Orbán: Vészhelyzetbe sodródott Magyarország

Orbán Viktor szerint a következő nyolc-tíz évben sem jön el a konszolidáció és a nagy fellendülés ideje Európában.

Erről a külföldön dolgozó magyar diplomatáknak beszélt hétfő délelőtt, a Külügyminisztériumban. Orbán papír nélkül legalább egy órán át szónokolt, a meghívottak kérdezhettek is, az újságírók pedig egy másik teremben kivetítőről követhették.

Magyarország válságáról

Orbán Viktor szerint Magyarország vészhelyzetbe sodródott, és az ország szuverenitását is elvesztheti. Ez akkor következhet be, ha csődbe jutunk, mint Görögország. Emlékeztetett, hogy a görögök már nem dönthetnek saját sorsukról. „Már az is szép eredmény nekik, ha egyáltalán részt vehetnek a róluk szóló döntésekben” – figyelmeztetett. példaként hozta fel a most induló nagy görög privatizációt, amit Orbán szerint a spekulánsok diktálnak.

Orbán szerint vannak spekulánsok, akik nagyon jól keresnek a görög válságon, és komoly befektetők érdekeltek abban, hogy egy-egy országot folyamatosan a csőd szélén tartsanak. „Ha a spekulánsok vérszagot éreznek, akkor összehangolt támadások jöhetnek” – mondta. Ugyanakkor jelezte, hogy a politikusok felelőssége, hogy engednek-e ilyen kiszolgáltatott helyzetbe sodródni egy országot.

Küzdelmes ősz lesz

Ezért a kormány parancsolatként kezeli, hogy az államadósság csökkenjen, a költségvetési hiány 3 százalék alatt maradjon, és a növekedés beinduljon. Ennek érdekében viszont komoly változásokra lesz szükség.

„Az ősz harcos, küzdelmekkel teli időszak lesz majd. Erre készüljünk fel” – fogalmazott. Számos intézkedést ígért, ami nagy vitákat kelthetnek, de ahogy ígérte „a kormány nem ugrik félre a küzdelmek elől”.

Honnan vonuljon ki az állam?

Megígérte, hogy még az ősszel megtörténik a közoktatás és a felsőoktatás teljes átszervezése, és az állam „méretre igazítása”. Utóbbi komoly spórolást kell hogy jelentsen, hiszen arról is beszélt, hogy az új költségvetés tervezésekor már nem az a kérdés, hogy honnan vágjanak le 2-3 százalékot, hanem az, hogy milyen feladatokból szálljon ki teljesen az állam. Vagyis bizonyos területeken 100 százalékos lesz az elvonás.

Orbán szerint tartani kell a tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtésének programját. Azt ígérte, hogy a következő évben két-háromszázezer ember juthat közmunkához.

Szerinte most kell vállalni a konfliktusokat, amelyek a sarkalatos törvények meghozatalához kellenek, mert „2012-ben ezt már ilyen mértékben nem lehet elvégezni”, most kell kihasználni az alkotmányozás adta lendületet.

Furcsa madárból mainstream

Orbán kitért az elmúlt év külföldön is nagyon sokat támadott gazdaságpolitikai megoldásaira. Szerinte a „nonortodox” magyar megoldások, ami miatt „furcsa madár” vagy „különleges bogár” képét alkották Magyarországról, mára Európa-szerte követőkre találtak.

„Kis híján keresztre feszítettek minket a bankadó miatt, de már tizenkét ország bevezette” – mondott egy példát. A nyugdíjrendszer átalakítása miatt is „kellett magyarázkodnunk”, de Orbán szerint több egykori kommunista kormány is örülne már, ha lenne erejük meglépni azt, amit ők tettek. Ugyanígy a különadókról is „könyvtárnyi panasz” érkezett diplomáciai területekről, de mostanra sorra vezetnek be ilyen típusú adókat Európában. Amit pedig Orbán munka alapú gazdaságnak nevezett, ugyanarról beszélnek most az európai vezetők, amikor a „jóléti állam átalakításáról” szónokolnak. Orbán is erre gondolt, csak nem akarta provokálni az embereket a „jóléti” szóval, mert itt soha nem volt jólét.

