- Belföld
- természetvédelem
- madárrezervátum
- lecsapolás
- vidékfejlesztési minisztérium
- természetkárosítás
Fegyelmik a vízirezervátum lecsapolásáért
További Belföld cikkek
- A legegészségesebb kórháznak járó díjért szállhatnak versenybe az intézetek
- Marad a kamatstop, meg kellett erősíteni az ukrajnai határt
- Tűz ütött ki egy díszállat-kereskedésben, minden állat elpusztult
- Holttestet találtak a járókelők a VIII. kerületben
- „Félárú vonatjegyet kérek másodosztályra Miskolcig”, avagy 10 éves a polgári jogi kódex
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal visszavonta a Balaton-Nagyberek Vízitársulat vízjogi engedélyét, ami lehetővé tette a terület lecsapolását. Az államtitkár a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (DDKVF) és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BFNPI) vezetőjét is felelősnek tartja a vízleeresztés engedélyezéséért, és fegyelmit helyezett kilátásba.
A dél-balatoni Nagyberek-Fehérvíz természetvédelmi területen márciusban kezdte leengedni a vizet a helyi vízitársulat, egy nem sokkal korábban módosított vízjogi engedély alapján. Hivatalos indoklásuk szerint a területet a művelési ágnak megfelelően kívánják hasznosítani, abba viszont az is belefér, amit a környéken mindenki a valódi célnak tekint: a vadászat.
A június óta a ramsári egyezmény jegyzékéhez tartozó, nemzetközi jelentőségűnek minősülő védett vadvízi élőhelyen a víz kritikus szintre csökkent, a madárrezervátum veszélybe került.
Az esetről elsőként az Index számolt be. Cikkünkben megírtuk, hogy a BFNPI a korábbinál magasabb vízszinthez kötötte a hozzájárulását a vízjogi engedélyhez. A megismételt eljárás során azonban nem vették észre, hogy a dokumentumba bekerült egy, a vízitársulatot mentesítő záradék, így a DDKVF által kiadott engedély jogerőre emelkedhetett. A vízleeresztést májusban a DDKVF egy augusztusig érvényes ideiglenes határozattal megtiltotta.
Az államtitkár kijelentette, hogy a Balatonyfenyves melletti lápos területre visszavezetik a vizet, a helyreállítás költségeit pedig a vízitársulatban is meghatározó, német érdekeltségű haszonbérlőre terhelnék. A Hubertus Agráripari Bt. 99 évig bérli a terület nagy részét, hektáronként évente tíz forintért.
Az Illés által megelőlegezett eredményű vizsgálatot cikkünk megjelenése után, a múlt héten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte. Balogh László, a BFNPI igazgatója szerdán bejelentette, hogy indítványozták a vízjogi engedély azonnali felfüggesztését, amit pénteken az illetékes hatóság meg is tett.
Balogh szerint a felfüggesztett, több mint tíz évre szóló vízjogi engedélyt vissza lehet és kell vonni a fokozottan védett madarak miatt. Hosszabb távon a BFNPI maga szeretne a terület kezelőjévé válni.
A Balaton-Nagyberek Vízitársulat hétfői közleménye szerint megnyugvással fogadják és mindenben támogatják a Vidékfejlesztési Minisztérium pénteki bejelentését a vizsgálatokról. Jogértelmezésük szerint az engedélyük visszavonása nem jogerős, és a vízszint mértékére nézve jelenleg két, egymásnak ellentmondó határozat van érvényben.
A társulat közleményében kitér rá, hogy a területen a vízszint az elvezető rendszerek eldugítása, az esőzések és a belvíz miatt nőtt meg, és több madárfaj ezért telepedhetett meg. Szerintük a magas vízszintet a gyenge gátrendszer (depónia) nem képes biztonságosan megtartani, az átszakadásukkal további területek kerülnének víz alá.