Lojalitás hiján is felmenthetőek a köztisztviselők

Ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. A jogvitákról a jövő év januárjától kormánytisztviselői döntőbizottság határozhat.

Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP támogatásával - 240 igen szavazattal, 97 ellenében - fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, amelyre mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mindkét esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. A jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.

A legtöbb rendelkezését tekintve június elsején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.
A szabályozás kimondja: méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha - akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül - olyan magatartást tanúsít, amely a beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Ez esetben a tisztviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy megismerje a felmentés indokait és védekezhessen velük szemben. Méltatlanságra hivatkozva a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (a méltatlan magatartás elkövetésétől számítva egy éven belül), bűncselekmény esetén annak elévüléséig lehet felmenteni a tisztviselőt, azonnali hatállyal.

Nem megfelelő munkavégzés miatt akkor bocsátható el a tisztviselő, ha nincs számára megfelelő másik munkakör, vagy ha azt elutasítja. Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő megszegi azon kötelezettségét, hogy feladatait "szakmai lojalitással köteles ellátni".

Adókedvezmény az államadósság csökkentéséért

A parlament hétfői döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba: a befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el azt.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el. Az alap létrehozásáról április elején döntött a  kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva, ugyanis az alapot egymillió forintos kezdőtőkével Rédly Elemér győri katolikus plébános indította.

A hétfőn elfogadott kormány-előterjesztés a befizetések után járó adókedvezményeket veszi sorra. Eszerint a személyi jövedelemadó (szja) alapja csökkenthető az alapba történt befizetéssel. Az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az összevont adóalapból le kell vonni a családi kedvezményt, és hozzá kell adni a külön adózó jövedelmek adóalapját. Ha az adott évben nem elég az adóalap a kedvezményhez, úgy legfeljebb további négy év kedvezménykerete is felhasználható erre a célra.

A társasági adónál költségnek számít majd az alapba történt befizetés. Az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva) az összes bevételt csökkenti a befizetés. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózóknál az ekhoalapból vonható majd le a kedvezmény, de csak csökkentett mértékben.