidesz elővette a témát, és a parlament külügyi bizottságának napirendjére vették, illetve ombudsmanhoz is fordultak. Ennek nyomán a külügy belső vizsgálatot indított, ám ennek megállapításait nem hozták nyilvánosságra.

A tavalyi kormányváltás után a tárca feljelentést tett, de első fokon a Fővárosi Ügyészség a keresetet elutasította. Most másodfokon döntött mégis a nyomozás megindítása mellett a Legfőbb Ügyészség.

Greenék sokáig fenntartották 44 millió dolláros követelésüket a magyar állammal szemben, tavaly júliusban azonban megelégedtek azzal, hogy néhány tízezer dollárt kapjanak peren kívüli megállapodásként. Az Index úgy tudja, a magyar kormány ajánlata első körben – még a választások előtt – ötvenezer dollár volt, és ezt ugyan Greenék akkor visszautasították, de a megállapodás végső összege a kormányváltás után ehhez az értékhez közelített.

Az Index cikksorozata a témában:

Floridai könyvelők beperelték a magyar külügyet (2009. aug. 5.)

Mr. Green nyolcmilliárdot vár a magyar államtól (2009. aug. 13.)

Ritka nagy sikerdíjat ígért a külügy (2009. aug. 31.)

A külügy vizsgálatot indított Mr. Green miatt (2009. szept. 24.)

Tízet adnánk a nyolcezermillióból Mr. Greennek (2010. márc. 31.)