Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
A nővérek is elhagyják az országot
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Van olyan tiszás EP-képviselő, akit még saját kollégái sem követnek a Facebookon - Frontálisan karambolozott két busz Debrecenben, mentőhelikopter érkezett a helyszínre
- Karácsony Gergely öt év után visszatért a közmédiába, és elmondta, mi Budapest legnagyobb problémája
- Varga Mihály elfogadja a kormányfő jelölését a jegybankelnöki munkára
- Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli Orbán Viktor a jegybank élére
Évről évre egyre több egészségügyi dolgozó, köztük több száz nővér és ápoló hagy fel itthoni állásával és megy ki külföldre, főleg az Egyesült Királyságba és Németországba dolgozni. Míg itthon 80-100 ezer forintot kereshetnek, a külföldi kórházakban ennek ötszörösét is megkapják. Arról egyelőre nincs szó, hogy egyes intézményekben egyszerre tömegesen mondanának fel a szakdolgozók, de a folyamatos elvándorlást a kórházak nem tudják új munkaerővel pótolni. Vannak osztályok, ahol a korábbi 8-10 helyett ma csak három-nyégy ápoló van.
Az orvosok és a rezidensek mellett egyre több nővér hagyja el a magyar egészségügyet. Külföldi munkát az interneten sem nehéz találni, ám az apróhirdetéseken túl a munkaerő-kiközvetítést mára a kimondottan az egészségügyi dolgozókra szakosodott több tucat fejvadászcég is segíti.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaránál (MESZK) nem kívántak részleteket mondani arról, hogy a toborzó cégek milyen eszközökkel akarják külföldre csábítani a magyar egészségügyi szakdolgozókat, a probléma létét azonban nem titkolták. Ugyanakkor a kamaránál jelen pillanatban nem tudnak olyan egészségügyi intézményről, ahonnan tömegesen akarnák külföldre elszívni a magyarokat.
Mennek, de nem annyian
Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának főigazgatója cáfolta a Népszabadságban hétfőn megjelent hírt, miszerint egy fejvadász cég közvetítésével egyszerre negyven, a pécsi klinikákon dolgozó nővér távozott volna Németországba, akiket ősszel újabb ilyen nagyságrendű csapat követne. A főigazgató kérdésünkre azt mondta: minden héten elmegy tőlük valaki, „de ehhez már hozzászoktak”.
Pécsett június óta összesen 20 nővérről tudnak, akik Németországba mentek ki dolgozni. "Az 1500 működő ágyra több mint 2000 egészségügyi dolgozó jut, ez a 20 fő nem képez akkora arányt, amitől megingana a betegellátás. Új ápolókat nem tudunk felvenni a helyükre, őket a gyesről visszatérő kollégákkal pótoljuk” – mondta Kovácsné Kelemen Judit, a Klinikai Központ ápolási igazgatója.
Személyesen, hirdetésben
"A fejvadászok minden lehetőségek megragadnak. Olyan is előfordult már, hogy itt, a kórházban keresték meg a dolgozókat, amit szemtelenségnek tartok. A minap a helyi újságban is megjelent, hogy Ausztriába, Németországba, Angliába és Írországba is keresnek orvosokat és szakdolgozókat" – mondta kérdésünkre Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója.
A győri kórházban most 331 orvos dolgozik, ugyanakkor a főigazgató szerint egy ekkora intézményben legalább 600-800 orvosnak kellene lennie. 2005 óta 234 orvos ment el a kórházból, és csak 190-en jöttek a helyükre, azaz 44 orvos esett ki a rendszerből. Az ápolók közül idén 84-en mentek el, és csak 67 új jött. Míg az intézményben korábban egy-egy osztályon 8-10 ápoló dolgozott, most csak 3-4 van, ezzel a létszámmal így csak a minimum ellátást tudják megoldani.
"Nyugat-Európában az egészségügyi dolgozók heti 60-80 órát dolgoznak. A nagy felelősséggel járó munkakör nem túl vonzó az ottaniaknak, ezért csábítják el Közép- és Kelet-Európából az egészségügyi dolgozókat. Ez a hullám minket is elért. Míg idehaza egy diplomás ápoló a pótlékokkal együtt legfeljebb 120 ezer forintot keres, addig Ausztriában minimum 1000 eurót (kb 270 ezer forint), Angliában pedig 6-8 fontos (kb 1800-2400 forintos) órabért kap. A magyar egészségügyi dolgozók tele vannak hitellel, így a három-ötszörös bér még a legelkeseredettebbeket is elvonzza" – mondta Tamás László János. Akár már nyelvtudás nélkül is ki lehet menni, ugyanis a külföldi munkáltató nemcsak a szállást, de a nyelvtanfolyam költségeit is vállalja.
Egymásnak ajánlják
Egy nemzetközi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég fejvadászának elmondása szerint, ők semmilyen estben sem toboroznak kórházban, ahhoz ugyanis engedély kellene az intézménytől. Ő is hallott azonban már olyan esetről, ahol a külföldi közvetítők az egészségügyi intézmények folyosóin direktben „letámadják” az ott dolgozókat a különféle ajánlatokkal.
Az áprilisban alakult cég fejvadásza szerint annak ellenére, hogy egyre inkább telítődik a piac, a kisebb cégek is életben tudnak maradni. Ma már nem feltétlenül kell közvetlenül megkeresni a külföldre vágyó egészségügyi dolgozókat, hiszen az orvosok, ápolók egymásnak ajánlják a különféle pozíciókat.
