16 év fölött mindenki beleszólhat a szociális konzultációba

Nagy siker volt az alkotmányozást megelőző, kérdőíveken folytatot konzultáció - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Most a mindennapi élet legfontosabb kérdéseiről szeretnék megkérdezni a polgárokat. "A kormány nem az emberek feje fölött akarja meghozni a fontos intézkedéseket, de a döntés felelősségét természetesen neki kell vállalnia" - hangsúlyozta Szijjártó.

A kérdőíven 10 kérdés szerepel, melyek mindegyikére 3-4 válaszból közül lehet választani. Ezeket hamarosan postázzák, és már a jövő hét közepén megtalálhatók lesznek a postaládákban. A levelet nemcsak a választópolgárok, hanem a 16 évnél idősebbek is megkapják. Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy egyrészt nekik is vannak gondolataik, van véleményük, másrészt azok azok az ügyek őket is érinteni fogják, amelyekről a kérdések szólnak.

Az első kérdés arról szól: be kellene-e vezetni a védett kor intézményét Magyarországon. Aki 55 éves elmúlt és elveszíti a munkáját, annak jelenleg alig van esélye az újrakezdésre. Ha a védett kort bevezetnék, akkor a jövőben senkit nem lehetne alapos fegyelmi indok nélkül elbocsátani.

A második kérdésben arra keresik a választ, hogy korlátozza-e az állam a közműszolgáltatók (víz, szemét, csatorna, gáz, villany és fűtés) extra profitját. A kormány ezzel akarja megakadályozni azt, hogy a rezsiköltségek az egekbe szökjenek, az emberek tömegesen váljanak fizetésképtelenné.

Arra is kitérnek, hogy az állam segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse-e a munkanélkülieket, vagy hogy a szociális segélyt a rászorulók ne pénzben, hanem alapvető szükségleti cikkekben, pl. élelmiszerben kapják meg.

Két kérdés is foglalkozik a  devizahitelesek problémájával: az egyik azt kérdezi, nyújtson-e segítséget a bajbajutottaknak az állam; a másik pedig arra vár választ, hogy ismét lehessen-e felvenni deviza alapú lakáshiteleket.

Szintén két kérdés foglalkozik a nyugdíjjal: az egyik arra kérdez rá, hogy több nyugdíjat kapjanak-e azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek föl; a másik lényege, hogy a nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket vegyék-e figyelembe, vagy inkább a jövedelem arányában állapítsák meg a járandóságot.

A gyógyszergyárak lobbijának megtörése is kérdés: itt arra kiváncsiak, megtörjék-e a gyógyszergyári lobbit, hogy azok extra profitjuk érdekében ne tudjanak drágább gyógyszereket erőltetni a betegekre.

Az utolsó kérdésben az oktatási rendszer reformjára kérdeznek rá: csak azokat a képzéseket támogassák-e államilag, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni.

A kérdések kipostázása a szóvivő szerint 750-800 millió forintba fog kerülni, vagyis nagyjából ugyanannyiba, mint az alkotmányozásnál.