A cigányok dohányoznak és korán halnak

Alig van idős, 60 év fölötti ember a romák között. A cigányok körében pusztítanak a betegségek, magas a depresszió, a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. Míg a teljes népesség körében a dohányosok aránya 35 százalék körül van, a romák legalább 70 százaléka dohányzik. A megkérdezettek 56 százaléka jónak minősíti az egészségi állapotát, de ez is arra utal, hogy nincsenek tisztában a veszélyekkel - mondta Gara Imre a Nemzeti Egészségügyi Tanács alelnöke a Nemzetierőforrás-minisztérium tanácsadó testületének keddi ülése után.

Gara Imre kiemelte: érthető okokból nem készültek kifejezetten a romák egészségügyi állapotára vonatkozó felmérések, ezek a riasztó adatok az elmúlt tíz évben készült tanulmányokból szűrhetők le. A Nemzeti Egészségügyi Tanács ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amely objektív képet tud adni a romák egészségi állapotáról, s ez alapján kidolgozható egy roma egészségpolitika. Mint elmondták: az eddigi hasonló programok jó szándékkal készültek, sok lelkes ember dolgozott rajtuk, de jelentős javulást nem eredményeztek a romák körülményeiben.

Az elmúlt évtizedben több felmérés is vizsgálta a romák egészségi állapotát. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által készített, 2001-es, országos felmérés szerint a halandósági ráta kétszer nagyobb a romák körében a magyarországi összesített adatoknál. Feltűnően magas arányú az alultápláltság miatti kóros soványság, a cigány nőknél pedig gyakoribb a spontán vagy művi vetélés.

Kimutatható az is, hogy a rossz egészségi állapotú romák az egészségügyi ellátó- rendszerben nem jutnak hozzá a magasabb színvonalú ellátáshoz és kórházba is ritkábban kerülnek. Egyetlen olyan szakrendelést sem találtak a kutatásban, ahol a romák ugyanolyan arányban jelennének meg, mint ahogy azt az országos igénybevételi adatok jelzik. A védőnők válaszai arra utaltak, hogy a roma gondozottak gyakrabban keresik fel az orvost akut betegségekre utaló panaszokkal, és sokkal ritkábban szűrővizsgálatok vagy egyéb nem akut állapotra utaló panasz miatt.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács a romák egészségügyi helyzetének javítására több javaslatot is tett. Fontosnak tartják az iskolázottság javítását, a partneri viszony kialakítását, a szűrprogramok bővítését és a roma nők támogatását.

Utóbbi ponttal kapcsolatban Nótár Ilona romaügyi szakértő azt mondta: bár a cigány családokat a társadalom felé a férfiak képviselik, a család összetartásában, a gyermekek nevelésében a legfontosabb szerepe a nőknek van. A romák többsége a társadalom perifériáján él, így a nők számára nem a karrierépítés jelenti a sikert, hanem az anyaság. A nő az a családban, aki átadja a gyermekeknek a roma kultúrát, a magyarságot, de ő az, aki egészségre, életmódra is nevel, ezért is kiemelten fontos a roma anyák megszólítása - mondta Nótár Ilona.

Kidolgoztak egy országos egészségügyi programot  is a 12-22 éves fiataloknak, amelyben szeretnék elérni a hátrányos helyzetű roma fiatalokat is. A programban szűrőbuszokkal, ismert, a romák körében elfogadott emberekkel együtt szeretnének elmenni a a hátrányos helyzetű térségekbe, ahol az egészséges családi élet, a tudatos családtervezés fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Készülnek arra is, hogy egy reality showban megismertetik a cigány fiatalok élethelyzetét, gondolkodásmódját. Mint kiderült, ez a program egyelőre csak elképzelés szintjén létezik.

Mint Papp Zoltán elnök elmondta: a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot is bevonták a romák élethelyzetét javító stratégia elkészítésébe, amely  azért is fontos, hiszen a jelenleg az uniós elnökséget vivő Magyarország vállalta az európai romaügyi stratégia elkészítését is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!