Zöldebb városokban a bűnöző is kevesebb

A városi zöldfelület fontosságára akarja felhívni a figyelmet a Magyarországon idén megalakult Green city mozgalom. Hazánkban ugyanis egy városi lakosra átlagosan 23, Budapesten 13, és van olyan kerület, ahol csupán egyetlen négyzetméternyi zöldterület jut. A zöldfelületek aránya ráadásul minden évben tovább csökken.

Pedig a szervezet szerint van értelme befektetni a tudatos városi zöldfelület-tervezésbe. A 2003-ban, Hollandiában elindított mozgalomnak jelenleg hat ország, köztük Anglia, Németország, Olaszország és Franciaország is tagja. Céljuk, hogy minél jobban kihasználják ökológiai erőforrásaikat, élhetőbb és fenntarthatóbb környezetet teremtve a városokban. Ennek érdekében kutatásokat is indítottak, amelyek eredményeit a városi zöldfelület-tervezésben használják fel.

A Green city elsősorban a városokra, településekre fókuszál, és a kutatásaikból kialakított tudásbázist minden tag a saját országára szabott rendszerben hasznosítja, melyet eljuttatnak a tervezőirodákhoz, önkormányzati döntéshozókhoz, ingatlanfejlesztőkhöz és a lakossághoz.

"Amit mi Magyarországon felvállaltunk az az, hogy egy akkreditációs pontrendszerben összegyűjtjük amit egy környezettudatos építkezés során figyelembe kell venni. Hiába van ugyanis egy önkormányzatban hajlandóság arra, hogy a zöld megoldások felé törekedjenek, ha az építészek nem tudják alkalmazni ezeket a technikákat” – mondta el Somorjai Tamás Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft ügyvezetője.

A szakemberek által kidolgozott rendszer jelenleg 613 pontból áll, melyek a kutatások függvényében bővülnek vagy csökkennek majd. Mivel a rendszer rendkívül rugalmas, nem csak városok, hanem magánszemélyek is használhatják, és ha egy projekt eléri a minimális pontszámot, használhatja a Green City nevet.

"Ha valaki például családi házat épít, és szeretné zölddé tenni, nyugodtan használhatja ezt a rendszert. A városok számára pedig a legnagyobb előnyt egyértelműen az ingyenes ökológiai szolgáltatás jelenti" - mondja Somorjai.

Park és park között is van különbség

A magyarországi települések közül elsőként Nemesvámos kapcsolódik be a Green city projektbe, ahol egy két és fél hektáros park tervezésénél és kivitelezésénél veszik igénybe a szervezet segítségét.

A hagyományos parképítésnél Somorjai szerint elsősorban a társadalmi elvárásokat, a mérnöki tervezést és a finanszírozást veszik figyelembe, ám szinte soha nem törődnek a természeti környezettel.

„Ma egy park úgy készül, hogy van egy zöld terület, az önkormányzatnak pedig vannak ötletei és feladatai, amit ezen a területen meg akar valósítani, ezért megbíz valakit, aki a pénzügyi keretek függvényében megcsinálja ezt. Így azonban csak újabb mérnöki produktumok jönnek létre, amik előbb-utóbb elenyésznek és környezetszennyezővé válnak. Pedig ha a négy területet összehangolnák, olyan ökoszisztematikus rendszerek jöhetnének létre, melyek komoly megtakarításokat hoznának az önkormányzatoknak, ráadásul vonzó és jól működő parkokká válnának."

Jól mérhető a megtakarítás

A szervezet szerint egy zöldebb városban az önkormányzat is jobban tud spórolni. A fák koronája például felfogja a városi finom port és gázokat, így javul a levegő minősége; a záporvíz jobb elvezetésével megoldódik az öntözés, a vízgazdálkodási gondok; a parkosítás illetve a zöldfelületek használata pedig megoldja a hűtés és árnyékolás problémáit és jelentős energiamegtakarítást eredményez.

Vincze Tamás, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének alelnöke szerint minél több ember él a városokban, annál fontosabb a zöld felületek számának gyarapodása. Ennek ellenére ma a városok leginkább a kősivatagokra hasonlítanak. "Az ember összegyűjti az összes vizet ami leesik, így a föld nem tudja beszívni, nem tud működni a föld szűrőhatása és kiszárad a talaj is. Később persze csodálkozunk, hogy betegek leszünk, és nem érezzük jól magunkat a városban."

Véleménye szerint ökoszisztematikus gondolkodásra, és arra volna szükség, hogy a városi felületeket ne csak az építészek dekorációjaként, hanem a természettel egységet alkotó egészként használjuk.

"A zöldfelületek növelik az ingatlanok értékét is, segítenek abban, hogy a városlakók kevésbé legyenek depressziósak vagy betegek, és egy Hollandiában végzett felmérés szerint a közparkok létrehozása után mérhetően kevesebb lett a bűncselekmények száma is."

Betondzsungelből a valódiba

A mozgalom alapító tagja, Nico Wissing holland tájépítész szerint lassan kezd megváltozni az emberek gondolkodásmódja. "Az utóbbi időben egyre inkább előtűnnek az urbánus fejlesztés hátulütői. Nem lehet ugyanis élesen elválasztani a városi környezetet a természettől, nem mondhatjuk azt, hogy itt a város határa, és innentől lehet csak zöld. A cél az, hogy a betondzsungelből egy valódi dzsungelbe költözhessünk" - mondta a tavaly Nagaszakiban rendezett tájépítész világbajnokság győztese.

„A Green city nem csak arról szól, hogy hogyan zöldítsük a várost, hanem arról is, hogy elsősorban olyan anyagokat használjunk az építkezés során, amik újrahasznosítottak, vagy újrahasznosíthatóak. A szabadtéri bútorok például elsősorban a helyszínen kivágott fából vagy betonból készüljenek, mert ezek egyikét sem kell festeni, később pedig vissza tudnak kerülni a természetbe."

Wissing az általa tervezett épületeknek ezért sokszor zöld homlokzatot tervez, és igyekszik mindig alkalmazni a tetőkerteket, vagy a füvesített, úgynevezett zöld tetőket. Ezek amellett, hogy extra szigetelést jelentenek és szén-dioxidot kötnek meg, visszatartják a tető felmelegedését, és egész életre szóló tetőfedést jelentenek.

A holland tájépítész szerint egyszerű megoldásokkal sokat lehet spórolni, és a parkok élettartama is megnő. Ilyen apró trükk, hogy honos növényeket kevernek nemesítettekkel, hetente nyírható gyep helyett évente egyszer nyírhatót használnak, az útburkolatok pedig a hagyományos kavics helyett vagy vízáteresztőek, vagy olyan speciális anyagból készülnek, mely szén-dioxidot köt meg.