Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Robbanáshoz vezethet az érpataki modell

2011.08.17. 12:35
Lehet-e jobb világot teremteni megfélemlítéssel? A rendteremtésen, a törvények szigorú betartatásán alapuló érpataki modell szimpatikus lehet akár a szociálisan érzékeny olvasónak is. A szociális szféra szakértői azonban rámutatnak: az érpataki polgármester 18-19. századi elveket hoz vissza, az ember bűnösségét hangsúlyozza, és a megoldás a totális állami kontrollt jelenti. Az érpataki modell kritikája.

Ilyen az érpataki modell

A kidolgozó, Orosz Mihály Zoltán polgármester szavai alapján
  • Kulcsfogalom a rend.
  • Zéró tolerancia, szigorú büntetések.
  • Akár apróbb vétségért is elzárás.
  • „Ha százszor büntettünk, de nem használt, akkor százegyedszer is büntetünk”
  • A segélyek kifizetését feltételekhez kötik. Előírják, hogy nem lehet gazos a kert, rendetlen az udvar. Ha a gyerek nem tiszta, a védőnő intézkedik.
  • Aki nem fizeti a közüzemi díjakat, azt megfosztják a segélytől és akár az adott szolgáltatástól is.
  • Militáns jellegű együttműködés: A felelős személyeknek hivatástudattal rendelkező, erős frontharcosoknak kell lenniük, akik merik és tudják használni a törvényt. A polgármester, a jegyző, a rendőrkapitány, az adóügyi előadó, a jogi előadó, a gyámügyi előadó, a mezőőr vagy a védőnő kötelékbe szerveződnek, hogy munkájukat hatékonyan végezzék. A kötelék csúcsán a rendvédelmi szervezet áll.
  • „Mindenkinek segítenie kell a rendőrség munkáját. Az ellenség, aki ellen a háború folyik, „a romboló." "Aki rombol, azt ellenségnek tekintjük, és kőkeményen felvesszük a harcot ellene. Amíg meg nem változik, el nem költözik, vagy börtönbe nem tesszük.”
  • Egyszerű megoldás a cigányság helyzetére: „Van egy szűk bűnözőréteg, egy szűk együttműködő, beilleszkedni vágyó réteg, egy szűk megélhetési szaporodásból élő réteg. A többség pedig ingadozik.” A három szűk csoport, kiegészítve a jogászkodó, a cigányokat hergelő értelmiségiekkel, befolyásolja a többséget.
  • Ha sikerült visszafogni a bűnözőket, és lecsitítani a jogászkodókat, a pozitívabb példát mutató alkalmazkodók lesznek a hangadók.

“Azok az emberek, akik csak a kalapáccsal tudnak jól bánni, minden problémát egy-egy szögnek látnak” - idézte az érpataki modellel kapcsolatban Abraham Maslow amerikai pszichológust Pataki Éva szociális munkás. A szociális szféra szakértőit azért kerestük meg, hogy megtudjuk, miért illetik erős kritikával a szélsőjobbos vezetésű falvakban csodamódszerként emlegetett, rendteremtési metódust. A szociális és jogvédő szakma meglepő módon ugyanis azt állítja, éppen a gyors sikerek mutatnak rá arra, hogy a modell hibás, és hosszú távon káros.

Az érpataki modell érdekessége, hogy bár a Jobbik vezette településeken terjed, alapvetései nem csak a szélsőjobb számára tűnhetnek vonzónak. A törvények precíz betartatásán és rendteremtésen alapuló modell meggyőző lehet a szociálisan érzékeny olvasónak is. (A modellt korábbi cikkünkben részletesen ismertettük, sőt, később a helyszínen tapasztaltuk meg, hogy a polgármester elmélete a gyakorlatban a falu kettészakadásához vezetett. Ha nincs ideje kattintani, fussa át az alapvetéseket keretes írásunkban.)

