A sarkalatos törvényhozás hetei jönnek

Rendkívül hosszú, négynapos üléssel veszi kezdetét a parlament nyári rendkívüli ülésszaka. A 48 pontos napirendre tekintettel most eltekintenénk a szokásos programpontok, a napirend előtti felszólalások és az interpellációk részletes ismertetésétől, csapjunk inkább bele a lecsóba.

Elmúlt nyolc év, következő sok év

Hétfőn először a MÁV jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság jelentésének elfogadásáról döntenek, ez pedig jó alkalmat ad majd némi elmúltnyolcévezésre. Másodikként viszont máris egy, az új alaptörvényben meghatározott sarkalatos törvény kerül sorra, Rogán Antal Gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára elfogadhatják az Állami Számvevőszékről szóló új törvényt, mely teljesen újrakodifikálja az ÁSZ-ról szóló korábbi, 1989. évi XXXVIII. törvényt. Az ÁSZ az új szabályozás szerint is leginkább hivatal, azaz továbbra sem lesz közvetlen szankcionálási jogköre az ellenőrzöttekkel szemben, ellenben átveheti a felszámolt költségvetési tanács bizonyos feladatait, így például előzetesen véleményezheti a benyújtott költségvetési tervezeteket. A meglepően összefogottra sikerült, mindössze 23 oldalas törvényjavaslatot itt olvashatja .pdf formátumban.

Ha már ÁSZ, az új sarkalatos törvény elfogadása után szavaznak a számvevőszék 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolójáról is, majd döntenek a cukorbizottság felállításáról, mely feladatának leírásából adódóan - a cukorgyárak privatizációjának vizsgálata, illetve az uniós csatlakozás óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspont értékelése - a változatosság kedvéért az elmúlt nyolc évben találhatja majd meg annak okát, hogy miért is drága a cukor.

Az fizeti a barlangot, aki megműveli

Nyolcadik napirendi pontként fogadják majd el a közbeszerzési törvény módosítását, melynek következtében az önkormányzatok pályáztatás nélkül adhatják át az iskolafenntartói jogot annak, aki hajlandó a feladatot átvállalni. A javaslatot a kereszténydemokrata Michl József jegyzi, ahogy ő jegyzi a közoktatási törvényt módosító javaslatot is, amely alapján ezentúl nem a tanítási időkeret szabályai szerint, hanem csak a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített többlettanításért járna óradíj a tanároknak. Elméletileg ezt célozta a korábbi szabályozás is, de a tanítási időkeret átlagolós számítása egyrészt ezt megnehezítette, másrészt túlzott adminisztrációval bonyolította.

Módosítják a természet védelméről szóló törvényt is a barlangok védelmében. Az új szabályozás szerint ha valaki ingatlanán végzett tevékenység során barlangra bukkan, akkor a barlang biztosítási munkáit neki - illetve a munkák kedvezményezettjének - kell állnia az előterjesztő Nagy Gábor Tamás és Láng Zsolt fideszes képviselő szerint mindezt a szennyező fizet elvét érvényesítve.

Módosítják a lakásszövetkezetekről szóló törvényt is, elsősorban a közgyűlési szabályokat, a fizetési hátralék esetén alkalmazható jelzálogolás szabályait, a lakásszövetkezet alapításának, nyilvántartásba vételének, képviseletének szabályait, a közgyűlési döntések megtámadhatóságának szabályait, de még a szövetkezeti lakóépületekben kiépíthető zártláncú videórendszerek telepítési szabályait is újrarendezik.

Mentegetik a hiteleseket

Még hétfőn megtartják a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartások adatfeldolgozási szabályairól szóló törvénymódosítás, illetve a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásait is. Az előbbi lényegében technikai módosítás, tisztázza az elektronikus nyilvántartási rendszerek mibenlétét és ezek összekapcsolhatóságát, a második pedig megteremti a jogi kereteit annak, hogy az állam hogyan segíthessen a határon túli tartásdíjak behajtásában az állampolgároknak.

15. napirendi pontként tárgyalják a népszerűen csak a devizahitelesek mentőcsomagjának nevezett, hivatalosan "A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló" törvényjavaslatot. A hivatalos név elég deskriptív, de a témával gazdaság rovatunk amúgy is bőségesen foglalkozott az elmúlt hetekben.

