A képviselők nem is állnak munkaviszonyban

Felháborodást és értetlenséget váltott ki több oldalról a Népszabadság keddi cikke; eszerint az Országgyűlés hivatala úgy értelmezi a végkielégítések 3,5 millió, illetve vezető beosztásúak esetében 2 millió forint feletti részét sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvényt, hogy az nem vonatkozik a parlamenti képviselőkre. Az ő munkaviszonyuk ugyanis speciális, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

A lap által megkérdezett adószakértő szerint "a képviselőkre igenis vonatkoznia kell a 98 százalékos törvénynek, mert az Országgyűlést állami forrásokból tartják fenn, a képviselők állami adóforintokból kapják a fizetésüket, a képviselői munka pedig egyértelműen munkavégzésre irányuló jogviszony". Ez logikusan hangzik, de az Index által megkérdezett adószakértő úgy vélte, nem adóügyi, hanem munkajogi kérdés, hogy kell-e különadót fizetniük a képviselőknek. A kérdést az dönti el, hogy munkaviszonynak számít-e a munka, amit képviselőink végeznek.

Mit mond a munkajogász?

Dr Horváth István, ügyvéd, az ELTE ÁJK egyetemi docense a törvényeket áttekintve úgy vélte, valóban nem kell különadót fizetniük a képviselőknek. Magyarázata szerint a törvény úgy fogalmaz: különadó fizetésére köteles a költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján a különadó alapnak minősülő bevételt szerez. Az idézett bekezdés „foglalkoztatott” megjelölése arra utal, az illető valamely munkajogi törvény (pl. Munka Törvénykönyve, közalkalmazotti, köz- vagy kormánytisztviselői törvény) szerinti munkaszerződés vagy kinevezés alapján dolgozott.

A bekezdés „munkavégzésre irányuló jogviszony” fordulata ennél jóval tágabb kör – folytatódik a magyarázat. Valamennyi olyan jogviszony ebbe a fogalomba tartozik, amiben a kötelezettség teljesítéseként megjelenik a személyes közreműködés, valamilyen feladat ellátása, pozíció betöltése. Így a foglalkoztatotti jogviszonyok mellett ide sorolandó például a polgári jog hatálya alá tartozó megbízás vagy vállalkozás.

A „foglalkoztatott” kontra „munkavégzésre irányuló jogviszony" közötti ellentmondás a törvény további szabályainak együttes értelmezésével oldható fel. A különadó szabályai olyan jogintézményeket említenek (pl. munkabér, illetmény, szabadságmegváltás, jubileumi jutalom), ami a foglalkoztatotti státusra szűkíti a különadó hatályát. Másfelől a törvény nevesíti azokat a pozíciókat, amik betöltői ugyan nem a klasszikus értelemben vett foglalkoztatási jogviszonyban állnak, de mégis a különadó hatálya alá tartozhatnak.

Az országgyűlési képviselők nincsenek megemlítve ebben a körben, a különadó szabályai az országgyűlési képviselőknek a megbízatásuk lejártával fizetett 6 havi ellátás nem képezheti a különadó alapját – véli Horváth István. A képviselő az Országgyűlésben és nem a költségvetési szervként működő Országgyűlés Hivatalánál tölti be megbízatását. Így „munkáltatói” oldalról is kizárható a különadózás esélye.

Mit mond a hivatal?

A Népszabadság cikkére reagálva az Országgyűlés Hivatala a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal egyeztetve adott ki közleményt. Ebben az áll, hogy a különadó azért nem vonatkozik az országgyűlési képviselőkre, mert azok nem állnak munkaviszonyban, illetve foglalkoztatási jogviszonyban a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény szerint. A képviselői tevékenység ugyanis nem munkaviszony alapján, hanem sajátos államjogi jogviszony alapján végzett tevékenység. A jogviszony egyik oldalán a képviselő áll, a másikon nem az Országgyűlés, hanem a választópolgárok közössége, ami nem rendelkezik jogalanyisággal.

Az alkotmány alapján azt állítják, hogy az Országgyűlés nem  költségvetési szerv, de nem is jogi személy. Az, hogy a képviselők megbízásának időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít, nem azt jelenti, hogy munkaviszony keretében végzik a dolgukat – így a közlemény.

2006-ban 114 távozó képviselőnek fizették ki a 6 havi juttatást, az összeg egyszer sem haladta meg a 3,5 millió forintot. 2010-ben 178-nak fizettek így, és csak néhány esetben lépte túl a pénz ezt a határt. A kifizetett összegekből az adóelőleget levonták, viszont mivel tevékenységük nem munkaviszony, utólagos, különadós bevallást nem nyújtottak be.

Altorjai Anita, a parlament sajtófőnöke úgy fogalmazott, a képviselők nem fizetést kapnak, hanem javadalmazásban részesülnek, ami áll a tiszteletdíjukból, a választókerületi pótlékból és lakhatási támogatásból.

A Fidesz fizetni akar

A fentiek ellenére Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke azzal reagált minderre, hogy szerinte a parlamenti képviselőkre is vonatkozik a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó. Ezért ha az Országgyűlés Hivatala ezzel ellenkezően értelmezi a törvény passzusait, akkor a kormánypárt módosító indítványt nyújt be.

Ezen véleményét a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János is osztotta, közleményt adtak ki, miszerint "mindenkinek fizetnie kell!" Erre utalt Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő is egy friss twitben: "Ha az Országgyűlés Hivatalának a jogértelmezése nem megalapozott, hanem kivételezést lehetővé tevő jogi csűrcsavar, az gyalázat!"

Filló Pál személyében egy volt MSZP-s képviselőt is reagáltattunk a különadómentesség hírére. Filló nem volt túlságosan képben, mint mondta, ő már örül, hogy nem kell ilyenekkel foglalkoznia, miután visszavonult a pártpolitikától. „Szerintem amúgy a képviselők eleve nem esnek bele ebbe a kategóriába, mert az átlag nem keresett annyit, hogy magas végkielégítést kapjon. Én 1,2 milliót kaptam, szóval talán a házelnökre vagy magasabb beosztásban dolgozókra lehet ez érvényes. Kicsit furcsa intézkedés, de a képviselők döntő többségét biztos nem érinti” – gondolkodott hangosan. Szerinte inkább arról kéne a kormánynak rendelkeznie, hogy a képviselők ne kaphassanak magáncégektől juttatásokat.