Vencel
15 °C
23 °C

Az ombudsman szerint öt hatóság hibázott az iszapömlés előtt

2011.04.08. 12:27
Legalább öt hatóság hibázott az ajkai timföldgyár tározóinak engedélyezésében, mert külön-külön, csak szűk szakmai szempontjaik szerint közelítettek a veszélyes létesítmény működéséhez, illetve csak a hatáskör hiányát állapították meg, írta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tavaly októberi katasztrófa hátterét vizsgáló jelentésében.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tevékenységi körében bekövetkezett ipari katasztrófa hátteréről szóló jelentésében Fülöp Sándor megállapította: a vörösiszap-katasztrófát okozó létesítmény ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért több közigazgatási hatósági szerv is felelős, de összességében az egész hatósági rendszer széttagoltsága, szemléleti hiányosságai okolhatók a katasztrófáért.

Az ombudsman vizsgálata szerint a tározóra, mint vízi létesítményre vonatkozó engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adta ki, legutóbb 2002-ben, majd a területi szervek átszervezése után a vízjogi engedélyezési hatáskör a vízügyi igazgatóságtól a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez került.

Nem ellenőrizték

A felügyelőségnek a létesítményt ötévente kellett volna ellenőriznie, ám azt elmulasztotta, és nem jelezte azt sem, hogy már nem tekinti vízi létesítménynek a tározót, illetve nem intézkedett, hogy a létesítmény építésügyi felügyelete átkerüljön az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

A vörösiszap-tározó tehát rendelkezett vízjogi engedéllyel, mint sajátos építményfajtára kiadott építési engedéllyel, de az engedélyben foglaltak betartását, így például a tározók állékonyságát, statikáját 2002-t követően egyetlen hatóság, sem a felügyelőség, sem a jegyző nem ellenőrizte.

Az ombudsman szerint az ellenőrzés fő felelőssége nyilvánvalóan az engedélyeket kiadó hatóságé, azaz a felügyelőségé.

Senki sem tartotta sajátjának

Fülöp Sándor kiemelte, hogy az engedélyezési eljárásban külön-külön is több hatóságnak kellett volna eljárnia, a többi között a katasztrófavédelem, a vízügy, a környezetvédelem, az építésügy és a bányászat megfelelő szintű hatósági szervezeteinek, amelyeknek a vörösiszap-ülepítéssel és -tárolással kapcsolatban szakmai feladataik voltak.

A rendkívül veszélyes létesítmény működése ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért ezért legalább öt közigazgatási hatósági szervezet is felelős az ombudsman szerint, mert "külön-külön csak a saját szűk szakmai szempontjai szerint közelítettek a létesítményhez, a vörösiszap-tározó összetett problémáját egészében véve senki sem tartotta sajátjának".

Fülöp Sándor hangsúlyozta: a tározók engedélyezésével kapcsolatos hatásköri probléma 2009 decemberében vált nyilvánvalóvá, amikor a Mal Zrt. a vörösiszap-tározó kazetták kapacitásának növeléséhez - az oldalfalak magasításához - építési engedélyt kért.

Tisztázatlan hatáskörök

"Az ügyben mind Ajka város jegyzője, mind a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága hatáskörének hiányát állapította meg, egyetlen hatóság sem járt el érdemben az építési engedélyezési eljárásban. A bekövetkezett katasztrófa idején tehát teljes mértékben tisztázatlan volt, melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel a létesítmény engedélyezésében, illetőleg működésének felügyeletében" - olvasható a közleményben.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy jogértelmezési bizonytalanság esetén - azaz, ha az alapul vett jogszabályok nem adnak konkrét iránymutatást az érintett hatóságok eljárási kötelezettségeire - a környezet szigorúbb védelmét biztosító jogértelmezés szükséges.

A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tíz ember meghalt, százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi kárt több tízmilliárd forintra becsülik.