Rend és hódok a Jobbik falvaiban

Juhász Oszkár gyöngyöspatai győzelmével a negyedik magyar településnek lett jobbikos polgármestere. A párt ezzel óriási esélyt kapott, az egész ország figyelmének középpontjában álló faluban kell ugyanis megmutatniuk, hogy működik-e az ő módszerük, és lehetővé teszi-e egyáltalán az együttélést - írtuk megválasztásakor.

View Jobbikos települések in a larger map

A három másik, a médiában jóval ritkábban szereplő településen ugyanakkor már volt valamennyi idejük bizonyítani. Három egészen különféle helyről van szó: az apró Hegyháthodász az ország nyugati határához közel, az egy mérettel nagyobb Hencida keleten, és a mindezeknél jóval összetettebb problémákkal rendelkező,12 ezer lakosú város, Tiszavasvári északkeleten.

Megnéztük, milyen vezetőnek bizonyultak eddig a jobbikosok,  és mi a helyzet a párt legfontosabb üzeneteivel, a közbiztonsággal és a munkahelyteremtéssel. Ezzel együtt pedig azt is, milyen, és hogyan változott a cigány-magyar együttélés ezeken a helyeken.

I. A hely és a polgármester

Hencida

Ha Hencidán főútvonal vezetne át, akkor ez lenne a falu, amiről az átutazó képtelen felidézni egyetlen emlékképet is. Hencida csak azért nem ilyen hely, mert az Alföld keleti felén, a román határ közelében, egy harmadrendű út mentén fekszik, így átutazók nincsenek. Ide csak az vetődik el, aki pont ebbe a faluba igyekszik.

Hétköznap délután Hencida néptelen, a hosszú, egyenes utcák végén időnként egy gyalogost, biciklist látni, autót alig. Igazi faluközpont nincs, a polgármesteri hivatalhoz egy kisbolttal szemközti sarkon kell letérni. A hivatallal szemben minipark, fenyők közt lapuló négy kis emlékművel: egy Petőfi-mellszoborral, egy első világháborús szoborral, egy kilencvenes években vésetett második világháborús emléktáblával, és egy vadonatúj trianonos emlékoszloppal. Látogatásunkkor éppen új emeletet húztak a művelődési házra. A fejlesztéshez a pénzt még az előző polgármester szerezte.

A falunak 1300 lakosa van, amelyből a polgármester Szémán László szerint 600 cigány. A polgármester egy nyolcvanas években épült földszintes téglaház tágas konyhájában fogad minket. Asztalunkkal szemben nagymagyarországos kerámiadísz, jobbra külföldiitalos-vitrin. A 38 éves, kétgyermekes Szémán László a 2010-es önkormányzati választásokon került a polgármesteri székbe. „Az elődöm számszakilag jó polgármester volt, de húsz éven át elhanyagolta a közbiztonsági kérdést” – mondta, megemlítve, hogy kampányának a cigánykérdés volt a középpontjában, és ezzel győzte le Fónyad Lászlót.

A falu jövőjét firtatva móriczi tömörséggel megjegyzi azt is: „Az elvándorlás nálunk nem jellemző. Nincs miből”

„Debrecen a legjobb hely” – mondja már a faluban járva egy divatosan öltözött, de ócska biciklire támaszkodó tizenéves srác. „Itt nem történik semmi” – meséli a főutcán lődörgő kis társaság. - Nyáron még csak-csak. De télen, kijövünk az utcára, fagyoskodunk egy ideig, aztán mindenki megy haza.”

Nem sokkal később azonban már a rossz közbiztonság a téma. „Sok itt a balhé. A cigányok is tehetnek róla. – mondja egy jól öltözött cigányfiú. – De a rendőrök és polgárőrök rászálltak a cigányokra. Ha a járdán mész, azért is megbüntetnek. Ha meg akadékoskodsz, hogy miért, be is visznek.” „Mi fiatalok normálisan vagyunk együtt – mondja a Debrecenbe vágyó, nem cigány barátja.

A Vöröshadsereg útján kisebbségező fiatalok is azt mondják: „Mindenhol jobb lenne, mint itt.”

Pozitív hangot csak az idősektől hallunk. „Mi nagyon szeretünk itt lakni, itt nőttünk fel” – mondja egy hetven éves úr, akinek kora onnan tudható, hogy a felesége felhívja a figyelmünket, mennyi idős, és még mindig dolgozik, a füvet nyírja.

Hegyháthodász

Hegyháthodász szinte pontosan Vas és Zala megye határán fekvő, 180 fős falu. A 76-os főút felől megérkezve a Nemzeti Fejlesztési terv egyik táblája fogad: felújították az egyik helyi nevezetességet, a katonák útját, amely valóban a hadseregek vonulási útvonala volt különböző korokban.

 A kis faluban mindössze egyetlen, kombinált vegyesbolt-kocsma van, a falu szívében viszont szépen felújított harangtorony látható. Hegyháthodász másik végén pedig olyasmit látni, ami nem található meg minden hasonló nagyságú településen: egy százmillió forint uniós támogatásból megépített szennyvíztisztító telepet. A telepet idén adták át, a pályázatot természetesen már jóval korábban nyerték el, ez volt a 2006 óta a települést vezető Dervalics Roland legnagyobb sikere.

Dervalics mindössze 24 éves volt, amikor az előző ciklus elején polgármester lett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaként. A közgazdász végzettségű Dervalics ugyan Körmenden él, de családilag kötődik a faluhoz, és amikor 2006-ban a MIÉP-Jobbik Harmadik Út országgyűlési képviselőjelöltjeként a környéken kampányolt, kedvet kapott a település vezetéséhez.

