Átírná az egyháztörvényt a Fidesz-frakció

A Fidesz-frakció kezdeményezésére alapvető, strukturális kérdésekben fog változtatást javasolni még hétfőn a parlament alkotmányügyi bizottsága az egyházügyi törvényben, jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A tervek szerint az országgyűlés döntené el, melyik szervezet számítson egyháznak és melyik ne, tette hozzá. Lázár szerint
kezdeményezik azt is, hogy - a jelenleg tervezett normatív lista helyett - ne zárják le az egyházak listáját, és a jövőben bármely szervezet kérhesse egyházzá nyilvánítását a parlamenttől.

Lázár János azt is mondta, hogy a történelmi egyházak és azok, amelyek "az elmúlt húsz évben komoly társadalmi támogatást tudtak szerezni", a baptisták és a Hit Gyülekezete, meg fogják kapni az egyházi státuszt. A többi vallási közösség a parlamenthez fordulhatna a státusz megszerzéséért, és a parlament kétharmaddal döntene. Várhatóan nem lehet majd fellebbezni a határozat ellen más szervnél.

A több mint 350, egyházi tevékenységet folytató és állami feladatot is ellátó közösségnek a sorsáról Lázár azt mondta: ha a magyar állam képviseletében a kormány szükségesnek tartja, akkor ezekkel megállapodást köt december 31-ig. Mindez nem érinti a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, hiszen vallási felekezetek, vallási közösségek működésére lesz lehetőség, állította Lázár János. A frakcióvezető szerint jórészt egységes volt a frakció abban, hogy ne az eredeti formájában fogadja el a parlament a KDNP által beterjesztett javaslatot, hanem a fenti módosításokkal. 4 nem és 10 tartózkodó szavazat volt, és a KDNP is részt vett a szavazáson, közölte.

19 aláírója van annak a közös nyilatkozatnak, amelyben amerikai és európai civilek (köztük a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság) arra kérik az országgyűlést, hogy ne fogadja el az egyháztörvény javaslatát, mert az ellentétes a világnézeti sokszínűség és egyenlőség elvével.

Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy a törvényjavaslat privilegizál néhány nagy egyházat, és diszkriminál számos kisebbet. „A törvény hatályba lépése esetén jelenleg törvényesen működő egyházak sokasága fogja elveszíteni megszerzett, jóhiszeműen gyakorolt jogait, és esik majd a kormányzat által kiválasztott egyházaknál jóval alacsonyabb jogi kategóriába" - mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Programjának munkatársa.

A közös nyilatkozat szerint a törvényjavaslat ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának precedensértékű, 2008-as ítéletével (Jehova Tanúi és mások v. Ausztria), melyben a bíróság kimondta, hogy a vallási szervezetek jogi státuszának hierarchizálása ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. és 14. cikkével, valamint a „valódi vallási sokszínűség” eszméjével. „Semmiképpen sem szerencsés az, ha a magyar parlament olyan törvényt fogad el, ami miatt Magyarországot, tekintettel nemzetközi kötelezettségeire, alapos okkal fogják felelősségre vonni” – tette hozzá a TASZ munkatársa.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!