Körbevesznek jók és rosszak

Az érpataki modell csak tüneti kezelés, összegezték fenntartásaikat a megkérdezett szakemberek. “Az alapokkal van gond - vélte Pataki Éva szociális munkás - A polgármester kiindulópontja, hogy az ember eredendően rossz és rosszra hajlik. A problémák pedig azért vannak, mert az emberek nem tudnak felnőtt módon viselkedni, irányításra, fegyelmezésre szorulnak. Az együttélési szabályokat pedig a polgármesternek kell elsajátíttatni velük.”

“Ez egy paternalista, az állampolgárokat nem felelős egyénekként kezelő rendszer” - összegezte Deák Éva, a Gyöngyöspatán is tevékenykedő Partners Hungary Alapítvány vezetője.

“A szemlélet egyébként nem új - helyezte történelmi kontextusba a modellt Pataki. - 18- 19 századi megközelítéssel állunk szemben, amely a 21. században csak ideig-óráig tud megoldást adni.”

“Két embertípusra, építőkre és rombolókra osztani egy emberi közösséget nagyon leegyszerűsítő világképre utal. Feltenném a kérdést, hogy a polgármester építő vagy romboló embernek gondolja az általános iskola igazgatóját, aki szegregálja a roma gyerekeket, ráadásul összevont osztályban. Ezzel megfosztja őket a minőségi oktatástól és hosszú távon romboló embereket nevel ki” - elemezte az érpataki modell egyik alapvetését Deák Éva, konfliktuskezeléssel foglalkozó szakember.

“Az érpataki modellel megregulázni kívánt emberek nem önként választották ezt az életformát, nem az akarásukkal van a baj, hanem a munkaerőpiac átrendeződése, az élőmunkát igénylő munkakörök beszűkülése, a területi egyenlőtlenség felerősödése miatt – az általában alacsony iskolai végzettség, az elavult tudásuk okán – kerültek ki a munkaerőpiacról” - vázolta végül az érpatakinál összetettebb megközelítést Németh László szociálpolitikus, szociális munkás. Szavait alátámasztották érpataki beszélgetéseink, ahol a helyiek szerint a munkahelyek megszűnésével párhuzamosan kezdődtek a feszültségek.

A félelem nem épít közösséget

Az érpataki modell, amely szankciókkal, segélymegvonással, elzárással, erős rendőri jelenléttel kényszeríti ki a rendet, hosszútávon ellentétes hatást válthat ki, vélték a szakemberek.

Juhász Oszkár, a község polgármestere a közmunkához szállított motoros fűrészt ellenőriz Gyöngyöspatán. Augusztus elején kezdődik meg az első, a Belügyminisztérium helyettes államtitkársága által szervezett közmunka-mintaprogram a településen, ahol negyven, zömében cigány ember kap négy hónapon át napi nyolcórás munkát.
Juhász Oszkár, a község polgármestere a közmunkához szállított motoros fűrészt ellenőriz Gyöngyöspatán. Augusztus elején kezdődik meg az első, a Belügyminisztérium helyettes államtitkársága által szervezett közmunka-mintaprogram a településen, ahol negyven, zömében cigány ember kap négy hónapon át napi nyolcórás munkát.

“Minden szociológiai vizsgálat azt bizonyítja, hogy az erőszakos fellépés, megfélemlítés gyors eredményt hoz, az emberek meghúzzák magukat, igyekeznek erőteljesen alkalmazkodni. De ez csak a félelmük miatt történik, az alkalmazkodás külső kényszerből ered. - fejtette ki Pataki Éva. - Hosszútávon mindez feszültséget szül, lehetetlen ugyanis a mindennapos ellenőrzés, ahogy lehetetlen ebben élni is. A hatóságnak mindig ott kell állnia az emberek felett. Ha gyengül a kontroll, a megregulázni vágyott emberek visszatérnek a korábbi életvitelükhöz, hiszen nem tudják, mi a jó nekik az életmódváltásban. Nem tanulják meg, miért érdekük elsajátítani az adott viselkedést.”

