Az MSZP-sek 40 százalékára nincs bizonyíték
További Belföld cikkek
- Miért téma egy politikus nyaralása? Addig biztosan nem, amíg „le nem bukik”
- Marad a tavasznak beillő tél, de a szél begombolja a kabátokat
- Gyurcsány Ferenc: Ha Magyar Péter magáénak akarja az országot, akkor csöbörből vödörbe kerülünk
- Varga Judit több mint 2 millió forintot keres a Miskolci Egyetem akadémiáján
- Két év alatt több mint 132 millió forintot költöttek Nagy Márton külföldi útjaira
Harmincháromezer kétszáz, ez nem kérdés – mondta az Indexnek Mesterházy Attila, az MSZP elnöke arra a kérdésre, hogy hány tagja van a pártnak. „Lehet, hogy voltak olyan helyek az országban, ahol megpróbáltak trükközni a tagkönyvekkel, de azóta mindenhol megtörtént a tagrevízió. Volt olyan szervezet, ahol egy év alatt hétszer is.”
A taglétszám néhány nap alatt vált a párton belüli csatározások kulcskérdésévé. A pártvezetéssel szemben álló exminiszterelnök, Gyurcsány Ferenc április végén olyan kezdeményezéssel állt elő, ami még a soron következő, 2012-es tisztújítás előtt megváltoztathatja a hatalmi viszonyokat. Gyurcsány pártszavazást javasolt arról, hogy alakítsák át az MSZP vezetőválasztási rendszerét. A szisztémából kiiktatnák a két évtizede használt küldötti rendszert, és párt tagságára bíznák a pártelnök, illetve a helyi vezetők megválasztását.
A közvetlen választáshoz azonban pontos adatok kellenek. De ugyanúgy pontos adatok kellenek a közvetlen választásról rendezett pártszavazás lebonyolításához is.
A kampány indításakor Gyurcsányék is elismerték a 30 ezret meghaladó létszámot, a 10 százaléknyi támogatói aláírások gyűjtésekor a háromezres számot tűzték ki célul. Az aláírásgyűjtés végül abbamaradt, mert az MSZP parlamenti frakciója a múlt héten inkább belement, hogy megvalósítsák a volt miniszterelnök kezdeményezését.
Az elmúlt napokban kiadott hivatalos közlés szerint az MSZP-ben 33 200 tagot tartanak nyilván. A pártvezetés az MTI megkeresésére adta ki a számot, amely azt tanúsíthatja, hogy a szocialistákat egyáltalán nem viselte meg a tavalyi év két súlyos választási veresége, és most is annyian vannak, mint Pápa teljes lakossága.
Az MSZP adataiból azonban kiszámolható az is, hogy tagsága nagy részének létezése nem igazolható tagdíjbefizetéssel. Az alaptagdíj a szocialistáknál havi 200 forint. Ezt az összeget azok fizetik, akik nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, vagy fizetésük nem haladja meg a minimálbért. A magasabb jövedelműek több pénzzel járulnak hozzá a párt költségeihez.
Az Állami Számvevőszéknek bevallott tavalyi 46 millió forintos tagdíjbevétel alapján arra lehet következtetni, hogy legfeljebb 19 ezer fizetős tagja van a pártnak.(Ha sokan többet fizettek a havi alapdíjnál, akkor a szám jóval kisebb is lehet.) A többieknek vagy nincs pénze, vagy nem akarnak már áldozni az MSZP-re, esetleg egyáltalán nem is léteznek.
Az Index kérdésére több ismert MSZP-s is elismerte, túlzásnak tartja a 33 ezres létszámot, különösen ha összeveti a kétharmados győzelmet produkáló Fidesszel, amely 40 ezer tagot vallott be a 2010-es választási évre. Az aktív tagság nagyságáról nagyon széles skálán mozognak a találgatások. A Gyurcsány-drukkerek között volt olyan is, aki azt állította, hogy a néhány hónap alatt összegründolt Demokratikus Platform már többségben van az MSZP-n belül.
A Magyar Nemzet néhány napja 4 ezer főre tette a volt miniszterelnök szervezetéhez csatlakozókat, a platformban viszont azt mondják, már bőven meghaladták azt a létszámot.
Mesterházy Attila szerint a tagdíjszámítás alapján hiányzó 14 ezer tagra leginkább az lehet a magyarázat, hogy késtek a befizetéssel. A pártelnök elismerte, hogy tagdíjak nyilvántartásával baj van. A befizetéseket a helyi szervezetek könyvelik, és használják, nem kerülnek központi számlára, ezért nehéz az összesítésük. Mesterházy állítja, már maga is javasolta, hogy változtassák meg a rendszert, és hozzanak létre központi, vagy legalább megyei számlát, amivel egyszerűsíthetnék, és átláthatóvá tehetnék a nyilvántartást. „Az alapszabály azonban másképp rendelkezik, ezt már 20 éve nem sikerült módosítani” – mondta az MSZP-elnök.
Az aktív párttagok mindenesetre urnás szavazással dönthetnek majd kérdésekről, ha a párt országos választmánya valóban zöld utat ad a kezdeményezésnek. Az alapszabály részletesen szabályozza, hogy a helyi pártirodákban öt napon át kell gyűjteni a szavazatokat.
A május 28-ra összehívott választmánynak minősített többséggel kell döntenie a kezdeményezésről, azaz a teljes választmány kétharmadának kell melléállnia. A pártvezetés pedig úgy döntött, hogy ha lesz pártszavazás, minél gyorsabban le kell zavarni: már június végére meg lehet az eredmény.