Pontozzák az ittas vezetést

16. napirendi pontként egy csokorban módosítják a rendőrségi, a szabálysértési, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló, valamint a vagyonvédelmi törvényt. Az elsőt és a harmadikat azért kell módosítani, mert július 1-től az ittas vezetés közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssé alakult át, azaz csak ezért nem lehet elvenni senkinek a jogosítványát - ahogy gyorshajtásért sem -, így a pontrendszer szigorításától várják a megelőzés fokozását, illetve azt, hogy végső soron mégiscsak bevonható legyen az ittas vezetők jogosítványa. A vagyonvédelmi törvényt azért módosítják, mert túl gyakori, hogy a vagyonvédelmi cégek indokolatlanul riasztják a rendőrséget, így a jövőben a riasztás előtt meg kell győződniük arról, hogy például nem a távriasztórendszer hibájából érkezett-e az a riasztás, ami miatt a rendőrségnek szólnak. Téves riasztás esetén a távőrzést végző cégek kötelesek lesznek megtéríteni az intézkedés költségeit.

Lázár János és Varga István fideszes képviselők javaslatára rendezik a bírák és az ügyészek öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatti felmentésének szabályait is. Az új alaptörvény szerint a korábbi szabályokkal szemben a bírák és az ügyészek is legfeljebb az általános nyugdíjkorhatárig dolgozhatnának, nem pedig hetven éves korukig. Mivel emiatt tömegével kéne elbocsátani a bírókat, a javaslattevők most azt az átmeneti rendelkezést hoznák meg, hogy azokat a bírókat, akik idén december 31-ig elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, azokat legkésőbb 2012. június 31-ig kell felmenteni a szolgálat alól, akik pedig 2012. január 1-december 31 között érik el a nyugdíjkorhatárt, leghamarabb július 1-től lehessen felmenteni.

A Mol módosítja a költségvetést

Ezután a képviselők jóváhagyhatják a Mol-részvények állami felvásárlását, valamint emiatt módosíthatják a költségvetést is. A költségvetési törvény módosításából megtudjuk, hogy a Mol részvényeinek felvásárlása az oroszoktól azért jó, mert gyarapítja a nemzeti vagyont, és elhárítja az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődésének egyik akadályát.

A hétfői ülésen összesen 35 napirendi pontot tárgyalnak, így most nem részleteznénk, milyen más törvények módosító indítványairól szavaznak, és mely törvények részletes vitáját folytatják le, inkább áttérünk a többi ülésnap tárgyalására, melyeken több új törvényjavaslat vitáját kezdik meg.

Újraírják a közbeszerzési törvényt

A parlament kedden, szerdán és csütörtökön is reggel nyolckor kezdi meg ülését. Kedden megkezdődik az új alaptörvényhez kapcsolódó törvényalkotás-sorozat. Elsőként a köztársasági elnök jogállásáról szóló új sarkalatos törvényt tárgyalják, de az alaptörvény miatt kell módosítani a PSZÁF-ről szóló, tavaly elfogadott törvényjavaslatot is. Az elektronikus hírközlési törvények módosítására az uniós jogharmonizáció miatt van szükség, a nap sztárjavaslata pedig minden bizonnyal a teljes egészében új közbeszerzési törvény, melynek 95 oldalas normaszövegét és 148 oldalas indoklását itt olvashatják .pdf-ben.

Belügy lett a közmunkából

Szerdán újabb nagy viharokat kavaró törvényjavaslatot tárgyal a parlament, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatot. Mint azt a Demokrácia és Dilemma Intézet élesszemű elemzője júnis 17-én megállapította, a kormány sajátos felfogását jellemzi, hogy a korábban a szociális területhez sorolt témát most a belügyminiszter jegyzi, jelezve, hogy az állam immár nem csak gondoskodni, de jóra nevelni is szándékozik. Szerdán tárgyalják még a sporthuliganizmus elleni fellépésről, illetve a honvédelemről szóló törvényjavaslatokat is - az utóbbi többek között problémának nevezi, hogy békeidőben nincs hadkötelezettség, amit nyilván orvosolni is szándékozik, részben a tartalékos rendszer kiépítésével. A honvédelemről szóló törvény szintén az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvény.

Sarkalatos nap

Csütörtökön kezdik meg az egyházakról szóló új sarkalatos törvény vitáját, ahogy az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvény vitáját is. Az előbbi lényege, hogy jelentősen csökkentené a Magyarországon bejegyzett egyházak számát, és szigorítaná az egyházalapítás szabályait is. A másik törvényre azért van szükség, mert az új alaptörvény megszünteti az eddigi ombudsmani rendszert, egyetlen biztost megtartva, akinek két helyettese a kisebbségek és a jövő nemzedékek jogai felett őrködhet majd. A nap harmadik sarkalatos törvénye az információs önrendelkezési jogról szóló lesz.