Hasonlóan látta a helyzetet Deák Éva is, aki március óta a szintén érpatakot követő Gyöngyöspatán végez kutatásokat. “Érpatakon az emberek félelmére apellálnak. Ez pedig, rémes társadalomképet örökít át a következő generációkra. Az érpataki módszer azt állítja, hogy közösségfejlesztő módszer. Az igazi közösség viszont konszenzusra és együttműködésre épül. Félelemkeltéssel nem lehet közösséget építeni.”

Ki nézhet bele a hűtőbe?

Az érpataki modell kulcsszava a rend. Az elsőre pozitívnak hangzó cél a szakemberek szerint leegyszerűsítő, visszaélésekre ad lehetőséget és tisztázatlan helyzetet teremt.

“Ha a rend konszenzus alapján születik meg, akkor elfogadható, de a rend ugyanúgy erőszak is lehet - fejtette ki Pataki Éva. - Az érpataki modellben nincs meghatározva, mit is jelent a rend, és hol vannak a határai. Az a rend, hogy ne legyen lom a házam előtt? Vagy virágok legyenek a kertben? És mi van, ha nekem az a rend, hogy a szomszéd nem tart kerti törpéket a kertben? Ezek nem tiszta kritériumok, és így lehetőséget teremt az önkényeskedésre.”

Az érpataki modell „olyan egyéni életformát és ízlést kényszerít mindenkire, amire nem kapott felhatalmazást egyetlen képviselőtestület sem. Az önkényes életforma- és ízlésterror elfogadhatatlan.” – jelentette ki Németh László szociálpolitikus, szociológus. - Szubjektív kritériumok előírása és ellenőrzése sérti az emberi méltóságot, megvalósítja a hatalommal való visszaélés tényét, és élhetetlenné teszi az életet azok számára, akik e zaklatásnak napi szinten ki vannak téve.”

D ATI20101227004

Deák Éva pedig egy érpataki családgondozó beszámolóját felidézve mutatott rá, hogyan telepedhet rá a rend a magánéletre: „A gyermekvédelmi szakember szájából elhangzott, hogy a gyermekvédelem ürügyén kinyitotta a hűtőt a családnál, hogy megvizsgálja, mindent rendben talál-e. Ez egy jellemző, és emberjogi szempontból is aggályos eset, ami felveti, hogy hol vannak a magánélet határai, meddig merészkedhet a hatalom.”

Állandósítja a nyomort

Az érpataki modellt kidolgozó polgármester, Orosz Mihály Zoltán szerint a módszerhez hozzátartozik „a megszokni vagy megszökni” alapállás is. „Az, hogy a szomszéd településre toljuk át a problémát, nem vall felnőtt és felelős gondolkodásra. Egy jó vezető ennél érettebb, és szélesebb a látóköre. Így csak létrehoznak egy vándorló réteget, amit sehol nem engednek megállapodni, olyan embereket, akiknek helyzetében később sem lesz változás. Az érpataki módszerrel a problémát valójában állandósítják és még szélesebb körben terítik” - nyilatkozta Pataki.

Orosz Mihály Zoltán (Fotó: erpatak.hu)
Orosz Mihály Zoltán (Fotó: erpatak.hu)

A fentiekre hoz példát az a riportfilm, amelyben az érpataki polgármester kilakoltatja a romos és hét éve üres házban lakó cigány családot. A polgármester önkényes lakásfoglalásért eljárást indított ellenük, végül napokra börtönbe vitték őket, köztük azt a 18 éves fiút is, aki a beköltözéskor még csak 11 volt. A ház azóta is üresen áll.

DVETT20101102004

„Lehet fokozni a feszültséget azzal, hogy olyan szabályozók kerülnek kialakításra, amelyek ellehetetlenítik a segélyből élőket, akik vagy börtönbe kerülnek, vagy elmenekülni kényszerülnek. Egyik se jó - összegezte Németh László - A börtön költsége naponta 8000 forint fejenként, amit szintén az adófizetők fizetnek. Ha ezt a költséget nem börtönre költenénk, hanem fejlesztésre, akkor élhetőbb világban élnénk. Ha az egyik településről elmenekülnek a nehéz helyzetben élők, az össztársadalmilag jelentkezik egy másik településen, illetve nem véletlenül alakultak ki a depressziós térségek, ahol koncentrálódik a szegénység, kirekesztettség.”

