Még alkalmatlanok buktatják a gyerekeket

Lesz versenyképes adórendszer

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. március 8.

Ahol ígérte: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fóruma

Orbán Viktor vállalja, hogy ha pártja kormányra kerül, akkor a vállalatok adóterheit négy, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársak szintjére csökkenti, majd a későbbiekben valamivel az alá csökkenti. (MTI)

Teljesítés: 100%

Megadjuk a teljes pontszámot, mert bár azt, hogy egy adórendszer mennyiben versenyképes, nem tudjuk megítélni, de az adókulcsokat tényszerűen csökkentették. A vállalkozások a társasági nyereségadó (tánya) csökkentésének örülhetnek, itt a kedvezményes, 10 százalékos adókulcsot korábban százmilliós nyereségig, jelenleg pedig ötszázmilliós nyereségig vehetik igénybe. Másrészt viszont jöttek a válságadónak nevezett extraadók több nagyvállalati szektorban, amik például több bank eredményét mínuszba dobták. A személyi jövedelemadónál (szja) pedig a kormány által arányosnak becézett, valójában flat rate rendszert vezettek be, a korábbi kedvezményes adókulcsnál is alacsonyabb, 16 százalékos mértékkel (ami azonban a szuperbruttó miatt valójában 20,32 százalékot jelent).

Lesz adócsökkentés, illetve lesz nagyarányú adócsökkentés

Aki ígérte: Orbán Viktor, illetve Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9., illetve 2009. november 10.

Ahol ígérte: TV2, illetve ATV

"A tervezett adócsökkentés mértékét firtató kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt: "nagyon, amennyire csak lehet", illetve "lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra."

Teljesítés: 50%

Szigorúak vagyunk, Orbán Viktor adócsökkentési ígéretét nem tudjuk teljes mértékben teljesültnek tekinteni, hiába sugallja ezt a kormányzati propaganda. A kormány már az első Orbán-csomagba belefoglalta a személyijövedelemadó-kulcs egységesítését, és a 16%-os adókulcs papíron alacsonyabb, mint a korábbi kedvezményes, 17%-os kulcs, de a valóságban, az adójóváírások kivezetésével az alacsonyabb keresetűek ténylegesen többet adóznak, mint korábban.

Az adócsökkentéssel így ténylegesen csak az átlagnál jobban keresők jártak jól, ők viszont nagyon. A kormány amúgy két indokot szokott felhozni az adócsökkentésre. Egyrészt azt, hogy az így "arányosított" rendszer munkára ösztönöz, másrészt azt, hogy új munkahelyeket teremthet. A valóságban a második állítás egyértelműen hamis, az szja mértéke nem befolyásolja a munkahelyteremtést, azt legfeljebb a vállalati terhek, elsősorban a bért terhelő járulékok csökkentése befolyásolná. Az első állítás is legfeljebb részben igaz.

A legkívánatosabb állam leszünk az egész régióban

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 3.

Ahol ígérte: Frankfurtban, a legnagyobb német vállalkozói szövetség vezetői előtt

"Két-három év alatt Magyarország a többi közép-európai országgal összevetve a legkívánatosabb, a leginkább vonzó állam lesz nemcsak a németek, de egész Európa számára is. (...) Létre fogunk hozni egymillió munkahelyet. Vissza fogjuk szerezni a szavahihetőségünket, és két-három éven belül Magyarország ismét olyan kívánatos célpontja lesz a külföldi befektetéseknek, mint volt 10 évvel ezelőtt."

