Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Lenyelték a gyerekek pénzét

2011.02.21. 15:46
Nógrád megyében elindult egy mintaprogram, ami a legszegényebb gyerekek megmentéséről szól. Helyben toborzott segítők dolgoznak iskolákban, gyámolítanak kisgyerekes anyákat vagy pályakezdő fiatalokat. A pénzt a norvég állam adta rá, de a kifizetéssel megbízott állami szervezet hónapokig visszatartotta. A program dolgozói maguk is koldusbotra jutottak. Hogy miért és hol akadt el a pénz, az szerintük titok.

„Én itt vagyok, és ha tudom, akkor Gyöngyit is, Erzsikét is elhozom a kocsimmal. Ők másképpen nem tudnak jönni, mert a buszt már nem tudják kifizetni” – magyarázta február 12-én Bene Ferenc rosszkedvűen, hogy aki bír még, az fizetés nélkül is dolgozik.

Ő és az említett két nő a Szécsényi Gyerekesély Program munkatársai. Összesen 48-an vannak, 2009 óta tíz nógrádi településen húsz helyszínen dolgoznak, nagyon sanyarú sorsú gyerekekért. November óta nem kaptak fizetést.

Simon Mihály, a program vezetője (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

Bene Ferenc Rimócon vezeti a tanodát. A faluban egy önkormányzati házat újítottak fel és osztottak ketté a gyermekszegénység ellen meghirdetett program szervezői. Az egyik oldalon felső tagozatosok – többségük Rimóc cigánytelepén tengődik – tanulnak délutánonként, kivéve a pénteket, amikor játszani lehet. A másik oldal pótbölcsőde, három év alatti gyerekeikkel látogathatják anyák, ezt biztos kezdet háznak nevezik.

„A tanodában az a cél, hogy felzárkóztassuk a gyerekeket, aki hatodikos, az legyen is hatodikos szintjén például”. A munka azonban akadozik. Nem csak Rimócon, hanem a programban részt vevő többi településen is. „Van ahol már nincs semmi készlet, én a saját pénzemből vettem papírt.” Van ahol már kikapcsolták az áramot. Van ahol a programban dolgozók maguk is uzsoráshoz fordultak, mint a gyámolított gyerekeik szülei. A gyerekszegénység elleni program dolgozói maguk is nyomorognak már.

Elakadt a norvégok pénze

„Január 21-én azt írták a Váti-tól, hogy elindították a legutóbbi etap kifizetését, mindent rendben találtak” – emlékezett Simon Mihály, az egész kistérségi program vezetője. Cellaszerű, alig három négyzetméteres irodája a szécsényi posta egyik oldalfolyósójáról nyílik, itt sorolta szorongva a gondokat, mielőtt kivitt volna a szomszédos Rimócra.

Pénz elvben van a programra. Ráadásul másra nem költhető, külföldi pénz. Megítélték, sokáig mégsem érkezett. Egy állami ügynökség, a Váti rövidítésre hallgató cég Simon számára megfejthetetlen módon visszatartotta. (A Váti 1950-ben Városépítési és Tervező Iroda néven alakult, de mostanra EU-s és azzal összefüggő támogatásokkal foglalkozó nonprofit kft, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonában van.)

Vártak

A Magyar Tudományos Akadémia állította össze a programot, az ottani szakmai műhely pályázott az úgynevezett Norvég Alapra. Norvégia nem tagja az EU-nak, de számos egyezményen keresztül részt vesz az uniós együttműködésben, és még pénzt is ad, hasonló célokra, ahogy az a kohéziós alapon keresztül Brüsszelből érkezik. A rendszer is hasonló, mint az EU-s támogatások kifizetésekor, csak még szigorúbb az eljárási rend, még több a papírmunka. Az ellenőrzés komolyságát jelzi, hogy Szécsénybe is küldtek embert körbenézni Brüsszelből, egy lett munkatársat.