Iskolába kerülők

A szakemberek szerint tüneti kezelés az is, ha az önkormányzat csak az iskolába járást kéri számon, de nem biztosítja az egyenlő és hatékony oktatási rendszert. „A gyerekek valójában nem a naplóból hiányoznak, hanem a közösségből. A ma iskolája nem tud közösségi válaszokat adni, és nem tud az átlagtól pozitív vagy negatív irányban eltérő gyerekekkel mit kezdeni. - mondta Pataki Éva - De ha már benn van a gyerek az iskolában, érezze, hogy szerepe van ott. Ehhez meg kell tenni azt a lépést, amit az érpataki modell nem tesz meg.”

A szakember tüneti kezelésként értékelte a segélyért kirótt közmunkát is. „A közmunka jó, de kell egy terv, hogy abból hogyan lehet továbblépni a rendes munka irányába.”

Közmunkások egy lakótelep környékét kaszálják
Közmunkások egy lakótelep környékét kaszálják

„A hiányzó alapkérdés az, hogy amikor követelményeket és elvárásokat fogalmazunk meg, akkor a követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket biztosítjuk-e, vagy csak elvárunk és követelünk? A jelenlegi érpataki szociális rendelet elvár és követel úgy, hogy feltételeket nem biztosít” - tette hozzá Németh.

Van megoldás, de nem nekünk

De vajon egy falusi polgármesternek az erő alkalmazásán túl vannak más lehetőségei is a helyzet normalizálására? Pataki Éva szerint „ha polgármesterek egymaguk akarják kezelni a problémát, és csak a falu határáig látnak, akkor valóban csak az erőszak marad számukra. A térségi együttműködés, ami segíthet.”

A szociális munkások egyetértettek abban, hogy a vidék jelenlegi, kétségbeejtő helyzete az elmúlt húsz év nemtörődöm politikájának a következménye. “Az elmúlt 20 év politikája abban egységes volt, hogy lemondott mintegy 700 ezer ember társadalmi integrációjáról. A rendszerváltást követően munkanélkülivé vált tömegek így a társadalom perifériájára szorultak” – fejtette ki Németh László. “Elhalasztott beavatkozások sora eredményezte a mostani állapotot” - erősítette meg Pataki Éva.

közmunka D ATI20110422021

A szakember szerint az érpataki módszer megjelenése is tünet. De éppen ezért lehetnek pozitív hatásai is, mivel ráirányítja a figyelmet a problémás területekre. “Ha letisztítjuk ezt a pörgekalapos ideológiát, akkor ennek a megközelítésnek vannak jó oldalai. Új jelenség, hogy a polgármesterek elkezdenek komolyan foglalkozni a közösség problémáival, az emberek közötti kapcsolatokkal. Érpatak polgármestere, és a követői is helyben próbálnak megoldásokat keresni. Az együttműködés elve is jó. És végül fontos, hogy egy közösség megfogalmazza, hogy mik az együttélés alapjai.”

A megoldást a szociális és jogvédő szakma szerint nem a kalapáccsal dolgozó érpataki modell jelenti, hanem olyan összetett módszertanok, amelyek készen állnak, és használhatóságukat számos példa bizonyítja. Alkalmazásukat azonban megakadályozza, hogy Magyarországon ehhez nincs meg sem a kormányzati támogatottság, sem kidolgozott társadalompolitikai koncepció.

Orosz Mihály Zoltán korábban az Indexnek azt mondta: „Nem politikusként közelítek, nem keresem a népszerűséget. Inkább orvos vagyok, megnézem, mik a problémák, megkeressük a gyógymódot, és ha a gyógyszer keserű is, vagy fájdalmas a beavatkozás, akkor is meg kell csinálnunk”. A polgármester azt is kifejtette: a hatóság dolga a szabályokat betartatása és nem az, hogy megoldja, ki hogy fogja eltartani magát. "Erre nem kell pénz, nem kell felzárkóztató program.”