Idén nem jött pénz a túlélőknek

Tavaly és tavalyelőtt is harminc-harmincezer forintot kapott minden Magyarországon élő zsidó, aki túlélte a holokausztot. A pénzt pészachkor (az egyiptomi kivonulás ünnepe, általában áprilisra esik) küldte ki a Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány), idén azonban hiába várták a pénzt az érintettek. 9200 idős emberről van szó. Hogy sürget az idő, azt jól jelzi, hogy december óta több mint kétszáz jogosult hunyt el.

2007-es kormányhatározat alapján jár

A kárpótlási pénzt egy 2007-es kormányhatározat alapján fizeti a magyar állam, akkor összesen huszonegymillió dollárt különítettek el a célra. Ezt öt év alatt kell kiosztani, a pénz háromötödét 2008-ban egy összegben átutalta az állam, az elosztásért felelős Mazsöknek. A maradéknak legalább a felét idén kellett volna utalni, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azonban visszatartja a pénzt.

Visszatartják

A gond állítólag az elszámolással van. A kárpótlási pénz eddig kifizetett részének a kétharmada ugyanis New York-ba került, ott tovább osztották, ám az ezzel kapcsolatos elszámolást a minisztérium nem fogadja el.

A pénz azért került külföldre, mert a huszonegymillió dollár elosztására jogosult Mazsök szerződést kötött a Claims Conference nevű New York-i szervezettel arról, hogy a nem Magyarországon élő jogosultaknak ők osszák ki a pénzt. A Claims Conference régóta foglalkozik különböző holokauszttal kapcsolatos kárpótlási pénzek elosztásával, számos országban vannak irodái, a legnagyobb ilyen típusú szervezet a világon.

A legtöbb jogosult nem Magyarországon él

Feldmájer Péter, a Mazsök kuratóriumának tagja az Indexnek azt mondta, hogy azért szerződtek a Claims Conference-szel, mert nekik megfelelő tapasztalatuk van a nem Magyarországon élők felkutatásában. A holokauszt idején magyar állampolgár zsidók mintegy kétharmada élhet külföldön, ezért döntöttek az elosztás ilyen arányáról.

A szerződést Feldmájer Péter és Zoltai Gusztáv, a Mazsök kuratóriumának társelnöke írta alá magyar részről. „A kétharmad – egyharmad reális arány, sokan emigráltak, a legtöbben közvetlenül a háború után, és volt egy nagy hullám 1956-ban is” – mondta Ács Tamás, a Mazsök irodavezetője. (A kormányhatározat szerint a kárpótlás azoknak jár, akik a holokauszt idején magyar állampolgárok voltak. A kárpótlás jogalapja a magyar államra szállt úgynevezett uratlan vagyon, vagyis azon zsidó polgároktól elkobzott javak összessége, amelyeknek örököseit lehetetlen megállapítani.)

Az aranyvonatper magyar ága

A pénzosztásnak volt egy közvetlen előzménye is. 2005-ben az úgynevezett aranyvonat-perben a magyarországi holokauszt túlélői huszonegymillió dollár kártérítést kaptak az USA kormányától. Akkor a teljes összeget a Claims Conference oszthatta el, de az összeg egyharmadának kiosztását a Mazsökre bízták, hogy a még Magyarországon élőknek ők adják tovább a pénzt. (Az „aranyvonat” egy magyarországi értékeket szállító szerelvény volt a második világháború végén, amit amerikai katonák német területen kiraboltak. Mivel a vonat zsidóktól elkobzott értékeket is tartalmazott, ezért perelték zsidó kárpótlási szervezetek az amerikai államot a 2000-es ével első felében. A floridai ítélet után a magyar állam önként csatlakozott azzal, hogy további huszonegymillió dollár kárpótlást ajánl fel az elveszett zsidó vagyonért.)

Az aranyvonat per volt az alapja a magyar kormány 2007-es kárpótlási ajánlatának is, ezért lett itt is huszonegymillió dollár a kárpótlási összeg.

1,5 milliárd forint jutott New Yorkba

A teljes magyar kártérítési vállalás háromötödének kétharmada, vagyis 8,4 millió dollár, mostani árfolyamon valamivel több mint 1,5 milliárd forint került a Claims Conference-hez. Ennek elszámolásával nem elégedett most a magyar kormány, és ezért tartja vissza a következő részlet kifizetését.

Mindenki hallgat

A helyzet azért bonyolult, mert nyíltan egyik érintett sem mondja el, hogy mi a baj a pénz elosztásával. Megkeresésünkre a kormány részéről a témával foglalkozó igazságügyi minisztérium ígért ugyan részletes felvilágosítást, de ezt hetekig nem tette meg.

A Mazsök illetékesei azt mondták, hogy ők nem tudják, hogy a kormánynak mi a baja a Claims Conference elszámolásával, csak azt hallották, hogy valamit nem találtak rendben. Ők erről közvetlenül nem tárgyalnak a Claimsszel, mert ugyan ők kötöttek velük szerződést, de a kormánynak van problémája az elszámolással, ezért nem akarnak közbeavatkozni. „A pontos elszámolás számonkérésére joga van a kormánynak” – ennyit fűzött hozzá a történtekhez Feldmájer Péter.

