Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Ledemokratázta Lázár Jánost Mesterházy

2011.04.18. 17:01
Mesterházy illegitim alkotmányról, Kovács László nemzetközi botrányról beszélt az alaptörvény mai elfogadásakor. Az MSZP a parlamenti ülés idején, a Szikra moziban gyűlt össze értékelni az alkotmányozás folyamatát.

A 11 órára meghirdetett kezdéshez képest némi csúszással indult a szocialisták Szikra moziban megrendezett részországgyűlése, mivel váratlanul nézők jelentek meg, ezért székeket kellett behozni. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója a rendezvényt azzal nyitotta, hogy a mai részországgyűlésen többről lesz szó, mint a korábbiakon. Így is történt. A párt neves politikusai is szép számmal eljöttek. Többek között megjelent Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kovács László, Kiss Péter, Molnár Gyula, Lendvai Ildikó és Lampert Mónika is.

„Magyarországon rendkívüli állapot van, azért vagyunk ma a Parlamenten kívül, mert ami az ország házában történik, ellentétes a demokráciával” – ezt már Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke mondta. Hozzátette, a Fidesz-KDNP kivonult a parlamentarizmusból, intézményesíti a megosztottságot, és azt belefoglalja az alkotmányba.  Szerinte Budapesten minden idők legnagyobb megszorító költségvetését fogadták el. „Mától adott a feladat, új társadalmi koalíciót kell építeni, és azért dolgozunk, hogy a pártalkotmány ne élhesse meg a negyedik születésnapját” – fejezte be beszédét Horváth.

Fidesz káderek

Mesterházy Attila szerint az alkotmányt elfogadásának pillanatától illegitimnek és ideiglenesnek kell tekinteni, ugyanis nem törekszik nemzeti konszenzusra, kiiktatja a hatalom ellensúlyait, és csak egy politikai párt érdekét tükrözi. „Az új alkotmány bebetonozza a Fidesz kádereit az elkövetkező évekre, múltba fordul, a Horthy korszakot idézi” – mondta a párt elnöke.

A pártelnök szerint Orbán autoriter és antidemokratikus módon irányítja a Fideszt, és így akarja irányítani az országot is. Mesterházy megfogalmazott egy tanulságot is: szerinte a Fideszben vannak neves - itt megemlítette Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Rogán Antalt - és név nélküli demokraták, ám ők csak asszisztálnak. Mesterházy emiatt gyávának és megalkuvónak nevezte azokat, akik nem mernek kiállni Orbán elé, és azt mondani neki, eddig és ne tovább! „Történelmi bűn hallgatásuk” – tette hozzá. Beszédének zárásaként kijelölte, hogy mi a dolgunk: tiltakozzon az Orbán által meghirdetett politikai rendszerváltás ellen.

Decivilizációs korszak

Fleck Zoltán jogszociológus civilizációs visszalépésként definiálta az új alkotmányt. „Az elmúlt húsz év tanulási folyamata meg fog most szakadni, a civilizációs folyamat visszafordult, és ennek az alkotmány lesz a legfőbb támasza. A mostani periódust pedig olyan átmeneti időszaknak kell tekinteni, amely rövidebb lesz az elmúlt 20 évnél” – fogalmazott. A jövő legnagyobb feladatát abban látja, hogy hogyan tudjuk leváltani az alkotmányt.

Bárándy Gergely reményét fejezte ki, hogy a jövőben egyetlen pártnak sem lesz kétharmada. Nem nevezte nevén, de szerinte a mostani parlamentben két demokratikus párt van, ugyanakkor a Fidesz és KDNP soraiban is vannak józan politikusok, akiket az orbáni antidemokrácia elnyom. A képviselő a baloldal feladatát az elégedetlen társadalmi csoportok összefogásában látta.

Botrány lehet belőle

A Fideszben létrejött egyeduralmat példátlan centralizációként értelmezte Boros László jogszociológus, amit az alkotmány is bebetonoz. Az alaptörvényben a korona és a köztársaság együttes említését szellemi zagyvaságnak nevezte. „Demokratikus eszközökkel nem lehet megdönteni a mostani hatalmat” – tette hozzá.

Kovács László szerint a médiatörvényhez hasonló nemzetközi botrány alakulhat ki az alkotmány körül is. Az MSZP alelnök hozzátette: az alkotmánynak az állampolgárok jogait kell védeni, és nem az államot. Példátlannak nevezte, hogy egy jogállamban a demokrácia lényegét jelentő fékeket és ellensúlyokat lebontják.

Nyilatkozat

A közel két és fél órás rendezvény zárásaként politikai nyilatkozatot fogadtak el a köztársaság védelméről, amelyben a szocialisták felsorolják, számukra mit jelent a köztársaság. Többek között a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a sokszínűség eszménye mellett kezdeményezik, hogy április 18-a a Magyar Köztársaság védelmének napja legyen. Majd a jelen lévő frakciótagok megszavazták, hogy a nyilatkozatot a parlament elé terjesztik.