“Nem a pártállás volt a döntő, hanem az, hogy ki a jelölt, ahogy a kis közösségekben lenni szokott” - mondja Dervalics. Polgármesterként kezdettől fogva rendkívül aktív, számos pályázatot írt, melyekből összesen 120 millió forint támogatás jött össze a falunak. Ezt honorálták azzal 2010-ben a helyiek, hogy ismét megválasztották, akkor már hivatalosan a Jobbik jelöltjeként, bár a pártnak azóta sem tagja.

Tiszavasvári

Tiszavasvári 12 ezer lakosával a legnagyobb olyan hely, ahol jobbikos polgármester van, és a három közül ez a település szerepelt a legtöbbet a médiában. Fülöp Erik polgármester ugyanis tavasszal bejelentette, létrehozza a csendőrséget a településen, éppen akkor, amikor az egyenruhás szervezetek működése amúgy is foglalkoztatta a közvéleményt.

Tiszavasvári már 2009-ben is a Jobbik sikerének egyik központja volt, innen irányították a környező településeken végzett kampányt, ahol a párt a legjobb eredményeit érte el az egész országban. Itt élt a 2006-ban Olaszliszkán meggyilkolt tanár, Szögi Lajos is. Fülöp akkor még az önkormányzat gyámügyi osztályán dolgozott, 2010-ben aztán polgármesterré választották.

A településnek egykor fejlett vegyipara volt, itt működött az Alkaloida gyár, sok helyinek adva munkát. A gyár egy homályos prizatizáció után külföldi tulajdonba került, és ugyan még ma is működik, de helyieknek már alig dolgoznak itt. Sőt, júliusban az alpolgármester már azt jelentette be, a település beperli az államot, mert hetvenéves működés során a gyár több mint 500 ezer tonna veszélyes hulladékot halmozott fel, ezt pedig az államnak kellene kezelnie.

II. Közbiztonság

Hencida

„Segélyosztás után nem lehet kimenni a Jókai utcába (ez a cigánysor), mert belekötnek az emberbe” – mesélte a falu főutcáján, a Vöröshadsereg utcán két huszonéves fiú.

És ugyanígy a cigányokat emlegette a közbiztonság állapotával kapcsolatban a polgármester is, egyúttal felelőssé téve elődjét, a falut 20 éven át vezető független Fónyad Lászlót. Működése idejében a polgárőrség ugyanis csak hellyel-közzel működött.

A falu neve valóban feltűnt a bűnügyi hírekben: tavaly novemberben két fiatal vert meg és rabolt ki egy idős asszonyt, azelőtt pedig egy ittas férfi verte agyon ittas feleségét. A tetteseket azonban mindkét esetben elkapták, és súlyos büntetést kaptak.

Szémán vezetői módszerei ennek ellenére a szigorú rendteremtésen alapulnak, amelyhez az érpataki modell a minta. A szélsőjobboldalon népszerű metódust még Juhász Oszkárral együtt sajátította el egy érpataki szakmai látogatáson. Intézkedései pontról pontra követik
Orosz Mihály Zoltán módszerét. Újraindította a polgárőrséget, amelynek itt hetven tagja van. Szorosra fűzte a kapcsolatokat a rendőrséggel, akiktől autót is kapott a polgárőrség. Ezzel járja a falut a polgármester. „A rendőrség nem szeretné, ha itt is megjelenne a gárda, ezért segítenek” – fedte fel a készségesség hátterét Szémán.

Nyomravezetői díjat hirdettek meg: a falopás feljelentéséért 5 ezer, a betörés bejelentéséért 25 ezer, az uzsorások és a körözött személyek kézre kerítéséért pedig 50 ezer forint jár.

Eddig három feljelentés érkezett falopásról, kettő pedig betörésről. A polgármester szerint az intézkedéseknek köszönhetően kevesebb lett a betörés, a múlt félévhez képest pedig kettővel csökkent a bűnesetek száma. A közbiztonság javulásáról számolt be a faluvégi boltos is,
aki kedvező tapasztalatait hallomásból szerezte, boltját ugyanis csak egyszer és még jóval régebben rabolták ki.

Hegyháthodász

Az apró település sokkal kevésbé konfliktusos hely, mint például Gyöngyöspata. Helyi bűnözés szinte egyáltalán nincs, korábban inkább az átmenő bűnözés volt jellemző, vagyis máshonnan érkezettek követtek el bűncselekményeket, illetve előfordultak trükkös lopások is, amikor ismeretlenek különféle fedősztorikkal jutottak be idős emberek házaiba. Az ilyen esetek száma mostanra csökkent, többek között a faluban működő húszfős polgárőrségnek köszönhetően

Tiszavasvári

A csendőrség bevezetése nagy port kavart, de alapjaiban azért nem változtatta meg a dolgokat. Jelenleg öten dolgoznak hivatásos csendőrként, és van további öt városőr, akiket közmunkaprogram keretében foglalkoztatnak. Fülöp Erik szerint pozitívak a visszajelzések, a sokat emlegetett szubjektív biztonságérzet javult sok tiszavasvári lakosnál. Mások szerint ugyanakkor nem történt nagy változás, a lopások száma nem csökkent, és természetesen ettől a fő probléma nem oldódott meg: a rendőri jelenlét alig érezhető a településen. A bűnesetek néha az országos bulvármédia ingerküszübét is átlépik, ilyen volt például a közelmúltban, amikor késsel támadt egy párra tíz üveg sör után egy helyi férfi.

Olvassa el a következő oldalon, hogy milyen a helyzete a cigányságnak, és lehet-e dolgozni a környéken!