Böjtölnek, imádkoznak, egyesülnek

Kétharmados többséggel, sarkalatos törvényként fogadta el az Országgyűlés az egyházügyi törvényt. A jövő januártól hatályba lépő jogszabály a korábbi elképzelésekkel ellentétben mindössze tizennégy egyházat ismert el. A többi, nagyjából 330 felekezetnek így újra nyilvántartásba kell vétetnie magát.

A fény lovagjai és a keresztes háború

A törvény szerint ahhoz, hogy egy vallási felekezet a jövőben egyházzá váljon, többek között bizonyítani kell hitéleti tevékenységét, továbbá legalább húszéves működést és ezer tagot kell felmutatnia. (A törvény zárószavazása előtt az alkotmányügyi bizottság megváltoztatta a törvény szövegét, a nyilvántartásba vételi kérelem ezer taghoz kötött kritériumát törölni akarták, de végül benne maradt a jogszabályban.)

A törvény támasztotta feltételeket a legtöbb gyülekezet nehezen tudja teljesíteni. Ilyen például a 2000 májusa óta bejegyzett, egyiptomi filozófiát követő Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza is. Az egyházat képviselő Száraz György a jogszabály több pontját is aggályosnak tartja. Szerinte összeegyeztethetetlen a vallásszabadsággal, de ellentmond a vallások közötti hierarchiát tiltó Emberi Jogok Európai Egyezményének is.

A pár száz tagú egyház képviselője szerint a  diszkriminatív törvénnyel megindult a modern keresztes háború: a jogszabály egyoldalúan a 14 felekezet dolgát könnyíti meg, a többi egyháztól csak meg akarják vonni az állami támogatást. (A Fény Lovagjainak és Testvériségnek Egyháza tavalyelőtt 1,6 millió támogatásból gazdálkodott, ez az összeg idén 2,5 millió forintra emelkedett.)

A fény lovagjai a vallás törvényi definiálását sem tartják jónak, az ugyanis sértheti egyesek vallási meggyőződést. Száraz szerint komoly aggályokat vet fel, hogy nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik be az egyházakat, hanem a nyilvántartásba vétel joga átkerül az országgyűlési képviselők kétharmados többségéhez. Így ha egy egyházi minősítésre váró felekezetnél nincs „lobbi a háttérben”, nem fogják megkapni az egyházi státust. Száraz úgy látja: a mostani 14 egyház mellett várhatóan 40-50 felekezet lesz még, amely megfelel a törvényben foglalt feltételeknek.

Örök élet

Nagy János, az ANKH Az Örök Élet Egyháza vezetője szerint a törvény ellentétes az európai normákkal. „A 14 egyház tevékenységét vallássá nyilvánítják, míg a többi, több száz egyház tevékenységére rásütik a nem vallás bélyegét. Azok az egyházak, amelyek vallási tevékenységet folytathatnak, egyenjogúak és egyenrangúak, az összes többi, korábban vallásnak minősülő tevékenység viszont már nem vallás, hanem ki tudja, mi” – mondja a nagyjából 150 tagot és mintegy 900 hívőt számláló egyház feje.

A kirekesztett egyházak az összes, egyházaknak járó állami támogatás alig 5 százalékát kapják: kétszáz szervezet osztozik 250 millió forinton. A hét legnagyobb kiemelt egyház közel 5 milliárd forintos támogatást kap, és még kétszer ennyi normatív kiegészítést. „Ez nem indokolhatja a több száz vallási közösség felszámolását. Ha a kormány takarékoskodni akar, egyéb megoldásokat is alkalmazhat: például szüntesse meg a normatív támogatást” – mondta Nagy János.

A bizniszegyházaknak talán annyi

„Hónapokig arról volt szó, hogy a törvénnyel a bizniszegyházakat és destruktív szektákat akarják kiszűrni. Ezt kisebb törvénymódosításokkal is meg lehetett volna oldani, de tény, hogy Magyarországon könnyen lehetett egyházat alapítani” – mondta Gusztin Imre, a Názáreti Egyház szuperintendánsa.

A Názáreti Egyház költségvetésének csak néhány százalékát jelenti az az 1 millió forint, ami a személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalékból és az állami kiegészítésből folyik be. Híveik adományai jóval nagyobb tételt jelentenek a 150-200 tagú egyháznak. „A törvény nehezíteni fogja a működésünket. Azok az egyházak, amelyek a gazdasági előnyök kihasználása miatt jöttek létre, lehet, hogy be fognak zárni, de mi folytatni fogjuk a munkánkat” – jelentette ki.

Egyesülnek, böjtölnek, imádkoznak

Miután a 150 tagot számláló, 1990 óta bejegyezett, érdi Magyarországi Késői Eső Gyülekezet megtudta, milyen változás lesz az egyházügyi törvényben, felmérték tagjaik létszámát, és látták, esélyük sincs arra, hogy egyházként megmaradjanak. Így már a múlt hónapban egyesültek a közel százéves, több ezer tagot számláló Magyar Pünkösdi Egyházzal, mondta Szabó Iván, a gyülekezet titkára. Hozzátette, a törvény miatt ellehetetlenül a kis közösségek működése, ezért véleménye szerint így sok vallásközösség fog csatlakozni nagyobb felekezethez.

Az Üdvösség Hirdetői Egyház csak a legvégső megoldásnak tartja az egyesülést más felekezetekkel. A teljes evangéliumot hirdető, 6 éve működő egyház az országban tíz helyen szolgál, bibliaiskolát tart fent. 350 hívője a törvény miatt hetek óta imádkozik és böjtöl. „Egy tollvonással nem lehet az embereket szétszéleszteni. Csak Istenhez tudok fohászkodni, mert ő meg tudja változtatni a törvényeket, de nincs az a hatalom, amely elveheti, hogy Isten igéjét hirdessem” – mondta az egyházügyi törvényről Nagy Éva vezető lelkipásztor. Szerint hitéletüket fenyegeti, hogy nem gyakorolhatják szabadon vallásukat.

A boszorkányok a hét végén döntenek

Megkerestük a Magyarországon 1992 óta egyházként működő Magyar Boszorkányszövetséget is. Ők annyit mondtak: a hétvégi gyűlésen fogják megvitatni, hogyan tovább, de „a törvény, az törvény”.