Simon Mihály és Kende Ágnes, a központi irodában
Simon Mihály és Kende Ágnes, a központi irodában

A Szécsény központtal működő programra 250 millió forintot ítéltek oda a norvég alapból. A pénz elköltésének szigorú felügyeletét jelzi, hogy 2006-ban adták be a pályázatot, de csak 2009-re kötöttek szerződést. Azóta 20 helyszínen 48 ember dolgozik a környék szegény gyerekeiért és szüleikért. A dolgozók szinte mind helyi emberek, az ezzel foglalkozó alapítvány lett mára az egyik legtöbb embert foglalkoztató cég a környéken. Illetve csak lenne, mert az emberek november óta nem kaptak fizetést. Február 21-ig nem érkezett meg az aktuális részlet, mert a 250 milliót elvben negyedéves részletekben kellene utalnia a Vátinak.

Eltűnt a pénz

Hogy miért csúszott ennyit a pénz, az egyáltalán nem világos. A norvég pályázatok pénzeit első körben egy brüsszeli iroda osztja, azzal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium van kapcsolatban, utóbbi pedig a Váti-t bízta meg a norvég (és hasonló módon működő) svájci pénzek kezelésével. A Váti a program korábbi szakaszaiban is volt, hogy késlekedett az utalásokkal, például a júliusban jóváhagyott részletet csak szeptemberben utalták. A késéseket eddig adományokkal, cégek és magánszemélyek felajánlásaiból vészelték át az alapítványnál.

A mostani késést azonban már nem lehetett kibírni. A munka egy jelentős része leállt.

Simon Mihály állítja, hogy fogalma sincs, hogy miért nem jön a pénz. A Váti-nál naponta ígérgettek a múlt héten is, hogy másnapra ott lesz. Nincs már folyamatban hiánypótlási kérelem, ellenőrzés, vagy bármilyen egyéb bürokratikus bökkenő.

Az Indexnek is sokáig ígérgettek

A Váti lassúságára jellemző, hogy az Index pénz elakadásával kapcsolatos, múlt hét  kedden feltett kérdéseire csak hétfő délután, hat nappal később válaszoltak. (Bár volt korábban egy olyan pillanat is, amikor a cég kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy húsz perc, és e-mailen küldi. Aztán csak arról írt, hogy még további türelmet kér.)

Hiánypótlás miatt

A Váti válasza szerint a projektgazda (vagiys Simon Mihály) felelős a késésekért, mert a korábbi elszámolásai miatt egyrészt hiánypótlásra kellett felszólítani, másrészt ezeket lassan nyújtotta be.

Simon szerint ez erős túlzás. Egyrészt január 21-én a Váti-ból már azt írták neki, hogy a kifizetéshez szükséges összes papír rendben van, másrészt a hiánypótlási felszólításokra (december 15-én és január 12-án érkezett ilyen) napokon belül reagált.

Az elköltetlen pénz elveszik

A programot a norvégokkal kötött szerződés alapján idén áprilisban le kellene zárni, és el kell számolni. Ha a mostani - még tavalyra betervezett - részlet meg is érkezik, a teljes összeget már akkor is nehéz lesz elkölteni határidőig.

Létezik egy kormányrendelet, ami alapján ha nem teljesül a szerződés - akármelyik fél hibájából is - akkor a szerződés megszüntethető. Ebben az esetben a projektgazdának vissza kell adnia a teljes támogatást. Viszont az eddig bejött pénzeket már rég elköltötték épületekre, eszközökre, szolgáltatásokra és bérekre. Simon Mihálynak fogalma sincs, hogy ha nem sikerül teljesíteni a szerződésben vállaltakat, akkor vissza kérik-e az eddigi pénzeket is, és ha igen, akkor azt honnan lehetne előteremteni.

Bene Ferenc a rimóci tanodában
Bene Ferenc a rimóci tanodában

A Váti szerint a szerződés felbontásáról a donor ország, így ebben az esetben a norvég állam dönthet.

Mindenesetre az áprilisig el nem költött pénz biztosan elveszik, hiszen azt máskor és másra nem lehet elkölteni. A norvég adófizetők hiába segítenének abban, hogy több gyerek végezze el az általános iskolát Nógrádban, ha a pénz kezelésével megbízott magyar állami szervezet ezt elmulasztja odaadni.

