Timót, Xénia
-4 °C
3 °C

A Jobbik járőrei beintettek Pintérnek

2011.04.14. 00:43 Módosítva: 2011-04-14 09:32:29
Pintér Sándor belügyminiszter szerda este örömmel számolt be arról, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, amely kedden kezdte meg a járőrözést Hajdúhadházon, a rendőri felhívásnak megfelelően szerdán már be is fejezte a kéretlen rendvédelmi munkát. "Kicsoda Pintér Sándor, hogy megmondja nekünk, hogy mit csinálhatunk, amíg nem hágjuk át a törvényeket" - mondta tudósítóinknak a Jobbik helyi képviselője, majd egy leszakadt Opellel elindultak az éjszakai bevetésre. A cigánybűnözés megfékezésének indokával indított jobbikos rendteremtést a belügyminiszter sem tudta leállítani. És ez csak az egyike volt furcsa tapasztalatainknak.

Nyomát sem találtuk a Jobbik által vizionált polgárháborús állapotoknak, a "magyar embereket mérgező fekete kórnak" Hajdúhadházon. Bár a kelet-magyarországi kisvárosban hétfő óta járőrözik kétszáz gárdaruhás jobbikos, nem feszültek pattanásig az idegek, nem néztek farkasszemet a járőröző szélsőjobbosok meg a cigányok, és a cigányok sem kezdtnek éhségsztrájkba.

A munkanélküliségtől sújtott városban az eddigi néhány helyett közel száz rendőr teljesít szolgálatot. Igaz, szerda éjjel nem a betörőket, hanem a járőröző vannabi csendőr jobbikosokat ellenőrizték. Az intenzív rendőri jelenlét tétova válasz lehetett a jobbikosok ellenszegülésére. Miközben ugyanis Pintér Sándor délután örömmel jelentette be: "Bizton mondhatom, hogy ilyen jellegű járőrözés, mondvacsinált törvényesség mögé bújva nem lesz Magyarországon", a Jobbik kikérte magának a belügyminiszter szavait, és folytatta a rendteremtésnek nevezett akcióját. Azt csak éjjel fél 11-kor szakították meg, amikor Rubi Gergely jobbikos országgyűlési képviselő szerint 12 órás jutalompihenőt kaptak. A járőrözést csütörtök délelőtt fél 11-kor újrakezdik, és várják Vona Gábort is.

A zavaros helyzet egyébként jól jellemzi Hajdúhadház kusza erőviszonyait. Itt minden fél tart a másiktól, mindenkinek megvan a maga sérelme, de ezekről mindenki csak a sajátjaival beszél, párbeszéd nincs.

Az önkormányzat sajtótájékoztatót tart, anélkül, hogy egyeztetne a romákkal és a jobbikosokkal. A gárdaruhások járőröznek, anélkül, hogy beszéltek volna a megfékezni akart cigánysággal, vagy tárgyaltak volna a polgármesterrel. A "magyarok" féltik ingóságaikat, de nem alkalmaznának cigányokat. A romák pedig nem tudják, mit akar az önkormányzat, és mit várnak tőlük a jobbikosok.

Hazaküldik a keretlegényeket

Hajdúhadház szerdán egy álmos kisváros átlagos tavaszi napját élte, amit még az sem zavart meg, hogy a csomópontokban fekete, ál-golyóállómellényt, bakancsot és a nyilasokéra emlékeztető fejfedőt viselő csoportok állnak.

Fotó: Huszti István

Cigányok, nem cigányok egyaránt csendesen fogadták el, hogy a Jobbik félkatonai szervezete elfoglalta városukat.

A Jobbik politikai játszmájával magyarázta a hajdúhadházi romaellenes megmozdulást a város polgármestere, Csáfordi Dénes és a terület önkormányzati képviselője, Tasó László is.

A Jobbik civil szervezete, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület a párt országgyűlési képviselőjének, Rubi Gergelynek a felhívására kezdett kéthetes járőrözésbe a városban. A képviselők hangsúlyozták, az egyesület tagjai nem polgárőrök. Egyenruhájuk, militáns megjelenésük egyértelművé teszi, hogy a feloszlatott Magyar Gárda utódszervezeteként működnek.

Tasó László szerint "a város problémáit csak súlyosbítják az ország minden részéből idesereglett, a gárda formaruhájához hasonló öltözékben masírozó egyenruhások. A gárdaruhások aztán hazamennek, de a problémákat nekünk kell megoldani"

"Ez színjáték, bohóckodás. A forgatókönyvet pedig Budapesten írják, amihez a Jobbik helyi statisztákat próbál bevonni" - mondta a szerdai sajtótájékoztatón Csáfordi.

Tasó szerint - aki egyébként kommunikációs tanácsadóként is működött a helyszínen, és újságírói kérdés esetén félhangosan súgta a válaszokat a polgármesternek - elmondta: Hajdúhadház közbiztonságának állapota nem indokolja a jobbikosok megfélelmlítő jelenlétét.

