Magyarország elutasítja a háborút!

A parlament március 15. után alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul át – ezt még régebben mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Nem értettük pontosan, mire gondol, de Kövér László az utolsó pillanatban megmagyarázta. A házelnök a Heti Válasznak ezt mondta múlt héten: "Az Országgyűlés nem jogi aktus, hanem politikai akarat révén alakul majd – de facto – alkotmányozó nemzetgyűléssé. Nem új testület jön létre, csupán annyi történik, hogy az alkotmány április közepi-végi elfogadásáig csak az alaptörvénnyel foglalkozunk."

Többször írtunk már róla, ez a nemzetgyűlés féloldalas lesz: a Jobbik várhatóan részt vesz majd az üléseken – ebből a szempontból mindegy, hogyan készülnek szavazni a képviselői, amikor üt az óra –, az MSZP és az LMP ellenben kivonult a folyamatból. Azaz olyan feltételeket támasztott, amelyeket nem óhajt elfogadni a kormányoldal. Ennek okán az új alkotmány végképp a kétharmad szája íze szerinti lesz, és – ahogy a Demokrácia és Dilemma Intézet elemzője fogalmazott – "kizárólag a szöveg minősége legitimálhatja".

A tervezetet be kell nyújtani március 15-éig, mondja a határozat – "az alkotmány-előkészítő eseti bizottság javaslatainak figyelembe vételével, vagy anélkül". A három szövegező, Szájer József, Gulyás Gergely és Salamon László nyilván kart karba öltve és éjt nappallá téve dolgozik ebben a pillanatban is. De mi lesz akkor az új alkotmányban, amely az ellenzék akarata ellenére felváltja a húsz éve létező ideiglenest? Idézetek tömkelege következik az alábbiakban.

Emelkedetten tömör élő keret

Félkarú óriás az az alkotmány, amelyet bő lére eresztenek, hiszen ez "nemcsak jogszabály, hanem olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Legyen rövid, tömör és az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett. Megszövegezésénél arra kell törekedni, hogy ne szoruljon gyakori módosításra." Benne "még az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet".

Eddig nem tudtuk, hogy a preambulum nem preambulum, hanem: "az alkotmány legünnepélyesebb része a praeambulum, amely utal mindazokra az értékekre, amelyeket a nemzet magáénak ismer el. Ezek az értékek azonban akkor kapnak valódi súlyt, ha nemcsak a praeambulumban jelennek meg, hanem visszatükröződnek az alkotmány rendelkezéseiben is. A praeambulumnak tehát nem kell nagyon hosszúnak lennie, olyan tömör szöveget kell tartalmaznia, amit az első rendelkezések bontanak ki."

A himnusz a Himnusz

Ami fontos, az nemcsak úgy van, bele egyenesen a vakvilágba. Az alkotmány tömör praeambuluma "utaljon legfontosabb alapértékeinkre. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat."

A Szent Koronának is van dolga bőven: " Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki." Az ellentmondás nyilván látszólagos, és az is remek, hogy diktatúra nem lesz, Magyarország államformája ugyanis "köztársaság. Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására."

Az alkotmány arra is alkalmas, hogy evidenciákat rögzítsenek benne: "Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az állami lobogója és a himnusz." Kézenfekvőnek tűnik még ez is: "A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével." De ez már-már túlzás: "Magyarország fővárosa Budapest."

Férfiak és nők

A határrevízió elmarad, egyetlen árva szomszédunkat sem fogjuk megtámadni: "Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, nemzetével és országával, elutasítja a háborút mint a viták megoldásának eszközét." "Az alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét, és az ezen alapuló családot" – ez a rész feltehetően a morcos-szigorú kereszténydemokratákat sem irritálja.

Ezek pedig tán a szakállas-kekeckedős liberálisokat sem: "Az emberi, illetve az állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, így különösen faj, szín, nem, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül mindenkit megilletnek; az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény bünteti. A férfiak és a nők egyenjogúak." Még egy kerdemokrata passzus: "Alapvető emberi jogként minden ember életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen."

A sajtószabadsággal, a vallásgyakorlással és a gyülekezéssel nem lesz gond a viktatúrában, sőt a tudósoknak sem kell reszketniük: "Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak." És ha bárkinek nem fűlik a foga a munkához, hát ne fűljön: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja."

Még nincs vége, de

A citátumömlesztést hirtelen megszakítjuk. Egyrészt, mert a fentiek szellemében tömörnek kell lennünk nekünk is, másrészt, mert a szöveg nagyobbik fele úgysem érdekes. Az alapvető emberi jogokról szóló rész éppolyan, mint bámely más alkotmányban, a köztársasági elnökről, az Országgyűlésről, a kormányról, a helyi önkormányzatokról szóló pontok meg nem változnak érdemben. Az ombudsmanokra és a bíróságokra vonatkozók igen, de azokról lesz szó bőséggel, ha nem a parlamentben, akkor azon kívül. Majd a szakemberek odateszik magukat.

Az alkotmányozó nemzetgyűléssé alakuló parlament az aktuális tervek szerint március 16-án ülésezik először, majd a következő héten, március 21–25. között minimum négy, de lehet, hogy öt napon át abba sem hagyják a vitát a témában. Hogy mekkora vehemenciával csaphatnak össze a falak közt a kizárólag kormánypárti jelenlévők, az más kérdés. Április 4-én, 11-én és 18-án is lesz ülés, ha minden klappol, ez utóbbi napon születik meg az új alkotmány.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!