Teljesítés: 0%

A válság szele még körbelengi Európát, így arról nem beszélhetünk, hogy elképesztő mennyiségű befektetésre váró tőke keresné a helyét. A gond egyébként sem az eredmények hiánya, hanem az, hogy egy év alatt inkább elbizonytalanítani sikerült a befektetőket és a hazai vállalkozói szektort. A különadók, a visszamenőleges adók, mindezek váratlan, egyeztetés nélküli bevezetése, a bankadó fenntartásának lebegtetése, a magánnyugdíj-pénztári pénzek államosítása (még lehetne folytatni a sort) olyan totális bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményezett a magyar üzleti környezetben, ami nemhogy a legvonzóbb országgá nem tett bennünket, de a legtaszítóbbak közé kerültünk. Több cég ki is vonult, még többen lebegtettek hasonló lépést. Az igazi mérce a 2011-es versenyképességi lista lesz, a most publikált, 2010-es sorrend szerint mindenesetre vesztettünk öt helyet.

Nem vásárolhatják fel külföldiek a magyar földet

Aki ígérte: Semjén Zsolt

Amikor ígérte: 2010. február 17.

Ahol ígérte: Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatóján

"Bárhogyan is dönt az Európai Unió a magyarországi földvásárlási moratórium meghosszabbítása ügyében, a Fidesz-KDNP kormány mindenképpen megakadályozza, hogy a külföldiek földet vásárolhassanak Magyarországon."

Teljesítés: 80%

Választhattuk volna Ángyán József 2010. márciusi, egy mórahalmi gazdafórumon tett ígéretét is, a képviselő visszafogottabb volt, hiszen csak annyit ígért, a kormány kezdeményezi majd a moratórium meghosszabbítását. Ez megtörtént, sőt sikeresen lobbiztunk, Brüsszel 2014 áprilisáig meghosszabbította a derogációt, így jogi személyek és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok továbbra sem juthatnak magyar földhöz. A Semjén-féle harcos ígéret betartására így valójában nem is volt szükség.

Lesz lakásépítési támogatás

Aki ígérte: Mádi László országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 31.

Ahol ígérte: nyilatkozott az MTI-nek

Lényeg: A Fidesz 10 évre szóló lakáspolitikai tervet készít, ennek első lépése lesz a megígért adókedvezmény

"A 2011-re vonatkozó új szabályok kialakításakor már remény van arra, hogy adókedvezményt kapjanak az új lakások, akár a forgalmi, akár pedig a személyi jövedelemadóban".

Teljesítés: 0%

Tízéves program még lehet, adókedvezmény egyelőre nincs, a 2011-es adószabályok sem az áfában, sem az szja-ban nem nyújtanak kedvezményt az új lakások építőinek vagy vevőinek. Az új lakás vásárlását illetékkedvezmény segíti, de az eddig is megvolt, emellett a bizonyos lakáscélú hitelek törlesztői kaphattak öt évre – korábban korlátlan ideig – szja-kedvezményt, de ez a rendszer mostanra lényegében kifutott.

Nem lesz ingatlanadó

Aki ígérte: Cser-Palkovics András országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 21.

Ahol ígérte: közleményt adott ki

Lényeg: a Bajnai-kormány által 2010-től bevezetett, értékesebb ingatlanokra kirótt különadót a Fidesz eltörölné

"A leendő Fidesz-kormány egyik első lépése lesz ugyanis a vérlázítóan igazságtalan ingatlanadó eltörlése."

Teljesítés: 100%

Nincs, de még csak eltörölni sem kellett, legalábbis nem a Fidesznek. Cser-Palkovics András 2010. január 4-én ígérte meg, hogy a leendő Fidesz-kormány az egyik első lépésével eltörli „a vérlázítóan igazságtalan ingatlanadót”. Három héttel és egy nappal később aztán az Alkotmánybíróság beelőzött, amikor visszamenőleges hatállyal eltörölte a vagyonadóról szóló törvény lakóingatlanokra vonatkozó részét. Így mire a Fidesz kormányra került, nem volt mit eltörölni. Valószínűleg nem is lesz: szakértők már akkor azt mondták, hogy az Ab döntése az ingatlanadó végleges elkaszálását jelenti.

Lesz egymillió munkahely az agráriumban

Aki ígérte: Font Sándor országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 2.

Ahol ígérte: Domonyvölgyben, A közös agrárpolitika jövője című konferencián

"Egy új agrárpolitika ugyanakkor tíz éven belül egymillió új munkahely megteremtését teheti lehetővé."