Csak szerényen

Orbán szerint bőven lehetne ok arra, hogy elégtételt akarjunk venni a Magyarországot tavaly támadó újságírókon és diplomatákon, de szerinte nem szabad ezt megtenni. Helyette szerénynek kell lenni, „az elégtétel luxusát nem engedhetjük meg”. Ezért arra kérte a magyar diplomatákat, hogy amíg Magyarország gazdasági mutatói látványosan nem javulnak, addig „ne a jogos elégtétel érzésével reagáljanak” a korábbi támadásokra.

Mint jelezte, ő is elfogadja, hogy például a visegrádi csoport országai (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) nem veszik annyira komolyan Magyarországot mint régen, és csökkent a magyar kormány kezdeményező ereje. Ezek az országok ugyanis leelőztek minket, és ezért „reputációnk alacsony, mert a teljesítményünk is alacsony, ők néznek vissza ránk”. Hozzátette, hogy a „hagyományos magyar önképnek, ami szerint élen járók vagyunk, már nincs köze a valósághoz”. Inkább szerencsétlen nyomorultaknak tűnünk, akik eljátszották élen járó pozíciójukat.

Az Orbán-kormány megalakulásakor a diplomaták még azt az eligazítást kapták, hogy aktívan védjék meg Magyarországot a támadásoktól, adott esetben válaszcikkekben, közleményekben reagáljanak a kritikus hangokra. Most viszont Orbán azt mondta, hogy nem érdemes sok időt fecsérelni az ilyen vitákra, inkább cselekedni kell. Az értelmiség nárcisztikus problémájának nevezte, hogy sokan folyton azt figyelik, hogy hol milyen rosszat írtak Magyarországról. Ehelyett inkább befektetőkkel kell tárgyalni, az többet ér.

Fel kell ugrani a szerelvényre

Orbán szerint szerencse, hogy Közép-Európa az elhúzódónak ígérkező euró-válságból elég jól jöhet ki, mert errefelé kisebb az eladósodottság és nagyobb a növekedési potenciál, mint az EU régi tagállamaiban. Csakhogy Magyarország a mostani állapotában nem tartozik Közép-Európához, és ezért gyorsan cselekedni kell, hogy a „térség induló szerelvényének alsó lépcsőjére” még fel tudjunk ugrani.

Ezért is kell nagyon szigorúan venni a spórolást.

Nincsenek tömbök

Orbán beszélt Magyarország új szövetségi politikájáról is. Szerinte a hidegháború végeztével megszűntek az ideológiai alapú szembenállások, és ma már nem lehet finnyásnak lenni. Verseny folyik ugyanis a hasznos szövetségekért, és ilyen értelemben Kína, Oroszország és az arab világ is fontos partnerek lehetnek.

Kovács László, az MSZP volt külügyminisztere a kérdések idején azzal szembesítette Orbánt, hogy Hillary Clinton budapesti látogatásakor amerikai külügyes ismerősei is arról faggatták, hogy Orbán tényleg szövetségesének nevezte-e Kínát. Kovács érzékeltette, hogy ezt a kifejezést problémásnak tartja. Orbán erre úgy reagált, hogy fontos generációs gondolkodási különbség van közte és Kovács között. Ő ugyanis nem fogalmakból és kategóriákból vezeti le a cselekedeteket - mint a régi iskola hívei - hanem adott helyzetekre reagál.

Orbán emlékeztetett, hogy az USA és Kína, vagy Németország és Oroszország között lévő nagyon mély gazdasági kapcsolatok is arra figyelmeztetnek, hogy mára a megállapodások konkrét haszna, és nem az elvi hozzáállás számít a világpolitikában.

Kovácson kívül egy másik volt külügyminiszter, az egykor MDF-es Jeszenszky Géza is kérdezte. Míg Kovácsot „külügyminiszter úrnak”, addig Jeszenkszyt „Géza bátyámnak” szólította Orbán.

Magyarország köti az ebet

Orbán figyelmeztette a magyar diplomatákat, hogy nagyon keményen képviseljék, hogy Magyarország semmilyen adóharmonizációs törekvésnek sem enged az EU-ban. „Minden ilyen irányba mutató törekvést vissza kell verni, itt konfliktusokat kell vállalni” – adta ki az irányt.