Munkavégzéssel vádolja az ügyészség Szilvásyt

Szerdán megkezdődött Szilvásy György volt titokminiszter, Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság volt alelnöke, Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és helyettese Herényi Károly büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség Szilvásyt egyrendbeli, folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaéléssel, Tóthot ezen felül még felbujtással vádolja, Dávid Ibolya ellen kétrendbeli személyes adattal visszaélés és egyrendbeli kényszerítés, Herényi ellen egyrendbeli személyes adattal visszaélés a vád.

Az alapügy

A per tárgya egy sokkal lényegibb, ám a hatóságokat kevéssé érdeklő történet, az UD-ügy mellékzöngéje csupán. Az UD-ügyre a vádirat csak mint "alapügy" hivatkozik, de a dolgok megértéséhez nem árt ezt röviden ismertetni. A Nemzetbiztonsági Szolgálatok 2008. január 8-án kezdtek titkos adatgyűjtésbe a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó UD Zrt. biztonsági cég ellen, közvetlenül azután, hogy az Információs Hivatal (IH), azaz a külföldi hírszerzés külső behatolási kísérletet észlelt számítástechnikai rendszerében, egyben támadást a kormányzati gerinchálózat ellen.

Az NBH 9 hónapig tartó adatgyűjtés után 2008. szeptember 10-én tett feljelentést a rendőrségen, ahol az a Nemzeti Nyomozóiroda kezdett nyomozásba, melynek akkori igazgatójával, Petőfi Attilával az azóta nyilvánosságra került lehallgatások alapján amúgy az UD vezetői keresték a kapcsolatot. A rendőrség kilenc hónappal később, 2009 júniusában bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, az ügyészség pedig elutasította az NBH ezzel szembeni panaszát. Mint Szilvásy mostani vádlotti meghallgatásán kiderült, az ügyészség olyan nyomozati tevékenységeket kért számon az NBH-n, amit a titkosszolgálat törvényi rendelkezések alapján nem végezhet, mert - az ügyészséggel szemben - nem nyomozóhatóság. Az alapüggyel hatóság azóta se foglalkozott.

A tárgyalt ügy

A nyomozóhatóságot inkább az érdekelte, sérültek-e két fideszes politikus, Kövér László és Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszterek, illetve a történtek idején az MDF elnöki posztjára pályázó Almássy Kornél személyes adataihoz kötődő jogai. Az ügyészség vádiratában ugyanis társtettesként nevezte meg Szilvásyt, Tóthot, Dávidot és Herényit, bár a vád szerint Szilvásy és Tóth a két fideszes, Dávid és Herényi pedig Almássy kárára követhetett el bűncselekményt.

Az ügyben eljáró Vasvári Csaba bíró viszont úgy döntött, hogy a két ügynek semmi köze egymáshoz, ezért a két tényállást külön fogja tárgyalni. A bíró döntésével egyetértve mi is így teszünk, a cikk további részében Szilvásyék esetét dolgozzuk fel, Dávidékét csak annyiban érintjük, amennyire ez a tények megismeréséhez feltétlenül szükséges. (Dávid és Herényi ügyében március 24-én ugyan ismertetik vallomásaikat, de leghamarabb júniusban folytatódhat a tárgyalás, addig Szilvásy és Tóth ügyét tárgyalják.)

A tényállás

Az NBH tehát 2008. szeptember 10-én tett feljelentést az UD Zrt. ellen a rendőrségen. A feljelentés után Szilvásy szeptember 12-én tájékoztatta az ügyről a nemzetbiztonsági kabinetet, Tóth pedig erről értesülve kezdeményezte a Nemzetbiztonsági Bizottság (NB) összehívását, amit a bizottság elnöke, aki egyedüliként jogosult az NB összehívására, meg is tett.

A bizottság szeptember 23-i, zárt ülésén Szilvásy György megtartotta tájékoztatóját, mely után a bizottság egyhangú szavazással úgy döntött, bekérik a titkosszolgálatoktól az állítások bizonyítékát. Mint azt vádlotti meghallgatásán Szilvásy és Tóth is hangoztatta, ez amúgy törvényi kötelességük is, a bizottság a titkosszolgálatok ellenőrző szerve, melynek megkeresésére a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter köteles tájékoztatást adni. Ahogy a bizottság határozatának megfelelően a bizonyítékokat is köteles átadni.

Mivel az ülésen az NBH vezetője, Laborcz Sándor személyesen is részt vett, ő is tisztában volt a bizottság határozatával, így az NBH összeállított egy prezentációs cédét 32 hangfelvétellel, illetve egy prezentációs iratanyagot, amelyben a hangfelvételek időpontja, szereplői, rövid összefoglalója, valamint az elhangzó szakkifejezések magyarázata volt olvasható. A 32 felvétel közül három Kövér László, hat pedig Demeter Ervin és az UD Zrt. vezetői közötti beszélgetést rögzített.

A terv szerint Szilvásy szeptember 25-én, az alkotmányügyi és a nemzetbiztonsági bizottság közös ülésén ismertette volna a bizonyítékokat, de Simicskó István, a bizottság kereszténydemokrata elnöke azonban annak ellenére sem hívta össze az ülést 25-re, hogy ezt a bizottsági tagok 2/5-e kezdeményezte - ez esetben a házszabály szerint Simicskónak kötelessége lett volna összehívni az ülést.