Teljesítés: 0%

A KSH legutóbbi statisztikai jelentése szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat elnevezésű gazdasági ágazatban az idei első negyedévben összesen 70 600 embernek volt munkája (54 000 fizikai és 16 600 szellemi foglalkozásúnak). Ez nemhogy egymillióval – vagy bármennyivel – több lenne a tavalyinál, hanem kevesebb, nagyjából 3500-zal. Persze Font Sándor, amikor 2009 decemberében az új agrárpolitikáról beszélt Domonyvölgyben, akkor tíz évre ígérte az egymilliót, de ebből időarányosan teljesülnie kellett volna százezernek – ettől a számtól most éppen 103 500 fős az elmaradás.

Lesz buktatás

Aki ígérte: Pósán László

Amikor ígérte: 2010. március 2.

Ahol ígérte: Magyar Nemzet

Ígéret: Ha a Fidesz kormányra kerül, visszaállítja az osztályismétlés lehetőségét, és arra is engedélyt ad, hogy az iskolák eltanácsolhassák az intézményból a többieket bántalmazó vagy társaikat a tanulásban súlyosan akadályozó diákokat.

Teljesítés: 50%

Már a kormányalakítás után egy hónappal, 2010. július 5-én elfogadta az országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelynek alapján az 1-4 évfolyamon a tanár szülői beleegyezés nélkül is megbuktathatja a diákot. Az elsőst ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.

Bár a diákokat végső esetben most is ki lehet rúgni fegyelmi okok miatt az iskolából, a szabályokon szigorítanának. A viták miatt folyamatosan alakuló közoktatásitörvény-koncepció utolsó ismert verziója szerint például a jövőben ugyan a fegyelmi határozat ellen lehetne fellebbezni a fenntartónál, de a diákot már az elsőfokú döntés alapján ki lehetne rúgni.

Lesz több orvos és ápoló

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. február 9.

Ahol ígérte: TV2

"Növelni kell az orvosok és az ápolónők számát, és emelni kell a fizetésüket is, ugyanis a béreknek versenyképeseknek kell lenniük a ma elérhető külföldi ajánlatokkal."

Teljesítés: 0%

Az akarat önmagától nem válik valósággá. Orbán Viktor vágyálmával szemben ugyanis a valóság az, hogy 2010-ben több mint 1100 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt. Tavaly a végzős orvosok fele nem kezdte el a szakképzést, többségük azért, hogy inkább külföldön próbáljon szerencsét. A rezidensek az év végéig adtak ultimátumot a kormánynak. Ha nem emelik jelenlegi nettó 100 ezer forintos béreiket a nemzetgazdasági átlagkereset duplájára, tömegesen mondanak fel.

Kirúgják az alkalmatlan tanárokat

Aki ígérte: Sió László

Amikor ígérte: 2010. február 4.

Ahol ígérte: Népszava

"Minősítési rendszert vezetünk be az oktatásban, az alkalmatlannak bizonyult tanárokat elbocsájtjuk. A terv összhangban van a Sólyom László által életre hívott Bölcsek Tanácsa reformjavaslataival, amelyek között az alkalmatlannak ítélt tanárok fokozatos elbocsátása is szerepel."

Megjegyzés: Sió László oktatási szakértő a magánvéleményét közölte a csütörtöki Népszavában. Az általa elmondottak nem tekintendők a Fidesz hivatalos álláspontjának, mondta Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője.

Teljesítés: 2%

Persze, hogy magánvélemény volt, ki akarná kihívni a választások előtt a tanárok haragját. Ez az elképzelés régóta forgott közkézen fideszes berkekben, megfejelve azzal, hogy a minősítés az alkalmatlan tanárok elbocsátáshoz vezethet, és befolyásolhatja a tanárok fizetését is. A terv az iskolák poroszosítását és központi állami irányítás alá helyezését zászlajukra tűző kereszténydemokratáknak is tetszik. Ők is újra akarnak szakfelügyelőket. Azzal nyugtatják a háborgó pedagógusokat, hogy ez jó szándékú, segítésre orientált és tanácsadással egybekötött szakszerű ellenőrzés lesz. Mindez egyelőre csak terv.

