Orbán még harcol a családi szavazatért

"Fáj a szívem azért, hogy az emberek végül kidobták a családi szavazati jog lehetőségét" - mondta a miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában az új alkotmánnyal kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményére utalva.

A gyermekek után járó választójog lehetőségéről szóló passzust a konzultáció válaszai alapján ki kell venni a kormánypártok alaptörvény-javaslatából, Orbán azonban - mint fogalmazott - nem akarja "ezt a harcot feladni végleg", és a következő években szeretne energiát fordítani arra, hogy meggyőzze az embereket arról, vegyék elő újra ezt a kérdést, és fontolják meg.

Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság költségvetési és adókérdésekben akkor dönthetne ismét teljes körűen, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, a kormányfő azt mondta: ahhoz, hogy minden évben csökkenteni lehessen az államadósságot, nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatni, "és minden olyan jogvita, ami arról szól, hogy egy-egy intézkedés alkotmányos-e vagy sem (...), rontja Magyarországnak azt a képességét, hogy egy belátható időhatárig eljusson oda, hogy a mostani 82-83 százalékról az államadósság mértéke az 50 százalékig csökkenjen".

A tényleges életfogytiglanig tartó szabadságvesztés alkotmányosságáról szólva úgy fogalmazott: az emberek elsöprő többsége szeretné, ami azt jelenti, hogy az emberekben erősen él a rend iránti vágy. Megjegyezte, szerinte a büntetés súlyának igenis van visszatartó ereje. Kitért arra is, hogy "azért nem szerepelt a halálbüntetés, amit többen kértek egyébként a kérdőíveken, a feltett kérdések között, mert az Európai Unióhoz való csatlakozással mi lemondtunk a halálbüntetés bevezetésének lehetőségéről. Egyébként ez a kérdés is élő kérdés, és izgatja a magyar közvéleményt".

Az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog alkotmányos rangra emelését Orbán Viktor áttörésnek nevezte. Arra a felvetésre, hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd, közölte: ezeket a kérdéseket meg kell vitatni, és a büntető törvénykönyvben (Btk.) kell végigvezetni. Reményei szerint 2012. január 1-jére a Btk. választ tud adni a felmerülő kérdésekre. Hozzáfűzte, fegyvertartás ügyében ő "mértéktartóbb" lenne.

A miniszterelnök szólt a parlamenti bizottságoktól való távolmaradásról is, amely szankcionálható lesz. A nemzeti konzultáció ezzel kapcsolatos eredményéből megítélése szerint a jogegyenlőség elve iránti társadalmi igény olvasható ki.

A termőföld, a víz és az erdő különös alkotmányos védelméről azt mondta: ez természeti és magyartulajdon-védelmet egyaránt jelent. A vízről szólva megjegyezte: szeretnének garanciát adni arra, hogy a víz és a víz feletti rendelkezés joga is átlátható legyen, és nem kerülhet ki az állam ellenőrzése alól a vízgazdálkodás feletti ellenőrzés. "Szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba a külföldi tulajdonosokkal" - fogalmazott. A hamarosan lejáró termőföld-moratóriumot érintően azt mondta: "nekünk nem Brüsszellel kell ez ügyben foglalkoznunk, arra kell magunkat elszánnunk (...), hogy Magyarországon a termőföld (...) a magyarok kezében maradjon. Ehhez persze bonyolult és ravasz jogi megoldások kellenek".

Az új alkotmányról azért nem lesz megerősítő népszavazás - folytatta Orbán Viktor -, mert ő nem a többség, hanem minden ember alkotmányát szeretné látni. Egy népszavazás esetében azonban egy többség áll szemben egy kisebbséggel - fűzte hozzá.

A köztelevízió műsorában a kormányfő több gazdasági kérdésre is kitért. A kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban közölte, reális esélyt lát arra, hogy májusban lezárják - mint mondta - a biztatóan álló tárgyalásokat. Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről úgy fogalmazott, "osztunk, szorzunk", egyelőre a kormány nem tett le erről a szándékáról, "de megfontoltan kell eljárnunk".

Orbán Viktor beszélt a magyar államkötvény-kibocsátásról is, és kifejtette: több mint hárommilliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényt, amelyek tekintélyes része tízéves, de volt harmincéves is, "és megvették Amerikában mindet". Egy kibocsátás még legalább lesz - tette hozzá. "Azért vettük fel ezt a hitelt, hogy az IMF-nek a lejáró hitelét vissza tudjuk fizetni. (...) De így legalább a pénzügyi függetlenségünket visszanyertük" - emelte ki.

A tavalyi államháztartási hiány alakulását illetően azt mondta: a központi költségvetés hiánya jobb lett, az önkormányzatoké viszont rosszabb. Ezért egy új önkormányzati finanszírozási törvényre is szükség van. Az idei hiányról hangsúlyozta: más ütemben mennek ki a kiadások, és jönnek be a bevételek, ezért az első félévben magasabb hiányszámokkal kell számolni, amit a második félév azonban korrigálni fog. A magyar gazdaság a megfelelő irányba indult el - jelentette ki.

Az euróövezet országainak és a csatlakozó államok versenyképességi paktumával kapcsolatban rámutatott: ha Magyarország csatlakozott volna, az rövid távon 50 ezer munkahelyet sodort volna veszélybe.

Megjegyezte kérdésre azt is, hogy a paksi atomerőmű továbbépítéséről tender fog dönteni, amin mindenki elindulhat.