Állambiztonsági iratokat ment a levéltár

2011.04.04. 14:48
Az előző rendszer állambiztonsági szervei által megfigyeltek iratai, ügynökjelentések, bírósági dokumentumok és kihallgatási jegyzőkönyvek is részei azoknak az iratoknak, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának állományvédelmi programja keretében retusálják.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tárolt, 1944 és 1990 közötti iratok közül főleg az 50-es, 60-as évekből származó dokumentumok most a levéltár programja keretében óvják meg állagukat. A 2007. végén kezdődött, 2011. márciusában zárult programban egyedülálló technológiával naponta körülbelül 4-5 ezer papíroldal savtalanítását, retusálását végezték el. Ez összesen 1,3 millió oldalt jelentett.

„A 60-as években állították elő a legrosszabb minőségű papírokat. Ebben az időszakban keletkezett papírok egyszerűen önmagukat semmisítik meg, elsárgulnak, elporladnak. A levéltár iratainak 80-90 százalékát éri savasodás” – mondta Cseh Gergő Bendegúz, a Történeti Levéltár főosztályvezető-helyettese.

A folyamat első fázisában az előzőleg dossziéba tett, bizonyos esetekben rendezetlen iratokat lapjaira szedik szét, ezután kerül sor – biztonsági okokból – a papírlapok digitalizálására, és csak ezt követen kerülnek a savtalanító kádban, ahol négy percig egy magnézium hidrogén-karbonátos folyadékban savtalanítják, majd szárítják a papírlapokat. Ezzel a lapok állaga nem romlik tovább, és a tinta sem tűnik el a megsárgult lapokról. A papírlapok retusálása után egy présgép segítségével újra összekötik az iratokat, majd visszakerülnek a levéltárba. Naponta körülbelül 4-5 ezer oldalt tudnak ezzel a technikával savtalanítani.

A 1,3 millió oldal a 12 éve alakult levéltárban található nagyjából 4 kilométernyi iratanyagnak mindösszesen csak az egytizedét jelenti. A most retusált iratanyagok döntő része nem titkosított anyag, kutatók számára hozzáférhető.

„Tervezzük a program folytatását, elsősorban a levéltár többi iratanyagának állagmegóvását, de együtt szeretnénk működni más levéltárakkal, könyvtárakkal és gyűjteményekkel is” – mondta Cseh Gergő Bendegúz.

A 150 millió forintba került állományvédelmi program 85 százalékát a Norvég Alap, 15 százalékát pedig a levéltár fedezte, amelyből csak a savtalanítást végző gép került közel 40 millió forintba. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásának célja az újonnan csatlakozó EU tagállamok kulturális örökségének megóvása.