Nehéz lesz megfogni az uzsorásokat

Idén februárban két uzsorást, egy férfit és egy nőt fogott el az Ózdi Rendőrkapitányság. Az uzsorások általában 30 ezer forintot adtak kölcsön, amelyre havi (!) 50-100 százalékos kamatot kértek. Mivel a havonta kamatos-kamattal – az uzsorások által önkényesen megállapított több tízezer forinttal – megnövelt összegeket a kölcsönvevők nem tudták megadni, az anyagilag teljesen ellehetetlenült emberek 1-2 év alatt 450 000-1 200 000 forint tartozást halmoztak fel. Ha valaki fizetett, akkor sem menekülhetett. Az uzsorások ezután is újabb összegeket követeltek tőlük, és veréssel, családtagjaik megölésével fenyegették őket.

Június közepén egy taktabáji uzsorás klán ellen indított eljárást a Szerencsi Rendőrkapitányság. A csoport élelmiszereket is adott kölcsön, például 5 csirkeszárny 2000 forintba került a klánnál, egy disznótoros tál, amin 2 hurka és egy csík zsírszalonna volt, 4200 forintba került. A "szerződéseket" szóban kötötték meg, az adósoknak a kölcsön adott pénz többszörösét, akár több százezer forintot kellett visszafizetniük.  A csoport úgy bővítette "ügyfélkörét", hogy az új kuncsaftoknak azt mondták, nem uzsorára adnak kölcsönt, a visszafizetésnél viszont már közölték, hogy muszáj rárakniuk a kamatot, mert ők sem tudnak miből megélni.

Gyurcsány idején szigorítottak

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben bejelentett országvédelmi tervben előkelő helyre sorolta az uzsorások elleni fellépést. Szavaiból kiderült, hogy nemcsak az ország hátrányos helyzetű régióiban elterjedt, teljesen kiszolgáltatott emberekre irányuló pénzbeszedésekre gondolt,  hanem a valamennyire szabályozott, pénzintézetek által magas THM-mel folyósított kölcsönökre is.

Az uzsorások elleni fellépést 2008-ban szigorította meg a Gyurcsány-kormány, az előterjesztést a Fidesz-KDNP képviselői is megszavazták. Akkor a Polgári törvénykönyvben egyrészt megtámadhatóvá tették a feltűnően nagy hiteldíj kikötése mellett létrejött kölcsönszerződéseket, másrészt a Büntető törvénykönyvbe is beemelték az uzsorabűncselekményt.

A Btk. szerint három évvel büntethető az, "aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet illetve annak hozzátartozóját súlyos nélkülözésnek teszi ki". A büntetés öt évre emelhető, ha bűnszövetségben követik el.

Nehéz bizonyítani

A statisztikák szerint 2009-ben 8, 2010-ben 113, 2011 január és augusztus között pedig 43 uzsorabűncselekmény miatt indult vagy zárult le eljárás. Az eljárások adatain is látszik, hogy az uzsorabűncselekmények az ország elmaradottabb térségeiben jellemzőek, így eljárások Borsodban, Hajdú-Biharban, Hevesben, Somogyban, Szabolcsban,a Jászságban és Tolna megyében indultak.

Ezeknek az eljárásoknak a jelentős része azonban bizonyítottság hiányában a nyomozás megszüntetésével zárult. Korábban egy rendőrségi közlemény is megjegyezte, hogy a jelenség elleni küzdelem igen nehéz. A szegény körülmények között élő emberek alapvetően bizalmatlanok a rendőrséggel, az önkormányzati alkalmazottakkal vagy más hatósági személyekkel szemben. Rettegésben élnek, de nem fordulnak külső segítőkhöz, mert bármikor újra pénzszűkébe kerülhetnek, és ilyenkor csak az uzsorásoktól számíthatnak segítségre. Így még ha a sértettek az eljárás elején tesznek is terhelő vallomást, ezt gyakran visszavonják, vagy megváltoztatják. A pénzek átadásáról ráadásul csak ritkán készül írás, ha pedig van ilyen, azon mindig a már kamattal növelt összeg szerepel. Gyakran leplezik színlelt szerződéssel is az uzsorakölcsönt, így például ingatlan adásvételi szerződést kötnek a kölcsön összegére.

Büntetlenség a behajtónak?

