Az állam gyűjti a szemetet

Az eredetileg tervezett 48 helyett 24 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel a kiemelt ügyek gyanúsítottjai, a gyanúsítottak jogainak korlátozását az ellenzék mellett 14 kormánypárti így sem fogadta el. Bővebben >>>

Elfogadták a látványsporttörvényt

280 igen, 9 nem és 37 tartózkodás mellett ment át a módosítás, melynek értelmében az öt kiemelt látványsportágat – futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda – támogató cégek társaság adókedvezményt kapnak. A felsorolt sportszövetségeknek és azok egyesületeinek fejlesztési tervet kell készítenie, amit szövetségek esetén a Nemzeti Sport Intézet, míg kisebb szervezetek esetén a szakszövetség bírál el. Ha a terveket elfogadják, a sportszervezet támogatási igazolást kap, amelyet a tervet finanszírozó cégnek kell átadni. A cég az igazolás átvétele után utalhatja a támogatási összeget. Az igazolás az adóhivatal felé is bizonyítékul szolgál. A támogatásként befizetett összeg csökkenti a cég adóalapját. A új törvény értelmében sportolói fizetésekre nem lehet költeni a cégektől befolyt pénzből, csak létesítményfejlesztésre, utánpótlásnevelésre és a technikai személyzet bérezésére. A kormány várakozásai szerint körülbelül évi 20 milliárd forint pluszbevételhez jut a magyar sport, és a nem kiemelt sportágak is jól járnak vele, mert a törvény nyomán új forrásokhoz jutó sportágak kevesebb állami támogatást kapnak.

Az állam gyűjti a szemetet

Az állam veszi át a termékdíjköteles anyagok begyűjtését a hétfőn elfogadott, a környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény alapján.

Az Országgyűlésben 283 igen szavazattal, 60 nem ellenében elfogadott - a fideszes Sebestyén László jegyezte - jogszabály szerint termékdíjköteles terméknek minősül az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs és a reklámhordozó papír. Az ilyen termékek hulladékgazdálkodási stratégiáját a kilenctagú termékdíjbizottság határozza majd meg, a hasznosítást pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. szervezi. A céget a környezetvédelemért felelős miniszter alapítja, és az ügynökség ír ki pályázatot a hulladék begyűjtésére, hasznosítására.

A törvényjavaslat indoklása szerint az eddigi koordinátori rendszer azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert egy idő után alig növekedett a begyűjtött anyag mennyisége, ugyanakkor az állam önként kivonult e területről, nem fordított figyelmet annak irányítására, és stratégiai kérdésekben nem vállalt felelősséget.

Elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. Ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Az egészségügyi salátatörvényt - amelynek célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása - 269 igen szavazattal, 45 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.

A jogszabály rendelkezik a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénz eltörléséről. Emellett kimondja, hogy a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegségük miatt veszik igénybe. Ennek indoka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.

Amiben mind egyetértenek

Megkezdődhet a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak kormányzati felülvizsgálata, miután a parlament hétfőn elfogadta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A fideszes Papcsák Ferenc, valamint a KDNP-s Nagy Andor és Pálffy István indítványát egyhangúlag, 349 igen szavazattal fogadta el a Ház. A javaslat értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Emellett arra is felkéri a Ház a kabinetet, tekintse át, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló szerződések említett pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni.

Megszavazták, igaz már csak 302 igennel, 46 nem ellenében annak a vizsgálóbizottságnak a létrehozását is, ami a cukorár emelkedésének hátterét hivatott feltárni. A bizottság vizsgálja majd a cukoripar privatizációját, illetve azt is, hogy az a kétezres években aztán hogyan zajlott az iparág felszámolása (a háttérben valójában az EU döntései húzódnak, a témáról részletes összefoglalónkat itt olvashatja). A testület a tervek szerint a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot is értékelni fogja és feltárja annak itthoni következményeit.

Októberig készítik elő a választójogi törvényt

Az egyeztetések elhúzódása és a megnövekedett kodifikációs feladatok miatt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kezdeményezte, hogy a választójogi reformot előkészítő albizottsága munkáját június 30. helyett október 31-ig hosszabbítsák meg. Az új választójogi törvényt legkésőbb novemberig kell elfogadnia a parlamentnek. Erre azért van szükség, mert 2014-től a jelenlegi 386 helyett 200 tagú lesz a parlament és mert az Alkotmánybíróság december 31-i hatállyal megsemmisítette a választókerületek beosztásáról szóló rendeletet, és ezt a jövőben törvényben kell szabályozni. Új választójogi törvény nélkül 2012. január 1. után sem időközi, sem általános országgyűlésiképviselő-választást nem lehetne tartani. Végleges döntés ugyanis egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, és arról, hogy a magyar állampolgárok – függetlenül attól, hol élnek – valamilyen formában szavazhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon.