Csak három egyetemre lehetne jelentkezni 2014-től

Új felsőoktatási törvény koncepciója szerint az államilag finanszírozott képzéseknél új elemként ismét bevezetnék a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását. Ez a vizsga már nem az érettségin írásban és szóban bizonyított tárgyi tudást vizsgálná, hanem az alapműveltség, a motiváció, a pályakép, a választott szakterület iránti fogékonyságot és érdeklődést.

A meghallgatás követelményeit, értékelési kritériumait és eljárási rendjét az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen határoznák meg és hoznák nyilvánosságra. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a szóbeli felvételi vizsgát csak az adott intézménybe, szakra jelentkezők egy részének szervezze az intézmény, a kiemelkedő ponteredményt elérő jelentkezők mentsséget kapnának a meghallgatás alól.

A meghallgatás megszervezése miatt módosítani kell a felvételi jelentkezésekre vonatkozó szabályozást is, a jelenleg még korlátlan számú jelentkezés egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezésre módosul. Az új felvételi eljárás az érettségi vizsgaszabályzat módosulásával egy időben, legkorábban 2013-ban, reálisan 2014-ben kezdődhet.

Nem többletpontokkal segítenék a hátrányos helyzetűeket

A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, vagy gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőknek külön keretszámot biztosítanának a jelenlegi többletpontok helyett. A koncepció szerint el kell majd bocsátani azt az állami ösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges hallgatót, aki a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő másfélszerese alatt nem szerzett végbizonyítványt.

A javaslatban szerpel az is, hogy a költségtérítéses képzésre járó anyagilag rászoruló, tehetséges hallgatók közösségi, egyházi, alapítványi, a gazdasági és pénzügyi élet szereplői által alapított ösztöndíjakat kaphatnak, amelyekből részben vagy egészében fedezni tudják tanulmányaik költségét, vagy a Diákhitel II. programban kölcsönt vehetnek fel.

Több külföldi hallgatót hoznának Magyarországra

A koncepció fontosnak tartja a külföldi hallgatók önköltséges képzésének bővítését a magyar felsőoktatűási intézményekben. Az önköltség díjának bevételét az egyetem saját képzési, kutatási céljaira és a magyar hallgatók külföldi tanulmányainak támogatására fordíthatja.

A hallgatói mobilitás erősítése céljából támogatnák a magyar hallgatók külföldi részidős tanulmányait: 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százaléka vehet részt legalább 1-3 hónapos ösztöndíjas részképzésen.

40 ezerről 30 ezerre csökkenen a keretszám

A finanszírozás alapelveként rögzítik, hogy az állam a hallgatót illetve a támogatott szakképesítés megszerzését, és nem az intézményt támogatja. Egy "voucher" rendszer bevezetését nem látják megalapozottnak, sem indokoltnak, mivel ez a fővárosi egyetemeket erősítené, a vidékieket kiüresítené.

A javaslat az elkövetkező évekre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatának megfelelően 2012-ben 40 ezres, 2013-ben 35 ezres, 2014-ben 30 ezres felvételi létszámmal számol. A finanszírozás szempontjából a várható létszámok és a képzési támogatás követné a képzési szinteket és a finanszírozási szakcsoportokat. A jelenlegi 50 százalékos képzési támogatás, 25 százalékos tudományos és 25 százalékos fenntartói normatíva elosztást tartalmazó finanszírozási szerkezethez képest a 70 százalékos fenntartói, a 15 százalékos képzési és a 15 százalékos  tudományos célú támogatás elosztást tartalmazó finanszírozási modell váltaná fel.

A javasolt intézményrendszer átalakítás 2014-ig fokozatosan éreztetné finanszírozási hatását. A felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása a jövő évben 189,3 milliárd lenne a jelenlegi források alapján, ugyanakkor feltüntet a javaslat egy csökkentett számot is, ami 177 milliárd lenne 2012-ben, míg 2013-ban 160 milliárd, 2014-ben 153 milliárddal gazdálkodhatnának a felsőoktatási intézmények. Az is rögzíti ugyanakkor, hogy 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere, s az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.