Adatai szerint az utóbbi hónapokban csökkent a bűncselekmények száma. A vagyon elleni bűncselekményeké például 40 százalékkal. 2009 és 2010 közt is csak csekély mértékű emelkedést tapasztaltak, 703-ról 706-ra nőtt a bejelentett esetek száma. A képviselő ugyanakkor elismerte, hogy a kisebb, de a mindennapi életet megkeserítő bűnesetek egy részét jellemzően be sem jelentik.

Csáfordi Dénes és Tasó László

Tasó karakán módon a település azonnali elhagyására szólította fel a polgárőregyesület tagjait. De elmondta a kötelező fideszes mantrát, miszerint a helyzet az elmúlt nyolc év kormányzása miatt vadult el.

A nyílt kiállás erejét csökkenti még, hogy kiderült: a polgármester nem egyeztetett az ügyben a cigány önkormányzat tagjaival, így a problémák közös megoldására sincs lehetőségük.

Sokak sérelme volt, hogy a polgármester bérbeadta az önkormányzat vendégházát a jobbikosoknak. Igaz, Rubi Gergely húsz politikus látogatására hivatkozva foglalta le az önkormányzati vendégházat, de a lapokból tudható volt, és a városban sem volt titok: Rubi állítása nem volt igaz, a vendégházban gárdistaruhás rohampolgárőrök laknak. A polgármester szerint ugyanakkor nincs jogalapja annak, hogy elutasítsa a jobbikosok kérését. Megjegyezte azt is, hogy magánemberként is kiadta volna az egyesületnek a szállást.

A romák munkát szeretnének

Nem volt igaz az az állítása sem, hogy az állami épületről eltávolíttatta a kirakott árpádsávos zászlót. A szélsőjobb szimbóluma látogatásunkkor is kinn volt.

Egyeztetés a semmiről

Semmi beleszólásuk nem volt az ügyek alakulásába a cigányság képviselőinek. A kisebbségi önkormányzat elnöke, Rostás Zsigmond kedden egy külön megbeszélésen vett részt a jegyzővel és a polgármesterrel, ahol határozatot hoztak arról, hogy a gárdaruhások nem járőrözhetnek a cigányok lakta utcákban. A félelemkeltés ellen aláírt papír azonban nem csak azért volt nevetséges, mert megfogalmazásakor a jobbikos szervezettől nem volt jelen senki, és később sem küldték el a nekik szánt dokumentumot, hanem azért is, mert a polgármester szerint nekik nincs lehetőségük érvényt szerezni a megállapodásnak. Hivatalosan ugyanis nem a gárda, hanem egy civil szervezet masírozgat a városban, és ellenük nem léphetnek fel, állította.

A jobbikos Rubi Gergely hívta az egyesületet

Rosta Zsigmond elmondta, hogy a cigányok félnek a városban, mivel "a katonaruhás alakok egyeseket a nyilasokra vagy a gárdistákra emlékeztetnek." De az áldatlan helyzet ellenére azt javasolták, hogy álljanak el a kilátásba helyezett éhségsztrájktól. A probléma megoldásáról kérdezve a képviselő a munkanélküliség felszámolását jelölte meg. A 14 ezres városban ugyanis kétezer munkanélküli van, jó részük roma. A városban ráadásul nincs szakmunkásképzés, és a legtöbb cigánynak nincs lehetősége arra, hogy fizesse a gyerekei utaztatását, vagy hogy más helyre költözzenek.

Félnek a cigányoktól, de sajnálják is őket

"Én fideszes vagyok, de nyugodtabban alszom, hogy itt vannak a gárdisták" - mondta az egyik kocsma üzletvezetőnője, amivel egyrészt rávilágított, hogy az emberek annak látják a polgárőröket, amik, gárdistáknak. Másrészt pedig kiderült, hogy a képlet bonyolultabb, mint látszik. A kocsmárosnő bűnügyek egész sorát idézve indokolta, hogy miért van szükség a masírozásra.

Amikor a saját tapasztalatairól kérdeztük, kiderült, hogy az eseteket csak hallotta, neki három rossz tapasztalata van. Egyszer egy cigánygyerek támadott rá a kocsmában, de nem vitt el semmit, a gyereket viszont az eset után intézetbe zárták. Másik alkalommal a fát a kerítésére döntötték a cigányok, és amikor ezt sérelmezte, megfenyegették. A legsúlyosabb eset az volt, amikor "ellopták a kasszából a bevételt, amikor kimentem gázért. Mondjuk az meg egy magyar volt."

A nő ekkor váratlanul megjegyezte, hogy nem a bőrszín számít, hanem hogy ki milyen ember. Sőt, együttérző hangot ütött meg, amikor az intenzív rendőri jelenlét veszteseiről beszélt. "Egy nénit egy ölnyi fáért, amit az erdőben szedett, húszezer forintra büntették a rendőrök. Szegényeknek nincs munkájuk, hát miből vegyenek fát? Nem gyűjtenének fát, és sokan nem is lopnának, ha lenne munkájuk.

"Felvennének egy cigányt csaposnak, ha jelentkezne?" - kérdeztem, amire egyenes választ kaptam. Nem.

