Ne Hoffmann Rózsától várjátok a jövőképet

„Ma érettségiztem le, de mégsem a kocsmában ülök, vagy a családi vacsorán, hanem itt vagyok” – kezdi el beszédét az ELTE Radnóti Miklós Gyakoroló Gimnáziumban végző lány a Fővám téri parkban.

Miután a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése a politikai jellegre és technikai akadályokra hivatkozva nem engedélyezte csütörtök estére az intézmény aulájába tervezett Éjszaka a felsőoktatásért elnevezésű vitafórumot, a Hallgatói Hálózat a tiltásra válaszként az egyetemen kívülre, az intézmény előtti Fővám térre hívta a hallgatókat.

„Állíthatom, az összes érettségiző nagyon meg van ijedve, mert bizonytalan, hogy vajon megszűnik-e jövőre az az egyetem, az a szak, ahova évek óta készülünk. Szeretem ezt az országot, itt szeretnék tanulni! Nyitva állnak Európa egyetemei, elmehetnénk, de nagyon nem akarunk. Világos, egyértelmű válaszokat és kiszámítható jövőképet szeretnénk” – folytatja beszédét a gimnazista lány a téren összegyűlt nagyjából 100 demonstrálónak.

Paradox

Csütörtökön az egyetemre csak az intézménybe járó, a bejáratnál a diákigazolványukat felmutató hallgatók mehettek be. Ott jártunkkor két levelezős diák szeretett volna bemenni az egyetemre, azonban mivel nem volt nálunk semmilyen igazolvány, amivel bizonyíthatták volna, hogy valóban a Közgázra járnak, a biztonsági őr a bejáratnál kitessékelte őket.

„Paradox a helyzet. Tüntetünk az egyetem mellett és az egyetem ellen” – mondja egy szociológiát hallgató egyetemista, aki csak a helyszínen tudta meg, hogy mégsem a Közgázon rendezik meg a fórumot. „Egy rektor nem teheti meg, hogy fórumot engedélyez, és aztán azt mondja, túlzott politikai jellege miatt nem tarthatják meg. Megijedtek a kormánytól, a hallgatóktól, mert nem tudják, hogy mi lesz, ha saját diákjaik is politizálni kezdenek” – hangzik egy felszólalói vélemény..

A rendezvény betiltása után a Hallgatói Hálózat szerda este kiadott állásfoglalásában érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte az egyetem döntését, mert mint írják, „az esemény egyik célja a készülőfélben lévő – és várhatóan többek közt a Corvinust is hátrányosan érintő – felsőoktatási reform elleni tiltakozás volt.”

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának csütörtöki állásfoglalása is ellenezte, hogy „a független magyar felsőoktatás, a leendő magyar értelmiség fellépései pártpolitikai harcok színterévé váljanak.” A HÖK elítélte az egyetem falára felfestett, a Hallgatói Hálózatot promotáló firkát is. A Hallgatói Hálózat szerint valóban engedély nélkül fújták fel két héttel ezelőtt a hálózatot népszerűsítő „Szerveződj” feliratot, de mint mondják, ezt hamarosan le fogják mosni.

A különböző egyetemek, főiskolák diákjaiból álló, tavasszal megalakult Hallgatói Hálózat célja nem csak az, hogy tiltakozzon a tervezett felsőoktatási törvény ellen. A hallgatók direkt érdekképviseletét szeretnék megteremteni, amely megkerülhetetlen szervezet lenne. „Vége kell, hogy legyen a hátsószobás tárgyalások folyamatának” – jelenti ki egy felszólaló.

Tandíj és ösztöndíjrendszer kellene

A beszédek, felszólalások után 60-70 tüntető átvonult a Múzeum utcai Kossuth Klubba, ahol három szekcióban tartották meg az eredetileg is tervezett vitafórumokat a felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, a politikai törekvésekről és a fiatal generáció felelősségéről.

