Sólyom a Nemzeti Színházhoz hasonlította az új alkotmányt

"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" – mondta Sólyom László a Heti Válasznak adott interjúban.

A volt államfő ugyanakkor "nevetséges próbálkozásoknak" minősítette azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. Hozzátette: az efféle mondvacsinált ügyeken túl valódi bajok is vannak az új alkotmánnyal, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".

Ilyen súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást.

"Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" – fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították.

Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt. "Nagyúri nagyvonalúsággal belátást, nyitottságot és rugalmasságot tanúsíthatott volna a többség, a kisebbség pedig – a közös jövőről lévén szó – felülemelkedhetett volna pillanatnyi politikai szempontjain. Nem ez történt."