Lesz még 200 milliárd a kórházaknak

Aki ígérte: Pesti Imre országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 30.

Ahol ígérte: Népszabadság

Lényeg: A költségvetést a választás után átírná az új kormány, hogy több jusson az egészségügynek

"A feladatok újrasorolásával, a belső tartalékok feltárásával a jelenleginél 200 milliárd forinttal több juthat a kórházaknak és a szakellátóknak, mint amekkora a jövő évi költségvetési törvényben szerepel".

Teljesítés: 20%

Ebből a pénzből egyelőre nem látszik semmi. Tavaly decemberben a kormány 27,5 milliárd forintot utalt át a kórházaknak. Ez a pénz csak az adósságok (kb. 40 milliárd forint) egy részének törlesztésére szolgált, és az egészségügyi ellátórendszer összeomlását akadályozta meg. Az Egészségbiztosítási Alap összkiadása 2010-ről 2011-re nem változott. A kórházakra fordított összeg 6 milliárd forinttal emelkedett 2011-re (557 milliárdról 563 milliárdra).

Mindehhez jön, hogy a Széll Kálmán-terv 2013-ra 120 milliárd forinttal akarja csökkenteni a gyógyszertámogatásokra fordított kiadásokat, igaz, úgy, hogy részben a gyógyszergyártók befizetéseit növelné. Az egészségügyi államtitkár gyakran beszél a belső tartalékok feltárásáról, de a kórházi szerkezetátalakítás csak az év végén indul el.

Lesz 30 százalékkal több pénz az oktatásra

Aki ígérte: Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő, a XII. kerület polgármestere

Amikor ígérte: 2009. december 21. 19:00

Ahol ígérte: Inforádió

Lényeg: Az oktatási intézmények nem a diákok, hanem a tanárok létszáma alapján kapnának állami támogatást. A kistelepülések teljes oktatási költségeit átvállalja az állam, hogy megmaradjanak a falusi iskolák.

"Ez 30 százalékos növekedést jelentene az oktatásra fordított összegben, és igazán nagy segítséget a kistelepüléseknek nyújtana."

Teljesítés: 2%

Bármilyen viszontagságos is a közoktatási törvény koncepciójának előkészítése, az körvonalazódni látszik, hogy az iskolák az önkormányzatoktól az állam fenntartásába kerülnek át, így a tanárokat is közvetlenül a központi költségvetésből fizetik majd. Pokorni nemrég ugyanezt a gondolatot fűzte tovább, amikor azt mondta: inkább kevesebb, de jobban fizetett pedagógus legyen. A bökkenő csak az, hogy az oktatás területét nem a Fidesz és nem Pokorni Zoltán irányítja, és a kereszténydemokrata államtitkárnak épp mostanra lett elege a Fidesz-alelnök folyamatos ötleteléséből és akadékoskodásából. Egyelőre nyoma sincs annak, honnan lenne 30 százalékkal több pénz az oktatásra. A tanári béremelés a ciklus végére várható, Hoffmann Rózsa államtitkár 200 ezer forintos kezdőfizetésről álmodozik. A közoktatásban eddig felvázolt elképzelések megvalósításához körülbelül 300 milliárd forintra lenne szükség.

Lesz MTI

Aki ígérte: Cser-Palkovics András országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2010. január 7.

Ahol ígérte: MTI

Lényeg: Az Index információi szerint a Fidesz vezérkara egyetért abban, hogy az MTI-re nincs szüksége az országnak, erre a cikkre reagált Cser-Palkovics egyértelmű ígéretével.

"A Fidesz nem szándékozik megszüntetni a Magyar Távirati Irodát."