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő vitaindító előadásában elmondta, a felsőoktatás átalakításának irányáról eddig az tudható, hogy a konzervatív, elitképző felsőoktatásba vágyik vissza, és brutális pénzkivonást céloz meg.  „Nincs semmi koherens oktatáspolitikai stratégia. Senki nem vette magának a fáradtságot, hogy stratégiai célokat határozzon meg, így ami történik, rögtönzésen alapul” – vélekedett. Radó szerint az oktatási államtitkárság tökéletesen elszigetelődött, „magányos harcokat vívó zártkörű társaság lett”. A kormányzaton, a politikán belül, és az összes érdekcsoporttól is elszigetelődött. Az oktatáspolitikai szakértő szerint a gazdasági helyzet nem indokolja az alapvető közszolgáltatások ilyen mértékű forráskivonását. (A Széll Kálmán-tervnek megfelelően a felsőoktatás átalakításával több tízmilliárd forint lehetne megspórolni.) „Nincs diplomás túlképzés, ezt ne higgyék el, viszont kőkemény alulképzés van” – hívta fel a figyelmet Radó.

Radó Péter szerint a jelenlegi felsőoktatást két probléma jellemzi. Egyrészről nem fizet minden hallgató tandíjat, másrészt viszont nincs megélhetést biztosító ösztöndíjrendszer. Radó a bolognai rendszer működését alapvetően jónak tartja, de szerinte olyan alapvető problémákkal kellene foglalkozni, ami orvosolja a bolognai szerkezet és a felsőoktatási intézmények hagyományos felépítése miatt fellépő, egyre nagyobb feszültséget: még mindig nincsenek átjárható tanulási pályák, kicsi a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottsága, gyenge az egyetemek, főiskolák belső és külső minőségértékelés, és hiányoznak a professzionális intézményi menedzsmentek.

Arra a hallgatói felvetésre, hogy a tandíj kizárja a hátrányos helyzetű diákokat, az oktatáspolitikai szakértő elmondta, annál eszetlenebb finanszírozási szerkezet, mint amilyen Magyarországon van, miszerint valakinek a tanulmányait az állam fizeti, valaki meg költségtérítéses és a képzésének a felét fizeti, kevés országban van. Az azonbank, ha mindenki fizetne, de kevesebbet, mint most, igazságosabb lenne a jelenlegi rendszernél.

"Megérdemeljük, ami velünk történik"

Ezután számtalan más, a témák között ide-oda kapkodó hozzászólás érkezett a hallgatóságból. Egyesek a hallgatói önkormányzatok szerepét bírálták, amely „politikai homokozóként” működik, egy másik vélemény szerint csak ugródeszka ahhoz, hogy valaki Erasmus-ösztöndíjat szerezhessen.

A fórumon a felsőoktatás szerepének meghatározása mellett arra is választ próbáltak találni, hogy a hallgatók miért érdektelenek. „Kussolásra és passzivitásra nevel a közoktatás” – jelentette ki egy lány. „És ez a munkahelyen megy tovább, vegyétek észre, az egész élet ilyen” – szólt hozzá Tamás Gáspár Miklós filozófus, publicista.

Bodó Balázs, közgazdász, a BME oktatója hozzászólásában is többek között annak adott hangot, hogy a hallgatók passzívak. Szerinte szégyenteljes volt a Corvinus előtti tüntetők száma, de „megérdemeljük azt, ami történik velünk”.

Közjószág

Tamás Gáspár Miklós a felsőoktatási reform mögötti politikai törekvésekre próbált rávilágítani. A filozófus szerint a hallgatóknak arra kellene törekedni, hogy a tudomány a közjavakból adódik, és a diákoknak fel kellene ismerniük, hogy a közjavak résztvevői.

„Ha az az illúziótok, hogy megváltoztatjátok az egyetem rendszerét, meg kell változtatni a társadalmat is” – vélekedett. Szerinte amennyiben az egyetemek kívánatos reformját, és nem a „tökfilkók” reformját akarják véghezvinni, mindent meg kellene változtatni, beleértve a közoktatást, az óvodát, de még a családot is.

„Ne Hoffmann Rózsától várjátok a jövőképet” – rázta fel a hallgatóságot TGM a fórum végéhez közeledve, éjjel fél 12 magasságában.