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban a napokban készült el az a jelentés, amely a probléma megoldására többféle eszközt javasol. Az uzsorabűncselekményeket szinte mindig bűnszövetségben követik el: van, aki a pénzt adja, vannak az ügynökök és vannak a behajtók. A javaslat szerint ezért ha - a korrupciós ügyekhez hasonlóan - a tanúvallomásáért cserébe teljes büntetlenséget lehetne felajánlani a láncolat valamelyik tagjának, könnyebben fel lehetne göngyölíteni ezeket a hálózatokat. Legalább ilyen fontos lenne egy kifejezetten erre a területre koncentráló tanúvédelmi program, amely nemcsak az adóst, de annak családját is meg tudná védeni az uzsorások fenyegetésétől.

Ma értékhatártól függetlenül minden ilyen eset bűncselekménynek minősül. Felmerült ezért az a lehetőség is, hogy a kisebb értékre elkövetett uzsorakölcsönöket szabálysértésként kezeljék. Az eljárásokat így gyorsabban lehetne lezárni és szankcionálni. A kormánynak készült anyag ugyanakkor megjegyzi: ezek a cselekmények nem egyszerű vagyon elleni bűncselekmények, hanem fenyegető, kizsákmányoló jellegük miatt magas a társadalomra veszélyességük. A súlyosabb büntetést így az uzsorások azzal kerülhetnék el, hogy - ahogy a mostani gyakorlat is mutatja - a megállapodást eleve csak kis összegre kötik, de a teljesítés a valóságban ennek sokszorosa lehet.

Szociális kártyára menne a pénz

A KIM javaslata szerint a mostani tényállásnak fontos eleme az üzletszerűség, azonban a gyakorlatban ez gyakran hiányzik az uzsorakölcsön-ügyletekből. Ilyen például az, amikor egy 300 ezer forintos kölcsönért cserébe adásvételi szerződést kötnek az ingatlanra. A KIM ezért azt javasolja, hogy a Btk.-ból az üzletszerűségre utaló elemet hagyják el.

Felmerült olyan megoldás is, hogy a szegénységben élő embereknek az államtól kapott támogatásokat ne készpénzben, hanem bankkártyához hasonló szociális kártyákon utalják, amelyekkel alapvető élelmiszereket vehetnének vagy ezzel fizethetnék ki a rezsiköltségeket. Ehhez azonban terminálok kellenének, és fennáll a veszély, hogy a behajtók ezután a kártyával megvett élelmiszert vagy ruhát vennék el a kiszolgáltatott emberektől.

Az ügyészség támadná meg a szerződéseket

Ha nem csak szóbeli megállapodásról és fenyegetésekkel kikényszerített függelmi viszonyról van szó, hanem szerződés is készül az ügyletről, akkor a polgári jog eszközeivel sem könnyű megfogni ezeket az ügyleteket. A most hatályos Ptk. alapján semmisnek tekinthető az a szerződés, amelyben a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki.

Ehhez azonban bizonyítani kellene, hogy a kölcsönadó fél ki akarta használni a másik szorult helyzetét, és ehhez ismerte is rossz körülményeit. Ez a legritkább esetben sikerül. Általában csak a feltűnő értékaránytalanságot lehet bizonyítani a szerződésben, ez azonban önmagában nem elegendő a szerződés semmissé tételéhez, ezen az alapon legfeljebb megtámadható a szerződés.

Az uzsoragyanús szerződések ezért csak ritkán kerülnek bíróság elé, ebben az ügyben elég nagy a látencia. Az uzsorás szerződéseket azért is nehéz megfogni, mert azok bármennyire is hátrányosak az egyik félnek, az illető mégiscsak rászorul a segítségre, és nem fordul a bírósághoz.

Erre van olyan elképzelés, hogy harmadik félként az ügyészség indítson keresetet az uzsoraszerződés megsemmisítésére a "közérdekben okozott sérelemre" hivatkozva. A közérdekben okozott sérelem akkor állapítható meg, ha a szerződéssel a társadalom egészének vagy a közösségnek az érdekei ténylegesen sérülnek. Bár ez nem feltétlenül jelent vagyoni jellegű sérelmet, a háttáranyag szerint erősen kérdéses, hogy ilyen esetben a közérdekben okozott sérelem ténylegesen megállapítható-e.