A Fidesz lett április bolondja

Pénteken kezdte a parlament a Fidesz alaptörvényjavaslatának vitáját. Az ülés elejét Ujhelyi István házelnök dobta fel, aki a napirend előtti felszólalások után közölte, hogy a Fidesz frakciója a következő napirendi pont elnapolását, őszre halasztását kezdeményezte, majd felkérte a fideszes jegyzőt a javaslat ismertetésére.

"Nem találom, nem találom" - hajtogatta kétségbeesetten a jegyző, mire Ujhelyi jelezte, csak tréfált, április 1-e van. Érdeklődésünkre elmondta, az volt az igazán meglepő, hogy a bent lévő fideszes képviselőknek csak percekkel a történtek után esett le a tantusz, akkor kezdték javaslatokkal bombázni, hogy hova is kéne mennie. "Ennyit megérdemeltek" - tette hozzá, mert szerinte az egész alkotmányozás "egy vicc".

Maga a részletes vita sem nélkülözte a humoros elemeket. Ezek közé sorolnánk a jobbikos Hegedűs Tamás felvetését, hogy a Magyar Nemzeti Bankot rendeljék az országgyűlés alá, és foglalják alkotmányba, hogy a jegybank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. "A jegybanki függetlenség az elmúlt három évszázad legnagyobb gazdaságpolitikai szélhámossága" - mondta. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybanki függetlenség az egyetlen garanciája, hogy a monetáris politikát ne négy éves ciklusokban gondolkodó politikusok, hanem ennél hosszabb távra tervező szakértők irányítsák. A jegybank monetáris politikájának egyedüli célja az infláció féken tartása, más szempontokat, például a kormány gazdaságélénkítő terveit nem kell méltányolnia.

Az elempésből függetlenné lett Ivády Gábor sem akart elmaradni Hegedűstől, ő azt javasolta, hogy az államalapításra utalásnál ne azt írják, hogy "ezer évvel ezelőtti", mert az ötszáz év múlva már nem állná meg a helyét. Javasolta továbbá a "büszkék vagyunk arra, hogy harcokban védtük Európát" részt is, mert szerinte a vérontásra senki sem lehet büszke.

A dohányzási tilalmat is beterjesztő fideszes Heinz Tamás pedig a tiszta levegő megőrzésének alkotmányba foglalását javasolta. A szintén fideszes Simonka György pedig arról beszélt, hogy Békésben egyetlen négyzetméter autópálya sincs, de nem javasolta az alkotmány kiegészítését.

Párttársa, Balsai István pedig az 1946. évi I., az ún. köztársasági törvény alkotmányba iktatása ellen tiltakozott, mondván az megszállt országban született. Az alkotmánytervezet általános vitájában a Fidesz még határozottan a köztársasági törvény beemelése mellett érvelt. Balsai szerint azt egy szabálytalan módon megválasztott Országgyűlés hozta meg. Ezzel szemben az igazság az, hogy az 1945-ös választás a rendszerváltásig a magyar történelem legszabadabb, legszélesebb választói rétegeknek szavazati jogot biztosító választás volt. A szabálytalan, elcsalt választás a következő, 1947-es kékcédulás szavazás volt.

A jobbikos Nyikos László viszont egy létező problémára hívta fel a figyelmet. A tervezet meglátása szerint az államháztartásra szűkítené le az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörét, holott közpénzből mások is gazdálkodnak, például a pártok. Párttársa, Bödecs Barna pedig amellett érvelt, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanjának továbbra is önállónak kéne maradnia.

A Fidesz több képviselője pedig frakcióvezetőjük önálló módosítóindítványával szemben a vármegyék alkotmányba emelése mellett érvelt.