Teljesítés: 100%

A Fidesz annyira nem szüntette meg a Magyar Távirati Irodát, hogy ingyenessé tette, május közepétől egy gyors netes regisztráció után bárki elérheti a hírügynökség híreit, amiért tavaly még súlyos pénzeket fizettek a médiacégek. Az ingyenes MTI rögtön leuralta a piacot, hiszen május végén az egyetlen valamirevaló konkurens, a Független Hírügynökség bejelentette, érdeklődés hiányában inkább megszűnik.

Az MTI ráadásul megőrizte viszonylagos függetlenségét a közmédiák összevonása után is, a dolgozókat nem irányították át az új cégbe, az MTVA-ba, ráadásul a távirati iroda felügyeli a teljes közmédia hírgyártását is. Mindez az előző kormány alatt már elnökhelyettesként dolgozó, most elnökké előléptetett Belénessy Csaba érdeme: sokak szerint ő a közmédia valódi ura, nemcsak az MTI-t, a televíziós híradókat gyártó hírcentrumot is felügyeli, és nagy befolyása van a műsorgyártást végző, vagyis a nagy költségvetéssel gazdálkodó MTVA-ra is.

Lesz pénze az MTV-nek

Aki ígérte: Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere

Amikor ígérte: 2009. december 3. 12:30

Ahol ígérte: Szeged, Megyeháza, 113-as terem

Lényeg: Miután az MTV-ből kirúgták a Napkeltét, MSZP-s képviselők javaslatára nagyon sok pénzt elvettek a tévé 2010-es apanázsából

"Az új kormány egyik első feladata kell hogy legyen az MTV helyzetének rendezése."

Teljesítés: 75%

A kormány a médiatörvény szövegezésével párhuzamosan rögtön nekilátott a közmédiák összevonásának, a Duna Televíziót, az MTV-t, a Magyar Rádiót és az MTI-t megzabáló új szuperközmédia pedig jelentős anyagi támogatást is kapott. A Gyurcsány-kormány utolsó évében még közel 20 milliárd forintot szórtak el az MTV fenntartására, a sugárzási díj közel 8 milliárdos költségét már nem is számolva, ez a Bajnai-kormány alatt tavaly 12 milliárdra csökkent, mivel az akkori miniszterelnök szerint az MTV csak szórta a pénzt. Persze a döntés hátterében az állt, hogy Medveczky Balázs akkori megbízott MTV-elnök kidobta az MTV-ből a Napkeltét, és egyébként is a közszolgálatban megszokottól eltérően már a kormányváltás előtt finoman jobbra hangolta a csatornát.

Ennek jutalmaként Medveczky most az MTV vezérigazgatója, igaz, álma nem valósult meg: nem az MTV alatt egyesültek a közmédiák, ráadásul az MTV mindössze néhány tucat fős céggé zsugorodott, az emberek többsége már a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) dolgozik. A Fidesz a közmédiarendszerbe minden eddiginél több pénzt pumpált, idén 64 milliárdot költhetnek el, de azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi jut az MTV műsorainak készítésére. Az biztos, hogy a rendszer hatékonysága egyelőre csökken, a nézettség zuhan, a költségvetés nő.

Lesz értékálló nyugdíj

Aki ígérte: Szijjártó Péter országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. január 9. 13:00

Ahol ígérte: Budapest, Képviselői Irodaház

„A Fidesz olyan gazdaságpolitikát folytat majd, amellyel meg lehet őrizni a nyugdíjak reálértékét”

Teljesítés: 110%

A Fidesz ezzel valójában semmi különöset nem ígért, csupán azt, hogy a nyugdíjakat minden évben emeli az inflációnak megfelelően. A nem túl bőkezű vállalást a kormány túlteljesítette, a 3,5 százalékra becsült inflációnál nagyobb, 3,8 százalékos nyugdíjemelés volt idén januárban. Akik nem tavaly, hanem korábban mentek nyugdíjba, 4,4 százalékos emelést kaptak. Ezzel az átlagos nyugdíj 84 ezer forintról 87,7 ezer forintra nőtt.