Titokban adnák az egyháznak a rózsakerti iskolát

„Szülői egyeztetések lesznek az iskola egyházi kezelésbe adásáról” – ígérte a 22. kerület oktatásért felelős alpolgármestere, akit azért kerestünk meg, mert úgy értesültünk, hogy a Rózsakerti Általános Iskolát az egyháznak adná a kerület.

A megnyugtató kijelentést árnyalja, hogy néhány szülő arról számolt be: az átadás teljes titokban zajlik, és csak kiszivárgott információk alapján szereztek tudomást arról, hogy hamarosan vallási oktatás veheti kezdetét az iskolában. „Semmilyen szinten nem keresték meg a szülőket. Az ügy miatt elveszett a bizalmi viszony a szülők és a tanárok közt, az iskolavezetés titokban vezényelte le az átadást.”

A titkolózásról beszámoló szülő szavait igencsak megerősítette az igazgatónő. Amikor felhívtuk Nagyné Bitter Ilonát, ő annyit mondott nekünk, „nem tartom szükségesnek, hogy az ügyről beszéljünk”, majd lerakta a telefont.

Titok, hogy kikből csinálnak reformátust

A jól értesült szülők információi is hiányosak. Az átadás ugyanis még nem biztos, a kerület képviselőtestülete szeptemberben dönt az átadásról. „A kerületben három tantestület tárgyalta az ügyet, és végül kettő támogatta az átadást” – mondta Karsai Ferenc oktatásért felelős alpolgármester. A másik iskola neve sem nyilvános. „Nem szeretnék kavicsot dobni az állóvízbe. Csak felesleges feszültséget keltenénk” – támasztotta alá az alpolgármester, hogy az egyházi iskolává válás a többség számára inkább riasztó lehetőség, mint a földi paradicsom eljövetele. Ősszel a kettő közül dönti el a képviselőtestület, melyiket adja át az egyháznak.

A megkérdezett szülők azt állították, az átadásra biztos nem azért van szükség, mert a hittanórákra már csak várólista alapján lehetett bekerülni. Az eddig is létező, de nem kötelező vallási oktatásra alig néhány diák járt.

„Az igazgatónő közismerten igen vallásos. Az ő javaslata volt” – állították jól értesült szülők. Más magyarázata van minderre az önkormányzatnak. „Nem vagyunk kényszerhelyzetben, a kerületben sok a gyerek és az iskolák jól ellátottak – számolt be Karsai Ferenc. Az önkormányzat tehát nem azért adja át a fenntartói jogot, mert spórolni akar. A kerület csak annyi támogatást ad majd a rózsakerti iskolának, hogy hasonló anyagi helyzetben legyen, mint a többi kerületi iskola."

Református ovisok ne járjanak katolikus iskolába

A hivatalos magyarázat szerint a kerület oktatási térképén egyetlen lefedetlen terület van, és ez az egyházi oktatás. "Van egy református óvodánk, ahonnan évente 80 gyerek kerül ki, és eddig az a furcsa helyzet állt elő, hogy őket utána a közeli katolikus gimnáziumba vitték.”

Az önkormányzat érvelésében nem csak az az érdekes, hogy kisebb problémának tartja, ha egy világi nevelésre vágyó diák református iskolába kényszerül, mintha egy református óvodás később katolikus iskolában tanul. Az alpolgármester azt is megjegyezte: ők megkeresték a katolikus egyházat is, de mivel nekik a közelben, Érden van már iskolájuk, nem éltek a lehetőséggel. Így választották a reformátusokat.

Karsai Ferenc kiemelte, a református óvoda is igen népszerű, a rózsakerti iskola tantestülete pedig nagy többséggel szavazta meg az átigazolást.

Az óvoda telítettségének érvére Jurás László, a kerület Gazdálkodási és Vállalkozásfejlesztési Bizottságának alelnöke a kerületi lapban ugyanakkor azt írta: "Kerületi óvodáink évek óta túlzsúfoltak, nagy a túljelentkezés, a szülők egy része nem a felekezeti nevelés, hanem a szabad férőhely miatt jelentkezik ezekbe az óvodákba. A kerületen kívüli iskolába beiratkozó kisiskolások szülei közül pedig nehéz még megbecsülni is, hogy hányan íratnák be gyereküket egy kerületi református iskolába.” A tantestületi szavazás pártatlanságát pedig Dankóné Hegedűs Jolán, szocialista önkormányzati képviselő vonta kétségbe - szintén a kerületi lapban. Szerinte a tanárok „a tervekkel nem mertek szembeszállni, mert elveszíthetik a munkájukat.”

Fegyverrel az igeellenes erőkkel szemben

Karsai szerette volna megnyugtatni a szülőket is: a református egyház a 2012-2013-as tanévtől veszi át az iskolát, a vallásos oktatás pedig csak az újonnan felvett diákok számára lesz kötelező. A szülők elmondásuk szerint ugyanakkor nem tartják elképzelhetőnek, hogy a már ott tanulók számára ne tennék kötelezővé, vagy legalábbis ajánlottá a vallási programokon való megjelenést.

Bizonytalanságukat a területért felelős Budapest-Budafoki Református Egyházközség vezetőjének egyik kiáltványa is fűti. Nagy Péter lelkipásztor néhány hónapja az egyházi tanítások harcos terjesztése mellett szállt síkra: „Az egyház egyik leghatalmasabb fegyverével fel kell venni a harcot az igeellenes szellemi erőkkel.” A nem vallásos szülők azonban semmilyen méretű fegyverrel nem szeretnének megküzdeni gyermekeik pártatlan oktatásáért.

A nyilvánosság kizárásával zajló iskolaátadás egyébként jellemzője annak a folyamatnak, amely az utóbbi hónapokban söpört végig az országon. (Mi a keceli, hatvani és zsombói esetről számoltunk be.) Az iskolát az egyháznak átjátszó önkormányzatok és iskolavezetés taktikája érthető, mivel a folyamat hátterében nem vallási okok állnak. A felmérések szerint Magyarország lakóinak csak 13 százaléka mondja magát valamely keresztény egyház követőjének. Vallási okok helyett az önkormányzatok az egyházakat helyzetbe hozó új támogatási rendszer miatt szabadulnak meg az iskoláiktól.

Az egyházi iskolák ugyanis több támogatást kapnak az államtól, mint az államiak. Ez jó az egyháznak (hívei számát gyarapíthatja és még pénzt is kap), a településnek (nem kell iskolára költenie), és a tanároknak (jobb körülmények közt taníthatnak.) A modell csak a pártatlan nevelésre vágyó diákoknak és szülőknek rossz. Továbbá hátrányos az államnak, hiszen az emelt támogatás ugyanúgy a költségvetést terheli.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!