"Mindenkinek jobb, hogy itt a gárda" - tett hitet az önbíráskodás mellett még két megkérdezett hajdúhadházi, akik kérdésünkre, hogy szerintük miért lopnak, szintén azt válaszolták: mert nincs munka a környéken.

A faluban egyébként nem csak a paramilitáris szervezet, hanem a rendőrök intenzívebb jelenléte is látványos volt. Meglepő módon a rendőrök leginkább a gárdisták faluvégi főhadiszállása körül járőröztek. Egy jól szituált férfi szerint eddig az volt a baj, hogy "egyetlen kocsival láttak el három települést, most viszont annyian vannak, hogy unalmukban bicikliseket büntetnek sorba."

Egy roma a beszélgetésünket hallva 10 ezer forintról kiállított csekket lobogtatott meg, amit azért kapott, mert nem volt a kerékpárján prizma.

Politikailag korrekt szélsőjobbosok

A jobbikos rohamegyesület vezetői politikai korrektségi kurzuson vettek rész, állapítottam meg, amikor a főhadiszálláson a taktika után érdeklődtem. "Nem járőrözünk a romák által lakott utcákban - fogalmazott a sajtósuk olyan pedánsan, mint egy LMP-s képviselő. - Nem az a célunk, hogy provokáljunk."

Ha korábban nem látjuk, hogy a vasútállomásnál szétvetett lábbal álló, szúrós szemmel a cigányok után néző keretlegények sorfala közt kell elvonulnia az utazóközönségnek, bedőltünk volna a békés és biztonságos jövőért munkálkodó sajtósnak.

Sorfal a pályaudvar előtt

Rendvédelmi tevékenységük csodás hatásáról mesélt a keretlegényeket a városba hívó jobbikos képviselő. "A célunk az, hogy ne csak két rendőr, egy kocsi jusson három településre. - mondta Rubi Gergely. - Ha valahol történik egy baleset, rendőr nélkül marad a környék." - ismertette a problémák okát. Szerinte a polgármester hamis adatokat adott meg, és a környéken napi 10-15 betörés van, a falopások pedig milliós nagyságrendűek.

Fellépésüknek köszönhetően drasztikusan visszaesett a bűnesetek száma, újságolta, fát például alig lopnak. "A fűtőanyag iránti érdeklődés visszaesése nem a tavasz beköszöntével magyarázható?"- kérdeztem, amire a tényeket új megvilágításba helyező választ kaptunk: a szervezet állítólag már október óta védi a rendet a városban. Aktivitásukról azonban a jobbikosokon kívül nem tudtak a megkérdezett helyiek.

A városban sokan hallottak viszont az előző esti sikerükről, amikor is két betörőt fogtak el. Rubi szerint rajtaütöttek a roma betörőkön, és feltartóztatták őket a rendőrség érkezéséig. Egy másik verzió szerint viszont a helyi polgárőrök érték tetten az elkövetőket, akik nem is romák voltak, és a Jobbik helyszínre érkező alakulata csak lenyúlta az ügyet. A szélsőjobb által az esetről mutatott film nem igazítja el az érdeklődőt: a felvételből annyi derül ki, hogy a gárdisták jelen voltak, amikor a rendőrök bilincseltek.

Visszatérve a masírozás céljához azt tudakoltuk, az intenzív rendőri jelenlét az, amit a Jobbik el akar érni? "Intenzív egyenruhás jelenlétet akarunk" - helyezett hangsúlyt az egyenruhás kifejezésre a jobbikos.

"Próbáltak beszélni a cigányok képviselőivel?" "Nem érdemes velük beszélni, próbáltuk, de nem lehet velük."

Úgy néznek, mint a farkasokra

"Mi örülünk, hogy itt a gárda. Az féljen, akinek félnivalója van" - mondta a helyi cigányvajda, Lakatos László. De szinte szó szerint ugyanezt mondta több, a cigánysoron megkérdezett is. Csak néhány mondat után jöttek elő a félelmeik és a bizonytalanság. "Ide jönnek a gárdások az ország minden részéből és szabadon járkálhatnak. De mi lenne, ha fognék száz cigánygyereket és felmennénk Budapestre? Még aznap börtönbe zárnának mindnyájunkat."

"Láttak az utcában gárdistákat, provokáltak valakit, kötekedtek?" - tudakoltam az egyik cigányok lakta utcában. "Csak elmennek előttünk, nem szólnak semmit, de úgy néznek, mint a farkasokra. - mondta egy rózsaszín házból kijövő nő - És mi mit csináljunk? Inkább adjanak munkát. Az utcában egyetlen embernek van munkája, a többiek közmunkáért kapnak pénzt."

"Mi itt mind a Fideszre szavaztunk, bíztunk bennük, de csak elvettek tőlünk. - folytatta a férje. - Nyolc helyett csak négy óra a közmunka, fele annyi a pénz, és ketten egy családból nem is kaphatnak segélyt. Hogy lehet így megélni? Tessék, neki 11 osztálya van, és itt van munka nélkül" - mutat a egy lány után, aki visszfordulva odakiabálja nekünk: "Elmenni sem lehet innen. Debrecenben van munka, betelefonálok, behívnak, de amikor látják, hogy cigány vagy, már betelt az állás."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!