Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Gyilkolja Méhkeréket a spanyol uborka

2011.06.11. 12:29
Méhkeréken szinte mindenki az uborkából él. A spanyol uborka rossz híre nagyon betett nekik is, sokan azon gondolkoznak, hogy felszámolják ültetvényeiket. A németországi tévhiteknél is nagyobb bajt okoz nekik, hogy a spanyol uborka olcsóbb, mint az övék. Az EU-tagság évtizedes virágzásnak vetett véget.

„Amikor 2000-ben Orbán Viktor itt járt, meg volt döbbenve, hogy mennyire rendben van ez a falu” – emlékezett egy uborkásgazda a hőskor végére a Békés megyei Méhkeréken.

Nehéz most eladni az uborkát. Fotók: Barakonyi Szabolcs

A falut kétszeresen fojtogatja a spanyol kígyóuborka. Egyrészt Magyarország EU-csatlakozása óta rontja a méhkerékiek életét, másrészt az elmúlt két hétben rövid távon is hatalmas bajt okozott.

A spanyol uborka hosszú távon azzal tör borsot a gazdák orra alá, hogy olcsó. Rövid távon pedig azzal, hogy elterjedt róla, gyilkos hasmenést okozott. Az már nem sokat segít a méhkeréki gazdákon, hogy azóta kiderült, nem az uborka okozta a németországi járványt. És bár a magyar uborkáról még csak tévedésből sem mondta soha senki, hogy veszélyes lehet, a pánik átterjedt a magyarországi fogyasztókra is.

A spanyol uborkától frusztrált méhkerékiek most abban bíznak, hogy a hasmenéses botrányt hosszabb távon a javukra fordíthatják. A rájuk irányuló figyelmet kihasználva arról győzködik a politikusokat, hogy ravasz eszközökkel szorítsák ki a külföldi uborkát a magyar piacról.

Fóliák a határon

Több a fóliasátor, mint a ház

Méhkerék 5700 lakosú település Békés megyében, Nagyszalontával szemben, a román–magyar határ innenső oldalán. Tíz éve az itt élők 74 százaléka román nemzetiségűnek mondta magát, ez a legnagyobb román többségű település Magyarországon. Az ortodox templom tornyából jól látszik, hogy a község nagy részét fólia borítja. Szinte mindenki zöldségtermelésből él Méhkeréken. A fóliák alatt pedig leginkább uborka nő. Itt terem a hazai kígyóuborkák fele.

A legtöbb a legrosszabbkor

Uborkát kétszer lehet betakarítani egy évben. Az első szezon éppen egy-két hete érett be. „Harminc éve van uborkám, de ilyen jó termés még sosem volt” – mondta egy idős gazda az Indexnek. Mindezt nagyon szomorúan. Ugyanis éppen a betakarítás idején jött a hír Németországból, hogy az ottani hatóságok szerint uborka okozott halálos járványt. A magyar vásárlók azonnal elfordultak a magyartól is. A felvásárlók azt mondták a gazdáknak, „ne hozz egyetlen kilót se”.

Évtizedek óta nem termett ennyi uborka

Másfél hét után szerdán kezdett magához térni a piac. Eddigre részben világos lett, a magyar uborkát soha senki sem vádolta azzal, hogy bármi bajt okozhatna, másrészt a német hatóságok rájöttek, a spanyol ellen sincs bizonyíték, inkább talán a német babcsíra okozta a járványt.

A nagy készletek miatt azonban most sem megy jól az uborka, ezen a héten is csak az önköltségi ár alatt lehetett eladni. Csütörtökön kilónként 20-30 forintért vették át Méhkeréken a nagykereskedők az árut, miközben az önköltség 60 forint körül van.

Osztottak

A méhkeréki gazdák az idei gazdag termésből ajándékoztak bőven állatkerteknek, árvaházaknak, felhasználták takarmánynak. Harminc tonnát kiosztottak ingyen egy békéscsabai parkolóban a hét elején. Ahhoz képest, hogy az indokolatlan pánik lenullázta a bevételeiket, az ingyen adott irdatlan mennyiséget másfél óra alatt elkapkodták.

Elvitték szétosztani a termést

Az újrakezdés nehéz lesz. Többen is azt mondták az Indexnek, hogy lesznek, akik abbahagyják a termelést. Az őszi betakarításhoz ugyanis most kellene költeni az ültetvényekre, és erre a hisztéria miatt sokan képtelenek. Akik korábban hitelt vettek fel, azok végképp hatalmas bajban vannak, az új hiteltől meg mindenki fél. Ugyanis a gondok nem a mostani pánikkal kezdődtek.

Égig ért az uborka

Véletlen, de jelkép értékű, hogy éppen a spanyol uborka rossz híre miatt kapott hatalmas gyomrost a falu. A spanyol uborka ugyanis már hét éve szitokszó Méhkeréken.