A Váti szerint egyes képzések maradhatnak csak el a programból, mert két rossz közbeszerzés miatt - a projektgazda hibájából - azokat nem lehetett időben megszervezni.

Bénázás, nem bosszú

A programba közoktatási szakértőként, az MTA részéről bedolgozó Kende Ágnes szerint szó sem lehet arról, hogy a kormányváltással összefüggő politikai nyomás lehetne a háttérben. A program kidolgozói kifejezetten jó szakmai viszonyban vannak a hasonló programokat támogató Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkár hivatalával, és magával Baloggal is. Olyannyira, hogy a szécsényi program úgynevezett mintaprogram lett, amihez hasonlókat indítanak most országszerte, immár EU-s pénzből.

Ide hozhatják a legkissebbeket Rimócon
Ide hozhatják a legkissebbeket Rimócon

„Az a furcsa helyzet, hogy az elsőnek indított, a mintának szánt program halt meg. Valószínűleg valamilyen irodai probléma miatt, legalábbis volt egyszer egy jelzés, hogy technikai gond áll a háttérben” – mondta a helyzet abszurditásáról Simon. Ahol ugyanis hasonló programok, a szécsényi minta alapján már mennek EU-s pénzből, ott nincs gond a kifizetésekkel.

A recept működne

Mindeközben a program eredményesnek látszik. Csökkent az iskolából hiányzó gyerekek és a bukások száma. Sok falusi kisiskolában sikerült a tanórai munkába, vagy egyáltalán a tanulásba bevonni a problémás gyerekeket. Sok szülővel felvették a kapcsolatot, közvetítettek köztük és az iskolák között, nyíltak teleházak, napközis táborok, továbbképzések, a sokféle, és mindig a település problémáihoz igazított tevékenységeket lehetetlen egy cikkben felsorolni.

A rimóci tanoda épülete
A rimóci tanoda épülete

A program gyermekszegénységgel foglalkozik, nem származás alapján válogat a támogatott gyerekek közül, de a kedvezményezettek többsége cigánytelepeken él. A programok egy része az áprilisi hivatalos zárással sem halna meg. Részben EU-s pénzből, részben helyi erőfeszítésekkel tovább menne. Ami pedig még fontosabb, a helyiek (tanárok, szülők, gyerekek) látták, hogy van remény az elkallódni látszó gyerekek megmentésére, és ez erőt adhat mindannyiuknak, hogy külső segítség nélkül is lássák értelmét további erőfeszítéseknek.

Hogy helyi emberek, a helyi intézményekkel (iskolák, önkormányzatok) szorosan együttműködve, az érintett családokat látogatva, külső szakértők mentorálásával szervezzék a felzárkóztatást, az a leghatékonyabb módja a szociális segítésnek a nemzetközi tapasztalatok szerint. A magyar államnak nincs pénze ennek megszervezésére. Most adódott egy olyan szerencsés helyzet, hogy nyugat-európai pénzből el lehetett indítani valamit. Csak át kellene utalni a pénzt.

Átutalták

Február 21-én, e cikk elkészülte után  megérkezett a Vátitól a pénz Szécsénybe. A teljes támogatási összeg 40 százaléka azonban még így is a Váti-nál van. Négy napja van Simon Mihálynak, hogy a most megérkezett pénz elszámolásához szükséges papírmunkát elkészítse, hogy esélye legyen a programnak időben hozzájutnia az utolsó részlethez, és április végéig el lehessen költeni a norvégok pénzét.

A Váti szerint időközben megváltozott a szabályozás, és könnyebben lehet majd a hasonló ügyeket intézni. "A megújult egységes szabályozás kiszámítható feltételek mentén gyors és rugalmas döntéshozatalt tesz lehetővé. Az egyszerűsítések rövidebb kifizetési határidőket tesznek lehetővé, és kevesebb adminisztrációt igényelnek" - írták.