A főleg Németországba közvetítő cég állásbörzéken, internetes apróhirdetésekben és már a közösségi oldalakon keresztül is próbál egészségügyi dolgozókat találni a németországi állásokra. Honlapjukon több, azonnal betölthető szakorvosi, rezidensi és ápolói munkát is kínálnak Baden-Würtenbergbe, Hamburgba és Bajorországba, ahol a szakorvosokra évi bruttó 59 ezer eurós (12 havi átlagban kb 1,3 millió forint), a szakorvosjelöltekre 45 ezer (kb havi 1 millió forint), az ápolókra pedig 24 ezer eurós fizetés vár (kb havi 530 ezer forint). Az oldal szerint ez csak az első évi fizetést jelenti, az összeg később emelkedik.
Megéri
Egy Ausztriában dolgozó magyar nővér elmondása szerint amikor tíz évvel ezelőtt külföldre készült, még nem voltak fejvadász cégek. A korábban az egyik nyugat-magyarországi kórház sebészeti osztályán dolgozó nő egy internetes pályázaton keresztül került ki egy salzburgi állami kórházba. A kinti fizetése havi 2500 euró, amit évente tizennégyszer kap. A szakszervezet segítségével lízingel egy 44 négyzetméteres lakást. A kórházban alig van magyar, kollégái között osztrákok, Fülöp-szigetekiek vagy az egykori Jugoszláviából Ausztriába menekültek leszármazottai vannak. „A körülmények és a felszereltség is egyértelműen jobbak, mint Magyarországon. Évi 3 ezer euróig lehet más osztályokon plusz munkát is végezni, csak arra kell figyelni, hogy a heti 60 órát nem szabad túllépni, és öt euró feletti ajándékot is tilos elfogadni, mert az már korrupciónak számít. Az osztályunkon 14 nővér és 2 kisegítő dolgozik, nagyon összetartó a társaság. Már úgy tervezem, hogy végleg itt maradok” – mesélte.
Ha a jelölt a külföldi állásinterjú után sikeresen szerepelt, onnantól számítva két hónap múlva tudja betölteni az állást. Az állásközvetítő elbeszéléséből ugyanakkor kiderült, annak ellenére, hogy egyre többen beszélnek németül, a külföldi munkavállalásnál még mindig komoly problémát jelent – főleg az ápolók körében – a nyelvtudás hiánya. Ezért a cég a közvetítés mellett kiépített nyelvtanári hálózaton keresztül a fővárosban és több vidéki városban szakmai és általános német nyelvből is felkészíti a külföldre menőket.
Nemcsak a fiatalok távoznak
A MESZK alelnöke a kivándorlás egyértelmű okaként a jóval magasabb, kétszeres, háromszoros, vagy még ennél is nagyobb fizetést jelölte meg. „Amíg nálunk egy ápoló 80-100 ezer forint között keres, ebből nem lehet egzisztenciát építeni” – mondja Kubányi Jolán, a MESZK általános alelnöke.
A kamara adatai szerint 2008-hoz, 2009-hez képest megháromszorozódott a külföldre kivándorolt egészségügyi szakdolgozók száma: 2010-ben megközelítően ötszázan kértek a kamarától a külföldi munkavállaláshoz szükséges, úgynevezett jó hírnevet igazoló okiratot. Közülük is a legtöbben ápolók, asszisztensek voltak. Más területekről is nagy az elvándorlás, de nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak körében is egyre inkább jellemző a külföldi munkavállalás, mondta Kubányi.
Kubányi Jolán szerint a problémát csak úgy lehetne megoldani, ha minél hamarabb körvonalazódna az életpálya-modell, ezen belül is minél gyorsabban elindulna a bérfelzárkóztatás. „E nélkül biztos, hogy nem lehet itthon tartani a kollégákat. Tudjuk, hogy egyre többen próbálnak külföldön boldogulni, de az a célunk, hogy megpróbáljuk itthon tartani a szakdolgozókat” – mondja.
Hozzátette, a kamara a területi szervezetek, valamint az intézmények bevonásával szeptembertől olyan internetes program elindításában gondolkodik, ahol szakterületenként és településenként lebontva tudnának munkát keresni az egészségügyben dolgozók.
Az Egyesült Királyság a legvonzóbb
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal összehasonlításából az derült ki, hogy az ápolóknál az elvándorlási hajlam 2009-ben érte el a csúcsot: 2005-ben 239 ápoló jelentkezett a hivatalnál, 2006-ban 113, 2007-ben 127 és 2008-ban 153, 2009-ben pedig 419.
Tavaly összesen 1777 egészségügyi dolgozónak, köztük 301 ápolónak és 1111 orvosnak adtak ki hatósági igazolást a külföldi munkavállaláshoz. 2010-ben a legtöbben (516 egészségügyi dolgozó) a 25-29 éves korosztályból kérték az engedélyt. A magyar egészségügyi dolgozók többsége (578-an) az Egyesült Királyságban vállalt munkát. 354-en Németországot, 94-en Svédországot, 151-en pedig Ausztriát jelölték meg célországként. A számokból nem lehet egyértelműen következtetni arra, hogy pontosan mennyien vállalnak végül ténylegesen is munkát külföldön.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