Ilyenről még csak nem is hallottak

Hogy még bizarrabb legyen a történet, a Claims Conference részéről Hillary Kessler-Godin kommunikációs igazgató azt írta, hogy a Claims semmilyen vitáról nem tud a szervezet és a magyar kormány között. Többek között ezt írta az Indexnek: „Őszintén meglepett állítása, miszerint a magyar kormánynak bármilyen problémája lenne a Claims Conference elszámolásával. A Claims Conference-t semmi ilyesmiről nem tájékoztatta a magyar kormány.”

És hogy még ennél is bizarrabb legyen a dolog, a Claims Conference budapesti irodáját vezető Székely Judit még csak arról sem tudott, hogy a Mazsök valaha pénzt adott volna a Claims Conference-nek. Megkeresésünkkor azt feltételezte, hogy valamit félreértettünk, hiszen ő csak a Claimstől a Mazsök felé történt utalásról hallott eddig. Hogy még érthetetlenebb legyen az egész, érdekes megjegyezni, hogy a Mazsök és a Claims Conference budapesti irodája egy épületben van, a Tüköry utcában.

Vannak fura tételek

Az Indexhez egy névtelenségéhez ragaszkodó forrás eljuttatotta Claims Conference vitatott elszámolásának néhány oldalát (a teljes elszámolás mintegy tizedébe tekinthettünk bele, kifejezetten csak a problémás részekbe). Itt valóban vannak zavarba ejtő dolgok. A New York-i szervezet különböző jótékony szervezetek között osztotta fel a rájuk jutó pénzt, amelyeknek az elszámolásai között valóban vannak érthetetlen táblázatok.

Például egy Blue Card Corporated nevű New York-i szervezet, ami elsősorban egészségügyi segítséget nyújt idős zsidóknak, 227 964 dollárt kapott a keretből. Az elszámolás szerint a szervezet tíz embert támogatott eddig, és a számláján elköltetlenül maradt 211 590 dollár.

Az Indexhez került az elszámolásnak a prágai zsidó hitközségen keresztül átfolyó és egy KDP EZRA nevű otthonápolási szervezethez jutó tétele is. Eszerint a prágai szervezet 14 240 dollárt kapott a magyar kárpótlásból, ebből nulla főt támogattak, és megmaradt 7120 dolláruk. Itt külön felmerül az a kérdés is, hogy vajon hány zsidó költözött Magyarországról Prágába a holokauszt után.

Megpróbáltuk e-mailen és telefonon is felvenni a kapcsolatot az összes szervezettel, amelyek szerepeltek a gyanús tételek között. A kapcsolatfelvétel egyedül a Pesach Tikvah nevű williamsburgi (New York) alapítvánnyal sikerült.

A papír szerint nulla, a szervező szerint kétezer kedvezményezett van

A szervezet Door of Hope (A remény ajtaja) nevű programja foglalkozik holokauszt túlélők támogatásával. A programot Zalman Kotzen vezeti, aki ugyan e-mailre nem válaszolt, de egy újsághirdetésben – amelyben magyarul beszélő szociális munkásokat toborzott – megadott mobilszámán felvette a telefont.

Az Indexhez eljutott elszámolás szerint a Pesach Tikvah 157 431 dollárt kapott, de ebből csak 39 ezret költött el, és nulla főt támogatott. Zalman Kotzen viszont azt mondta, hogy szervezete összesen kétezer magyarországi és erdélyi holokauszttúlélőnek nyújt segítséget: ez egészségügyi ellátást, étel-házhozszállítást és sok egyéb juttatást is jelent.

Ha valóban kétezer embert támogattak ebből, akkor nem egészen 79 dollár jutott egy emberre, ami 14.600 forint / fő támogatást jelent, vagyis kevesebb mint a felét annak, mint amennyi a Magyarországon élőknek jutott évente.

Kotzen nem kívánt a Claims és a magyar kormány vitájához semmit sem hozzáfűzni, ahogy azt sem értette, hogy miért kerülhetett egy dokumentumba az az adat, hogy ők nulla főt látnak el. Mindenesetre sok elfoglaltságára hivatkozva csak későbbre ígért részletesebb választ.

Csalnak vagy slendriánok?

Ha Kotzen szóbeli beszámolója hiteles, akkor a Claims Conference elszámolása slendrián munka, de nem történt valójában visszaélés, csak hanyagul tölthették ki az űrlapokat. Hallottunk viszont olyan feltételezést is, hogy egyes szervezetek, amelyek a Claimstől jutottak a kárpótláshoz, ráültek a pénzre, és vagy saját hasznukra kamatoztatják, vagy pedig kivárják csendben, amíg nem lesz már kit kárpótolni. Erről a gyanúsítgatásról azonban semmilyen bizonyítékkal sem szolgált senki sem.

A Mazsök most azt reméli, hogy a kormány legalább az idén esedékes támogatásnak az egyharmadát, vagyis a magyarországi túlélőket érintő részét átutalja nekik.