Így végül Szilvásy - illetve munkatársa -, tekintettel arra, hogy a bizottság ülésére nem került sor, a bizottság 23-i határozatának eleget téve átadta a bizonyítékokat a testülze tagjainak - a jelen lévő kormánypárti tagoknak helyben, a távol lévő ellenzékiek példányait pedig a bizottság titkárának. Az átadott cédén és iraton jelezték, hogy tartalmuk nem nyilvános, bizalmas információ. Az ügy adatvédelmi szempontjait annak idején vizsgáló Jóri András ombudsman ezt amúgy túlzásnak tartotta, mondván a bizottság tagjai tisztában vannak a bizalmas irat fogalmával és kezelésének szabályaival.

Szilvásy és Tóth a szeptember 23-i ülés és a 25-i tanácskozás (mivel utóbbi ülést Simicskó nem hívta össze, a bizottság kormánypárti tagjai házszabály adta lehetőségükkel élve tanácskozást folytattak az ügyben) után válaszoltak a bizottság ajtaja előtt várakozó újságírók kérdéseire.

A vád konstrukciója

Az ügyészség szerint Szilvásy Györgyöt Tóth "rábírta" - azaz akarata ellenére kötelezte - a különleges személyes adatokat tartalmazó hangfelvételek és iratok átadására, abból a célból, hogy az így szerzett információkat a szocialista politikusok aztán a sajtóval közölhessék. A vád szerint Szilvásy jogosulatlanul, ok és cél nélkül kezelte ezeket az adatokat, Tóth pedig felbujtó volt.

A védekezés

Szilvásy első körben azt cáfolta vallomásában, hogy jogosulatlanul, ok és cél nélkül kezelte volna a két sértett, Demeter Ervin és Kövér László fideszes politikusok személyes adatait. Mint mondta, bár Demeter és Kövér az "alapügyben" nem érintettek, az mindenképpen a bizottságra tartozik, ha két tagja intenzív kapcsolatot tart fent az ügy gyanúsítottjaival. Ráadásul Demeter a lehallgatott beszélgetések alapján szolgálati titoknak minősülő adatokat kért az UD munkatársaitól Laborcz Sándor külföldi utazásairól. Tóth vallomásából kiderült, hogy ez már csak azért sem volt bölcs dolog, mert amúgy az NBH igazgatójának utazásairól a bizottságot félévente úgyis tájékoztatják.

Szilvásy meghallgatásán elmondta, hogy ő Demeter és Kövér érintettségéről először a bizottság szeptember 23-i ülése után nyilatkozott a sajtónak, ám akkorra ez már köztudomású volt, Demeter saját érintettségét már közvetlenül a rendőrségi feljelentésről beszámoló első, szeptember 11-i sajtóhír után nyilvánosságra hozta, Kövér érintettségéről pedig a szeptember 23-i bizottsági üléssel egy időben tartott sajtótájékoztatóján számolt be. Ahogy Tóth ügyészségen tett, a bíróságon ismertetett vallomásában szellemesen megfogalmazta: "Nagyon tisztelem Demeter urat, minden törvényes eszközt bevet az információszerzésre. Ez esetben is hamarabb volt tudomása az ügy részleteiről, mint magának a bizottságnak".

Tóth a szeptember 25-i tanácskozás után adott nyilatkozatában pedig azt mondta, véleménye szerint Demeter és Kövér nem követett el bűncselekményt. A hangfelvételeket pedig két fideszes képviselő, Répássy Róbert és Szijjártó Péter hozták nyilvánosságra, bár ők nem tagjai az nemzetbiztonsági bizottságnak, így elvileg nem is lehetett birtokukban a felvétel.

Azt, hogy a felvételeket Répássyék hozták nyilvánosságra, amúgy maga a vádirat is megerősíti, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt Répássyék az érintettek beleegyezésével tették. Szilvásy meghallgatásán ezt is cáfolta. Mint mondta, a hangfelvételeken Laborcz Sándor szolgálati titoknak számító személyes adatai is elhangzanak és Laborcztól tudja, hogy ő bizonyosan nem adott felhatalmazást Répássyéknak a felvételek nyilvánosságra hozatalára. Megjegyezte azt is, hogy a nyolcezer oldalnyi nyomozati anyagban nincs nyoma annak, hogy a beszélgetés résztvevői hozzájárultak volna a nyilvánosságra hozatalhoz, ezt az ügyészség pusztán Répássyék vallomására alapozza. Demeter amúgy szeptember 23-i sajtótájékoztatóján maga követelte a felvételek nyilvánosságra hozatalát.

Lesz még folytatás

Ismételjük meg, a vád azon alapul, hogy a felvételeken, melyek nyilvánosságra hozatalát maga az érintett követelte, elhangzik Demeter és Kövér neve. Ezek azok az érzékeny személyes adatok, melyek jogosulatlan kezelésével vádolják Szilvásyt és Tóthot.

A tárgyalás csütörtökön Tóth az ügyészségnek írásban tett vallomásának ismertetésével folytatódik, majd délután a tárgyalástól távol maradó Dávid Ibolya és Herényi Károly vallomásait is ismertetik. A tárgyalás ezután áprilisban négy tárgyalási nappal, a Tóth és Szilvásy elleni vád tanúinak meghallgatásával folytatódik. Elsőként, április 12-én Demeter Ervin és Kövér László tesznek vallomást.