Rend és hódok a Jobbik falvaiban

III. A cigányság helyzete

Hencida

„Jobb lett a helyzet” – vágtak egymás szavába a cigánysor lakói, amikor szóba hozzuk az új polgármestert. Igaz, láthatóan valamilyen hatóság embereinek vélték az újságírót és a fotóst. A változásokat firtatva viszont már az úton, útfélen kiszabott büntetések kerültek szóba.

„A gallyakat is elveszik az embertől” – állították többen, egy fiatalabb fiú pedig arról számolt be, hogy a rendőrök nem csak az erdőben szedett rőzsét vették el tőle, de átvágták a biciklikerekét is, hogy csak tolni tudja hazáig. Egy nő arról beszélt, hogy már a folyóparton sem lehet fát gyűjteni, és a polgárőrök akkor is elzavarták, amikor a parton vadsóskát akart szedni.

A polgármester szerint a fentiek nem igazak, „ki van adva, hogy az uszadékfagyűjtést nem bírságolják”, igaz megjegyezte: ha elnézik, hogy a vékony fát gyűjtsék, akkor hamarosan már a vastagot is elhordják.

A helyzetet árnyalta egy cigányember beszámolója: bár majd minden házhoz tartozik föld, a cigánysoron csak hárman művelik a kertjüket. Neki kukoricája, lucernája és zöldségei vannak. De ahhoz, hogy a termést be is takaríthassa, „mindig lesnie kell valakinek a földet”, mert a szomszédok hamar kirabolják a veteményt.

A férfi bevetné a maradék földjét is, ha támogatásként kapna vetőmagot, ugyanúgy, mint a szomszédos települések rászorulói. A magosztás azonban valószínűleg nincs benne az érpataki modellben, ilyen programot ugyanis nem tervez az önkormányzat.

„Egyszer volt a faluban vetőmagosztás, a cigányok egy órával később már a sarkon árulták.” – indokolta Szémán. Kérdésünkre az is kiderült, hogy az állítólagos eset már vagy 10 éve történt. A cigányok mag helyett élelmiszersegélyt, kekszet és tésztát kaptak az utóbbi évben, kétszer.

Hegyháthodász

A falu esetében erről nem lehet szó, itt ugyanis nem élnek cigányok.

Tiszavasvári

Tiszavasvári, Gyöngyöspatához hasonlóan, nem az a hely, ahol csodákban bíznak az emberek. Senki sem gondolta, hogy a problémák egy csapásra megoldódnak, inkább olyasmit, hogy rosszabb úgysem lesz. “MSZP, Fidesz itt már alig van, hála az atyaúristennek” - mondta egy helyi férfi az Index tudósítóinak. Bár a településen a cigány-magyar viszony enyhén szólva sem jó, ahogy a helyiek mondják, a város szélén lévő cigánytelep pedig rendkívül lepusztult állapotban van, 2010-ben a cigányok közül is sokan szavaztak a Jobbik jelöltjére. “Meg akarják mutatni az országnak, hogy ők is tudnak irányítani egy várost, akkor csinálják” - éreztette a hangulatot egy cigány férfi a Széles úti telepről.

IV.  Munkahelyteremtés

Hencida

A faluban a téesz és a polgármesteri hivatal a legnagyobb foglalkoztató, mondta Szémán László polgármester, a munkanélküliség nagyjából 20 százalék, számolta ki előttünk.

A faluból nem tűnt még el teljesen a mezőgazdaság, sokan tartanak állatot, köztük maga a polgármester is. „Csak két tehenem van, meg néhány hektár földem. A tehenekkel nincs sok munka, délelőtt egy óra, meg délután egy óra” – mesélte. A háztáji tejet a tejgyűjtők veszik át, a húst viszont többnyire a háznál használják fel. A falu legnagyobb állattartója egy cigány férfi, akinek nagyjából húsz tehene és disznói vannak.

A munkanélküliek egy része jelenleg dolgozik, novemberig idénymunkában csemetét kapálnak a közeli Halápon. A kétbusznyi munkás jó része hencidai. „98 százalékuk cigány” - teszi hozzá Szémán.

„A környéken itt a legrosszabb a forgalom” – összegezte a falu gazdasági színvonalát minden grafikonnál jobban a mobil hentes. Bár a hűtőkocsi csak heti egyszer áll meg a faluban, látogatásunk idején így sem érkezett 20-30 vásárlónál több. „A segélyosztás idején többen vásárolnak” – mondja, megjegyezve, hogy ekkora forgalomnál tulajdonképpen felesleges jönnie, csak azért van itt, mert a polgármester megbeszélte a főnökével.

Hegyháthodász

A polgármester szerint ezen a területen kellene a leginkább javítani. A falu nem sok munkalehetőséget biztosít, a legtöbben eljárnak Zalaegerszere vagy Körmendre, de ott is egyre kevesebb a munka. A környező településeken több olyan gazdaság is bezárt, ahol korábban a helyiek dolgoztak.

A szennyvíztiszító telep építésében ugyan nem vettek részt hegyháthodásziak, de az üzemeltetésnél már valószínüleg fognak. A távlati tervek között pedig szerepel a falu termálforrásának kihasználása -  valószínüleg nem egy újabb fürdő formájában, abból már így is bőven van a környéken. A polgármesternek pedig van egy egészen utópisztikus terve is. A falu régen királyi hódvadászoknak adott otthont, innen kapta a nevét is, Dervalics pedig szeretné, ha vissza lehetne telepíteni egyszer a hódokat a faluba.

Tiszavasvári

A munkanélküliségi helyzet súlyos, a közmunkaprogramot érintő megszorítások miatt pedig már az ilyen lehetőségek is jóval szűkebbek.

Tervek persze vannak. Az egyik, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő földterületeket lehetne művelni, lényegében a régi téeszes idők mintájára. Felmerült egy gépipari beruházás terve is: a polgármester szerint heteken belül eldől, megkapják-e az ehhez szükséges állami támogatást. A legnagyobb álom pedig itt is a termálvíz kihasználása lenne, ehhez azonban befektetőkre lenne szükség.

Befektetők pedig leginkább Kínából érkezhetnek - a közelmúltban Tiszavasvárban járt a telpülés kínai testvérvárosának, az 5,5 milliós Yichunnak a küldöttsége Egyelőre csak egy közös szándéknyilakozatig jutottak, ősszel azonban a tiszavasvári küldöttség megy Kínába, és a tervek szerint akkor akár szerződéseket s köthetnek. A kínaiak a termálvízzel és a turizmussal kapcsolatban is érdeklődnek. A jelenlegi helyzetet pedig megismerhetik az Index tavasszal készült helyszíni videóriportjából.