A fóliasátras uborkatermesztést a hatvanas években kezdte el néhány család a községben. A következő évtizedben a magyarországi uborkatermelés 95 százaléka már ebben a régióban koncentrálódott, a legnagyobb termelő Méhkerék lett.

Így virágzik az uborka

Annyira jól ment az üzlet, hogy a rendszerváltás idejére a legnagyobb sátrakkal bíró gazdák állítólag egy év alatt egy családi ház árát is össze tudták spórolni. Az uborkázás kemény munka, a sátrakba a nyári melegben hajnali négykor kell kimenni, hogy ne fulladozzon az ember a párás hőségben. Betakarításkor napról napra is változhat az átvételi ár, sokan éjszaka viszik az árut a nagybani piacokra, Szegedre, Nagyváradra. A viszonylag jó pénz és az önállóság azonban mindenkit vonzott, mára a Méhkeréken élők többsége csak a kertészkedéshez ért.

Az uborka hozta jólét most is látszik, szépek a házak, rendezettek az utcák, nem csoda, hogy 11 éve Orbán Viktor is rácsodálkozott a Budapestről a világ végének tűnő településre (autóval közel négy óra az út a fővárosból).

Az EU beszakította alattunk a jeget

A gondok a 90-es évek közepén, a nagy áruházláncok terjeszkedésével kezdődtek, mondták egybehangzóan a termelők. A hipermarketek erősen leverték az átvételi árat, de az igazi bajt számukra Magyarország 2004-es EU-csatlakozása hozta. A vámok megszűntek, és a spanyol kígyóuborkáról kiderült, hogy sokkal olcsóbb, mint a magyar.

Árgyelán László uborkásgazdára az EU-tagság bajt hozott

Most pedig a rossz híre miatt még sokkal olcsóbb, 50 forint körül van a kilója a nagykereskedelmi forgalomban. Ebben benne van az is, hogy ide kell szállítani Európa másik végéből. Méhkeréken egy kiló uborkát 60 forintból tudnak megtermelni, ha nem fűtik az üvegházat (ősszel sokan fűtik, olyankor még nagyobb az önköltség).

Arra senki sem tudott Méhkeréken egyértelmű választ adni, hogy mitől olcsóbb a spanyol uborka szállítás után is. Az általános vélekedés az volt, hogy azért olcsóbb, mert selejtes. A rosszabb minőségű, a hazainál sokkal nagyobb vegyszerezésnek kitett, a nyugati piacokról kiszorult áru érkezik dömpingben Magyarországra, mondták a legtöbben.

A méhkerékieknek miatta sokkal kisebb a hasznuk az uborkán, mint régen. A fiatalok nem akarják átvenni szüleik ültetvényeit. Évtizedek alatt felépített stratégiák kerültek veszélybe, a megszokott életszínvonalnak is annyi. Ezért eleve ideges hangulatban érte az embereket az idei pánik, és a mostani elkeseredéssel több év sérelme bukott ki.

Most vagy soha

Tát Margit polgármester, Petrusán János kertészeti szaktanácsadó és Netye Bertold alpolgármester egyaránt azt mondták az Indexnek, a pánik keltette figyelmet arra kell használni, hogy az ágazat általános gondjait orvosolják.

Petrusán János, Tát Margit és Netye Bertold

A méhkerékiek lényegében azt várják a kormánytól, hogy állja útját a külföldi zöldségeknek. Az EU-ban ezt csak trükközéssel lehet megtenni, de szerintük számos országban élnek ügyes lehetőségekkel. Például mindenféle egészségügyi bevizsgálásra lehetne kötelezni az importárut, ami annyira lelassítaná a boltokba kerülést, hogy esetleg rohadásnak indulhatna. Egy mikrobiológiai vizsgálat nyolc-tíz nap is lehet, ami már olyan kockázat, hogy az importőrök kétszer is meggondolnák, akarnak-e így is hozni zöldséget.

A másik kibontakozási lehetőséget a helyiek a jobb marketingben látják. Abban, hogy rábírják az embereket, hazai zöldséget vegyenek, mert azzal az országot mentik meg. Arról várnak országos kampányt, hogy az itthoni zöldség frissebb, nincs érlelővel kezelve, és megtartja a munkahelyeket.

A pánik miatt a településen már meghallgatta a panaszokat a térség országgyűlési képviselője, a megyei kormányhivatal földművelésügyi vezetője. Csütörtökön éppen a földművelésügyi miniszternek írtak levelet, hogy ő is menjen. "Segítsenek megoldani, vagy mondják azt, hogy hagyjuk abba, és akkor megyünk pihizni, meg kérjük a segélyt" - fejezte ki elvárásait a miniszteri látogatással szemben az egyik gazda. Ő 3000 négyzetméteren termelt idén hiába uborkát.